Európa valószínűleg túl fogja élni a rá váró megrázkódtatásokat
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Európa valószínűleg túl fogja élni a rá váró megrázkódtatásokat

Európa valószínűleg túl fogja élni a rá váró megrázkódtatásokat

A patinás brüsszeli agytröszt, a Breugel (Brussels European and Global Economic Laboratory) magyar tudósa, Darvas Zsolt egyedül az olaszországi pénzügyi, gazdasági, politikai helyzetben lát olyan súlyos kockázatokat, amelyek kikezdhetik az Európai Uniót. Az „Itália-horror” bekövetkeztének valószínűségét 20-25 százalékosra becsüli. (A képen Zentai Péter.)


A szakember ugyanakkor megállapítja, hogy az Európai Unió és az euró-övezet tíz éve folyamatosan bizonyítja rendkívüli életerejét, az unió egésze tavaly gyorsabb növekedést produkált, mint az Egyesült Államok. Amellett érvel az alábbi interjúban, hogy az EU képes lesz jól kezelni mind a Donald Trump okozta gazdasági és politikai kihívásokat, mind pedig a Brexit következményeit. Ismeretei alapján  szinte kizártnak tartja, hogy Franciaországban és Hollandiában a választásokon a populista, illiberális jelöltek jussanak hatalomra.

Zentai Péter: Kutatásai és a rajtuk nyugvó publikációi, sajtónyilatkozatai mind arra vallanak, hogy az Európai Unió és azon belül az euró-övezet nincs életveszélyben. De miért nincs? Hiszen már most olyan politikai, katonai kihívások fenyegetik az uniót, amelyekkel csak saját gazdasági és pénzügyi helyzetének romlását, válságokat felvállalva tudna megküzdeni…

A képen: Darvas Zsolt (foto: http://www.greatdecisionsonpbs.com/about/past-seasons/imperfect-union-the-eurozone-in-crisis/zsolt-darvas)Darvas Zsolt: Ezzel a következtetéssel nem értek egyet. Vegyük példaként a katonai kiadások ügyét. Kétségtelen, hogy az Amerikából „importált” bizonytalanságok, illetve az esetleges orosz fenyegetés, továbbá a migráció kezelése, a terrorizmus elleni harc a védelmi költségvetések növelését követelik meg. Ez nyilvánvalóan áldozatokkal jár. Jelenleg Lengyelország, Észtország és Görögország teljesíti a NATO által megszabott követelményt: ez a három ország valóban katonai célokra költi GDP-jének két százalékát. De négy másik ország kivételével az unió minden tagállamának nemzetgazdasága simán elbírná, hogy egy egyszerű belpolitikai döntés nyomán 0,25–0,5 vagy háromnegyed százalékkal felemelje védelmi költségvetését. Belgium, Spanyolország, Olaszország és Portugália nemzetgazdaságai viszont – államadóssági helyzetük okán, Olaszország esetében ezt még a gazdasági növekedés teljes hiánya is megfejeli – tényleg szinte alkalmatlanok hadi kiadások növelésére. Csakhogy a jobb helyzetben lévő többi uniós és NATO-tagállam kompenzálni tudja e négy ország, különösen Olaszország lemaradását.

 – A Financial Times önt idézve írja a következőt: „Semmi esélye sincs annak, hogy Görögországot a piacokról lehessen finanszírozni 2018-tól”. Ezzel tulajdonképpen azt üzeni, hogy a görögök nagyon rövid időn belül ki fognak esni az euró-övezetből. Szerintem a görög kiválás az egész rendszer széteséséhez vezethet.

– Ezzel a következtetésével sem értek egyet. Az kétségtelen tény, hogy Görögország a jövő évben vagy kénytelen államcsődöt jelenteni, vagy a többiek az IMF-fel együtt újabb mentőcsomagot hoznak össze Görögország számára. Jövő nyáron mindenképpen lejár a harmadik mentőcsomag, amellyel nyolc év leforgása alatt sáfárkodhattak a görögök. A három csomag dacára Görögországnak továbbra is 170 százalékos a GDP-hez mért adóssága. Amint megszűnik ez a harmadik mentőcsomag – amelynek részeként a görögök különböző uniós segélyalapokból 1 százalék alatti kamaton kaphattak hitelt –, Görögország összeomolhat, hiszen ilyen államadóssági szint, ennyire súlyos belpolitikai helyzet közepette senki nem lesz hajlandó Görögországnak tovább hitelezni.

– Csak abba gondoljunk bele, hogy például Portugália, melynek GDP-hez viszonyított adóssága „csak” 130 százalékos, a némethez képest háromszoros felárral képes a piacról fedezni hitelszükségletét! A piacoknak teljesen kitett Görögország esetében már ötszörös-hatszoros lenne a felár. Ilyen kamatokat Görögország képtelen felvállalni. Megoldásként kínálkoznék persze, ha Görögország legfőbb hitelezői, például Finnország, Németország, Ausztria és néhány más gazdag uniós állam vezetői elengednék a görög adósságállománynak – mondjuk – felét. Ezt azonban – százszázalékos biztonsággal kijelenthetően – nem fogják megtenni, mert ez esetben saját polgáraik lázadnának fel.

– Marad tehát két másik megoldási lehetőség: vagy hagyjuk csődbe jutni Görögországot, vagy újabb mentőcsomaggal segítjük ki. Ez utóbbinak sokkal nagyobb az esélye, mint az előbbinek, annál is inkább, mint hogy a gazdag uniós tagállamok és az IMF vezetői jól tudják, hogy a helyzet ilyen fokú elfajulásáért ők maguk is felelősséggel tartoznak. Az első két mentőcsomagot ugyanis elképesztő, teljesíthetetlen, a görög társadalmi helyzetet elmérgesítő diktátumokkal tűzdelték tele…

A Brexit gazdasági következménye, valamint Donald Trump protekcionizmusa, aztán a francia, holland választások kétes kimenetele létrehozhat olyan szituációt, amivel már nem lesz képes megbirkózni az euró-övezet?

– A Brexit kapcsán minden a kiválási tárgyalások gyorsaságától és attól függ, hogy sikerül-e megállapodni az áruk, termékek szabad, korlátozás ok nélküli áramlásának folytatásáról. Óriási baj lenne, ha megszakadnának a komplex termelési/kereskedelmi láncok az Egyesült Királyság és a 27 uniós tagállam gazdaságai között. Ez esetre – elismerem – ténylegesen akár le is állhat a gazdasági növekedés mindkét oldalon, és ebből nagyobb pénzügyi válság is bekövetkezhet. A britek nagyobb pénzügyi és gazdasági károkat szenvednének, mint az unióban maradtak.

– Donald Trump kapcsán az tölthet el bennünket bizonyos optimizmussal, hogy kereskedelmi korlátozásokról egyedül, kongresszusi felhatalmazás nélkül nem dönthet. A törvényhozás mindkét házában a republikánusok alkotják ugyan a többséget, de ez a tábor egyáltalán nem egységes. Sokan, még Trump táborán belül is, keményen, következetesen készek szembeszegülni az új elnök protekcionizmusával. Ráadásul az elnök – talán nem véletlenül – egyszer sem lengette meg, hogy Európát, annak termékeit bármilyen formában büntetni szándékozná, sőt, egyetlen rossz szót se szólt az Európával kötendő szabadkereskedelmi tárgyalásokról. Ezért feltételezem, hogy Amerika kapcsán van talán a legkevesebb aggódnia valója az uniónak.

– Hollandiában az unióból való kilépéssel kacérkodó populista Szabadság Párt a második legnépszerűbb erő ugyan, de elképzelhetetlen, hogy a márciusi választásokat követően egyedül kormányt tudjon alakítani. Ott csakis koalíciós kormány jöhet létre, de már most borítékolható, hogy Gert Wilderst senki sem hívná maga mellé koalíciós partnernek. Franciaországban pedig hiába tud maga mögött 30 százaléknyi szavazót Le Pen asszony, ez a tábor – mint bebizonyosodott – már nem szélesíthető. Az elnökválasztás első fordulóját valószínűleg megnyeri ugyan a populista jelölt, de a másodikat már nem, mert – mint mindig – ezúttal is Le Pen ellenében és annak konkurense (vélhetőleg Macron) mögé sorakozik fel a választók túlnyomó többsége.


 – A legnagyobb kockázat Európa számára – belülről – Olaszország. Huszonöt éve nem tud felmutatni semmiféle növekedést a termelékenységben és a GDP sem erősödik. Egy ország, amely 130 százalékos államadósság-hiánnyal és züllő belpolitikai helyzettel küzd! Ha záros határidőn belül az EKB ráadásul kénytelen felhagyni az euró-övezethez tartozó országok államkötvényeinek vásárlásával – ami eddig az alacsony olasz kamatok záloga is volt –, akkor Itáliából menekülni kezd a külföldi tőke, s olyan magasságokba szöknek az olasz kötvényhozamok és a kamatfelárak, amelyek az országot pénzügyi válságba sodorják. Ez a 20–25 százalékos valószínűséggel bekövetkező forgatókönyv az, amely reálisan a legsúlyosabb krízist okozhatja az unióban és valóban akár végveszélybe sodorhatja az euró-övezetet is.

– Az érem másik oldala viszont a következő: 10 éve folyamatosan megfigyelhető, hogy ha életveszély fenyegeti az övezetet, akkor a tagállamok mindig gyorsan és hatékonyan, közösen és eredményesen képesek összefogni a közösség fennmaradása érdekében. Az említett veszélyek egyébként huzamosabb ideje nyilvánvalóak és mégis az Unió egésze kezd dinamikusan fejlődni. Kevesen vették észre, de tavaly az unió gazdasági növekedése lehagyta az Egyesült Államokét.

Forrás: Infovilág
Az olvasók szerint a cikk hasznossága
(1)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Átadták a Magyar Innovációs Nagydíjat – az idén 500 milliárdot szánnak a K+F+I-re
Átadták a Magyar Innovációs Nagydíjat – az idén 500 milliárdot szánnak a K+F+I-re

Az idén a nemzeti össztermék 1,5 százalékát, mintegy 500 milliárd forintot szán a kormányzat a kutatás, a fejlesztés és az innováció támogatására – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Magyar Innovációs Nagydíj mai átadási ünnepségén a Parlamentben. Az idei, 17-dik díjkiosztón a digitális technikai és informatikai innovációk vitték a prímet.

Bezárás
Csak együtt és összehangolt megközelítéssel kezelhetők a migrációs kihívások – Avramopoulosz EU-biztos budapesti sajtónyilatkozata Dimitrisz Avramopoulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztos ma Budapesten megbeszélést folytatott Pintér Sándor belügyminiszterrel és Trócsányi László igazságügyi miniszterrel. A megbeszélést követően közös sajtótájékoztatót tartottak. Avramopoulosznak a sajtótájékoztatón elhangzott nyilatkozatát az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének sajtófőnöke, Felix Bubenheimer – exkluzív közlésként – az Infovilág rendelkezésére bocsátotta magyarul.
Hagyományosan gazdag húsvéti programok Bécsben Ahogy a tavaszi virágok bontják szirmaikat, úgy nyílnak sorra a húsvéti vásárok az osztrák fővárosban. Április közepéig összesen 260 standnál válogathatnak az érdeklődők, a kínálat a hímes tojástól a kézműves termékeken át a különleges ínyencségekig terjed.
SPAR-ék szerint is nagy baki a nagypénteki boltbezárás Nem spóroltak, minek is tették volna, a SPAR Magyarország vezetői a nálunk tavaly negyedszázados kiskereskedelmi bolthálózat 2016-i eredményeinek a – stílusosan – leltárba vételével, amikor ma délben újságírók előtt beszámoltak az osztrák gyökerű társaság itthoni sikereiről.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
A 77 Elektronika világújdonsága nyerte el a Magyar Innovációs Nagydíjat A 77 Elektronika Kft. világviszonylatban is egyedülálló félautomata vizeletüledék-analizátor termékcsaládja nyerte el a 2016. évi Magyar Innovációs Nagydíjat. A fejlesztés egy teljesen új termékkategóriát hozott létre, a humán és az állatgyógyászatban egyaránt alkalmazható.
A kormány ellehetetleníti a magyar piacon működő médiavállalatokat A kormány az Európai Bizottság 2016. november 4-i határozatára és az Európai Bíróság március 24-i végzésére reagálva tegnap benyújtotta azt törvénytervezetet, amely szerint az eddigi 5,3% helyett az idén január 1. és május 31. között 0% lesz a reklámadó mértéke, majd június elsejétől 9%-ra emelkedik az adóteher.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Verkehrsmuseum baut Schiffsbrücke HajóHíd, Schiffsbrücke ist der Titel der vom Verkehrsmuseum gestarteten Programmreihe. Der dafür entsprechende Schauplatz: das Museumsschiff Kossuth, vor Anker am Pester Donaukai. Einmal im Monat (nächster Termin 27. April) laden Verkehrsexperten, Historiker u.a. Leute vom Fach zum Vortrag mit anschließender Diskussuion auf die Kossuth ein.