ÉRDEKEL AZ ÚJ INFOVILÁG
 A magyar elnyomó jellegű kleptokrácia felé csúszik az Egyesült Államok?
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
A magyar elnyomó jellegű kleptokrácia felé csúszik az Egyesült Államok?

A magyar elnyomó jellegű kleptokrácia felé csúszik az Egyesült Államok?

A mértékadó amerikai lapok – az oroszokkal mondhatni saját szakállára különtárgyalásokat folytató Michael Flynn nemzetbiztonsági tanácsadó tegnapi lemondása nyomán – ma is tovább boncolgatják az Egyesült Államok politikájára gyakorolt vélt, lehetséges, illetve bizonyított túlzott orosz befolyás veszélyeit. A The New York Times egyik kommentárja – David Brooks tollából – az orosz problematikán is túlmutató, sokkal általánosabb dimenzióban, már egyenesen azt a kérdést teszi fel, mi lehet a legjobb módja a Trump-kormányzattal szembeni ellenállásnak. Három lehetséges forgatókönyvet vázol fel.


Az első a harcos demonstrációk módszere lenne, a második értelmében a szövetségi kormányzattal szemben az egyes államok, illetve a helyi önkormányzatok megszilárdításával kellene foglalkozni, a harmadik megoldás pedig – amely mellett a szerző végül is leteszi a garast – az lenne, hogy mivel ez az adminisztráció aligha fogja kitölteni a teljes idejét, tisztességes közszolgák új nemzedékének kell majd helyreállítania a jogszerű viszonyok tiszteletét.

Brooks felhívja a figyelmet arra, hogy a jogállamiság értéke legalább akkora jelentőséggel bír az amerikai közgondolkodásban, mint a szabadság értéke. Ennek alátámasztására felidézi azt az anekdotát, hogy az alapító atyák némelyike azt szerette volna, ha az Egyesült Államok nagypecsétjén Mózest is megörökítik – és nem azért, mert Mózes kivezette népét a rabságból, ez volt a könnyebbik feladat, hanem azért, mert törvények közé igazította életét.

A The New York Times cikkének egyik elejtett mellékmondata Magyarországot is említi, amikor a Donald Trump által megtestesített veszélyeket ecsetelve arról szól: „nehéz elképzelni, hogy Amerika teljesen a fasizmus felé fordul, de az lehetséges, hogy egyfajta «elnyomó jellegű kleptokrácia» felé csúszik el, mint amilyen rezsim irányítja ma Magyarországot, a Fülöp-szigeteket, Venezuelát és Lengyelországot”. A represszív kleptokrácia jellemzőit – mint arra a New York Times szerzője utal – az Atlantic című folyóirat legfrissebb számában David Frum írja le részletesen.

Magyarország a The Washington Post hasábjain is helyet kapott. A lap munkatársa, Rick Noack írása Ásotthalomról szól, „Egy magyar falu hadat üzen a muszlim bevándorlásnak” címmel. A cikkből kiderül, hogy a település a homoszexualitást is tilalmi listára tette.

A Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadásának egyik cikke azzal foglalkozik, hogy az Európai Bizottság vesztésre áll Lengyelország ellen a jogállamiság ügyében vívott harcában. A brüsszeli végrehajtó testület eljárást kezdeményezett Varsóval szemben az alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálása miatt. Az eljárás fő szorgalmazója a holland szociáldemokrata Frans Timmermans, a brüsszeli bizottság első alelnöke. Mára azonban a Politico értesülései szerint kiderült, hogy a biztosok egy része, valamint számos tagállam ellenzi a jobboldali varsói kormány megfegyelmezését, esetleges szankciókkal sújtását. Egy közép-európai tagország egyik magas rangú tisztségviselője azt mondta a Politicónak, hogy a Bizottság nagyon rosszul kezelte az ügyet, fogalma sincs arról, hogyan érvényesítse törekvéseit.

Varsóról leperegtek Brüsszel felszólításai, és – írja a Politico – kevés tagország hajlik arra, hogy nekimenjenek Lengyelországnak, az EU hatodik legnagyobb gazdaságának, olyan időkben, amikor az uniót belső válság és bizonytalanság jellemzi.

Az, hogy Lengyelországot és Magyarországot az európai sajtó jó része problémás országként könyvelte el, számos cikkben kimutatható. Európai értelemben vett jogállam marad-e az alkotmánymódosítás után Törökország, amellyel az Európai Uniónak fontos megállapodása van a menekülthullám távol tartását illetően? – ezt a kérdést tette fel például a francia baloldali Libération brüsszeli tudósítója a Robert Schuman alapítvány tisztségviselőjének, Charles de Marcillynak. A válasz az, hogy a törökök az alkotmánymódosítással formális értelemben nem lépik át a vörös vonalat. Charles de Marcilly ennek kapcsán kitér arra, hogy a jogállamiság kérdését súlyos aggodalmak övezik az unióban, miként azt Lengyelország vagy Magyarország példája is mutatja.

A Handelsblatt című, német üzleti körökben alapvető információforrásnak számító lap Orbán fellép a külföldi cégek ellen címmel közölt írást még a tegnapi számában. A cikk az «igazi csíki sör» gyártója és a holland Heineken közötti vitával, illetve a budapesti 4-es metró ügyében az OLAF által készített jelentéssel kapcsolatban azt írta: Orbán Viktor "jobboldali populista" kormánya "ismét külföldi nagyvállalatokat vett célkeresztbe, hogy politikai erőt mutasson", amitől a 2018-as parlamenti választásokra tekintve támogatottságának növekedését reméli.

A külföldi befektetők körében a Handelsblatt szerint "erősödik az aggodalom" amiatt, hogy a kormány keményebben lép fel velük szemben. A német gazdaság egyik meg nem nevezett budapesti képviselőjét idézve a lap kiemelte, hogy a kormány "átállt a kampányüzemmódra", és nem folytat "átlátható párbeszédet". Ezért a külföldi cégek a választási kampány közeledtével "további meglepetésekre" számítanak.

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép

A világsajtó részletesen taglalja a Közép-európai Egyetem, a CEU ellen indított magyar kormányzati támadást. A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy a CEU nemzetközileg az egyik legtekintélyesebb magyar egyetem. A kormány azonban első számú közellenségnek állítja be a finanszírozót, Soros György magyarországi születésű amerikai pénzügyi befektetőt, és a beterjesztett törvényjavaslat egyes elemei a CEU ellen irányulnak – állapítja meg a cikk szerzője, aki az egész ügy magyarázatát abban véli felfedezni, hogy Orbán Viktor megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá megfelelő ellenségkép.

Bezárás
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép A világsajtó részletesen taglalja a Közép-európai Egyetem, a CEU ellen indított magyar kormányzati támadást. A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy a CEU nemzetközileg az egyik legtekintélyesebb magyar egyetem. A kormány azonban első számú közellenségnek állítja be a finanszírozót, Soros György magyarországi születésű amerikai pénzügyi befektetőt, és a beterjesztett törvényjavaslat egyes elemei a CEU ellen irányulnak – állapítja meg a cikk szerzője, aki az egész ügy magyarázatát abban véli felfedezni, hogy Orbán Viktor megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá megfelelő ellenségkép.
Hagyományosan gazdag húsvéti programok Bécsben Ahogy a tavaszi virágok bontják szirmaikat, úgy nyílnak sorra a húsvéti vásárok az osztrák fővárosban. Április közepéig összesen 260 standnál válogathatnak az érdeklődők, a kínálat a hímes tojástól a kézműves termékeken át a különleges ínyencségekig terjed.
A tévés szolgáltatásformák közül a kábeltévék iránt a legnagyobb az igény, az érdeklődők 41 százaléka sorolta első helyre ezt a műsorszolgáltatási típust. A leggyakrabban az internet- és tévészolgáltatók díjait hasonlítanák össze az ügyfelek, amire bőven van is lehetőségük: a tízezer lakosúnál nagyobb településeken átlagosan 7 tévé- és 13 internetszolgáltató közül választhatnak az érintettek.
Csillagködbe burkolódzó hálózat Pompás névre keresztelte a Zyxel a felhőből vezérelhető hálózati eszközcsaládját: Nebula (csillagköd). Ez az új technológia a kisvállalatok számára kínál minden eddiginél egyszerűbb hálózatmenedzselési megoldást. Az új Nebula-termékválaszték egy felhőmenedzselt hozzáférési pontból (NAP), felhőmenedzselt switch-eszközből (NSW) és egy felhőmenedzselt biztonsági átjáróból áll (NSG).
Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország Illyés Sándorra, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kísérleti Pszichológiai Tanszékének alapítójára, a filozofikus mélységű gondolkodóra, az empirikus tudósra, a nemzetközi jelentőségű kutatóra 2003 óta minden évben megemlékeznek a karon Sándor-nap táján. Az idei tanácskozás fő témájául az affektív és kognitív találkozások jelenségét választották, vagyis értelem és érzelem együttműködését vették górcső alá.
Élet és halál: gyorsítandó az új gyógyszerek befogadása az ártámogatásba Senki nem tudja, hányan halnak meg azért, mert nem jutnak idejében olyan létező és hatásos gyógyszerekhez, amelyekkel sikeresen kezelik a rákos betegeket. A bürokrácia húzza az időt. Az új és hatásos onkológiai gyógyszerek befogadása az ártámogatásba rendkívül hosszú időbe telik Magyarországon.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Keine Angst vor dem Grauen Star ’Lass das Licht herein!’, ’Hab’ keine Angst vor der OP!’ Damit wirbt die Ungarische Gesellschaft für Kunstlinsen-Implantation und Refraktive Chirurgie für den rechtzeitigen operativen Eingriff bei Grauem Star. Die Mitglieder der Gesellschaft (im Mai 2016 gegründet), lauter Augenärzte, zogen durchs Land, um für den regelmäßigen Besuch beim Augenarzt zu werben, denn der Graue Star kann in einer ambulanten OP geheilt werden.