17. AV Trend & Hifi Show
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
A magyar elnyomó jellegű kleptokrácia felé csúszik az Egyesült Államok?

A magyar elnyomó jellegű kleptokrácia felé csúszik az Egyesült Államok?

A mértékadó amerikai lapok – az oroszokkal mondhatni saját szakállára különtárgyalásokat folytató Michael Flynn nemzetbiztonsági tanácsadó tegnapi lemondása nyomán – ma is tovább boncolgatják az Egyesült Államok politikájára gyakorolt vélt, lehetséges, illetve bizonyított túlzott orosz befolyás veszélyeit. A The New York Times egyik kommentárja – David Brooks tollából – az orosz problematikán is túlmutató, sokkal általánosabb dimenzióban, már egyenesen azt a kérdést teszi fel, mi lehet a legjobb módja a Trump-kormányzattal szembeni ellenállásnak. Három lehetséges forgatókönyvet vázol fel.


Az első a harcos demonstrációk módszere lenne, a második értelmében a szövetségi kormányzattal szemben az egyes államok, illetve a helyi önkormányzatok megszilárdításával kellene foglalkozni, a harmadik megoldás pedig – amely mellett a szerző végül is leteszi a garast – az lenne, hogy mivel ez az adminisztráció aligha fogja kitölteni a teljes idejét, tisztességes közszolgák új nemzedékének kell majd helyreállítania a jogszerű viszonyok tiszteletét.

Brooks felhívja a figyelmet arra, hogy a jogállamiság értéke legalább akkora jelentőséggel bír az amerikai közgondolkodásban, mint a szabadság értéke. Ennek alátámasztására felidézi azt az anekdotát, hogy az alapító atyák némelyike azt szerette volna, ha az Egyesült Államok nagypecsétjén Mózest is megörökítik – és nem azért, mert Mózes kivezette népét a rabságból, ez volt a könnyebbik feladat, hanem azért, mert törvények közé igazította életét.

A The New York Times cikkének egyik elejtett mellékmondata Magyarországot is említi, amikor a Donald Trump által megtestesített veszélyeket ecsetelve arról szól: „nehéz elképzelni, hogy Amerika teljesen a fasizmus felé fordul, de az lehetséges, hogy egyfajta «elnyomó jellegű kleptokrácia» felé csúszik el, mint amilyen rezsim irányítja ma Magyarországot, a Fülöp-szigeteket, Venezuelát és Lengyelországot”. A represszív kleptokrácia jellemzőit – mint arra a New York Times szerzője utal – az Atlantic című folyóirat legfrissebb számában David Frum írja le részletesen.

Magyarország a The Washington Post hasábjain is helyet kapott. A lap munkatársa, Rick Noack írása Ásotthalomról szól, „Egy magyar falu hadat üzen a muszlim bevándorlásnak” címmel. A cikkből kiderül, hogy a település a homoszexualitást is tilalmi listára tette.

A Politico című amerikai lap és hírportál európai kiadásának egyik cikke azzal foglalkozik, hogy az Európai Bizottság vesztésre áll Lengyelország ellen a jogállamiság ügyében vívott harcában. A brüsszeli végrehajtó testület eljárást kezdeményezett Varsóval szemben az alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálása miatt. Az eljárás fő szorgalmazója a holland szociáldemokrata Frans Timmermans, a brüsszeli bizottság első alelnöke. Mára azonban a Politico értesülései szerint kiderült, hogy a biztosok egy része, valamint számos tagállam ellenzi a jobboldali varsói kormány megfegyelmezését, esetleges szankciókkal sújtását. Egy közép-európai tagország egyik magas rangú tisztségviselője azt mondta a Politicónak, hogy a Bizottság nagyon rosszul kezelte az ügyet, fogalma sincs arról, hogyan érvényesítse törekvéseit.

Varsóról leperegtek Brüsszel felszólításai, és – írja a Politico – kevés tagország hajlik arra, hogy nekimenjenek Lengyelországnak, az EU hatodik legnagyobb gazdaságának, olyan időkben, amikor az uniót belső válság és bizonytalanság jellemzi.

Az, hogy Lengyelországot és Magyarországot az európai sajtó jó része problémás országként könyvelte el, számos cikkben kimutatható. Európai értelemben vett jogállam marad-e az alkotmánymódosítás után Törökország, amellyel az Európai Uniónak fontos megállapodása van a menekülthullám távol tartását illetően? – ezt a kérdést tette fel például a francia baloldali Libération brüsszeli tudósítója a Robert Schuman alapítvány tisztségviselőjének, Charles de Marcillynak. A válasz az, hogy a törökök az alkotmánymódosítással formális értelemben nem lépik át a vörös vonalat. Charles de Marcilly ennek kapcsán kitér arra, hogy a jogállamiság kérdését súlyos aggodalmak övezik az unióban, miként azt Lengyelország vagy Magyarország példája is mutatja.

A Handelsblatt című, német üzleti körökben alapvető információforrásnak számító lap Orbán fellép a külföldi cégek ellen címmel közölt írást még a tegnapi számában. A cikk az «igazi csíki sör» gyártója és a holland Heineken közötti vitával, illetve a budapesti 4-es metró ügyében az OLAF által készített jelentéssel kapcsolatban azt írta: Orbán Viktor "jobboldali populista" kormánya "ismét külföldi nagyvállalatokat vett célkeresztbe, hogy politikai erőt mutasson", amitől a 2018-as parlamenti választásokra tekintve támogatottságának növekedését reméli.

A külföldi befektetők körében a Handelsblatt szerint "erősödik az aggodalom" amiatt, hogy a kormány keményebben lép fel velük szemben. A német gazdaság egyik meg nem nevezett budapesti képviselőjét idézve a lap kiemelte, hogy a kormány "átállt a kampányüzemmódra", és nem folytat "átlátható párbeszédet". Ezért a külföldi cégek a választási kampány közeledtével "további meglepetésekre" számítanak.

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Orbán Viktor vágya a Nagy-Magyarország – Kaczyński Merkelhez közelít
Orbán Viktor vágya a Nagy-Magyarország – Kaczyński Merkelhez közelít

Két bolygó az állócsillag Merkel körül – ezzel a címmel közöl elemzést a bécsi Die Presse Orbán Viktor magyar és Jarosław Kaczyński lengyel vezetőről. Ők azt a másik, keleti Európát testesítik meg, amely következetesen elveti a nemzetek Európája utáni szép új világot – írja az osztrák lap szerzője. Mindkét politikus a német kancellár körül kering ugyan, de Orbán egyre távolabb sodródik a központi csillagtól, míg Kaczyński éppenséggel közelít ahhoz – olvasható a Die Pressében.

Bezárás
Orbán Viktor vágya a Nagy-Magyarország – Kaczyński Merkelhez közelít Két bolygó az állócsillag Merkel körül – ezzel a címmel közöl elemzést a bécsi Die Presse Orbán Viktor magyar és Jarosław Kaczyński lengyel vezetőről. Ők azt a másik, keleti Európát testesítik meg, amely következetesen elveti a nemzetek Európája utáni szép új világot – írja az osztrák lap szerzője. Mindkét politikus a német kancellár körül kering ugyan, de Orbán egyre távolabb sodródik a központi csillagtól, míg Kaczyński éppenséggel közelít ahhoz – olvasható a Die Pressében.
„A gyertyák forradalma” Dél-Koreában Dacolva a fagypont alatti hőmérsékletekkel, csaknem két hónapig több mint egymillióan tüntetettek Dél-Koreában Pak Kunhje elnök asszony azonnali lemondását követelve. Ilyen tömeges tüntetésre nem volt példa az országban a diktatúra 1987-i bukása óta. (A szerző a Le Monde diplomatique koreai kiadásának igazgatója, egyetemi tanár a szöuli Kyung Hee Cyber Egyetemen.)
Nem engedélyezték a Central Digitális Média Kft. megvételét A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa megtagadta a szakhatósági hozzájárulást, így a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megtiltotta a Magyar RTL Televízió Zrt. és a Central Digitális Média Kft. közötti összefonódást.
Mi szemnek, fülnek ingere – japán tévécsodák Majna-Frankfurtban  Először érkeznek Európába az új OLED televíziók, a legújabb Technics lemezjátszók, számos új konyhai gép, szépség- és testápolási termékek: ma a majna-frankfurti Panasonic Convention szakkiállításon mutatkozik be a jeles japán gyártó termékeinek széles választéka – az audiovizuális készülékektől, a konyhai kisgépeken keresztül, a szépség- és testápolási termékekig.              
Kutatók a Balaton jegén Az utóbbi évek enyhe telei után idén újra befagyott a Balaton – az időjárási helyzet a tudósoknak is kedvezett. Kihasználva, hogy a tó jege elérte a 30 cm-es vastagságot, az MTA kutatói fúróexpedíciót szerveztek a jégre. A tavi üledékek, így a Balaton üledékének a vizsgálatával ugyanis jobban megismerhetők a földtörténeti közelmúltban lejátszódott éghajlati változások, egyben a jelenlegi globális felmelegedés várható hatásainak megértéséhez is közelebb juthatunk.
Orosz kibermaffia: napi 30 millió forint nyereség zsarolóvírusokból Tavaly a Kaspersky Lab kutatói 62 új zsarolóprogram-családot fedeztek fel, amelyből 47-et oroszul beszélő internetes bűnözők fejlesztettek. Ez csak az egyik megállapítása annak az összegző kutatásnak, amelyet a kibertanácsadó cég szakemberi végeztek az orosz anyanyelvű kiberbűnözői világról. 
„Botticelli: Dante pokla – művészettörténeti rejtélyek magyar vonatkozásokkal A Pannonia Entertainment „A művészet templomai” című sorozatának legújabb része a „Botticelli: Dante pokla”. Minden idők egyik legcsodálatosabb, ugyanakkor legizgalmasabb művészettörténeti alkotása február 16-tól látható a mozikban. A német és olasz filmesek egészen különleges élményt nyújtó 95 percet ajándékoznak a nézőknek.
Botticelli: Dantes Inferno Die Tempel der Kunst: ab 16. Februar ist Teil 7 in den ungarischen Kinos, speziell im Urania, wo schon die vorausgegangenen sechs Dokumentarstreifen  von den Uffizien in Florenz über einzelne Künstler und bis zu den Kirchen Roms gezeigt wurden. Der Filmvetrieb Pannonia Entertainment hat sich auf diese anspruchsvolle Aufgabe der ’Volksbildung’ spezialisiert, und ist bislang damit richtig gefahren.