Migrációs ostrom Magyarországon – Orbán minden idegent távol tartana Magyarországtól
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Migrációs ostrom Magyarországon – Orbán minden idegent távol tartana Magyarországtól

Migrációs ostrom Magyarországon – Orbán minden idegent távol tartana Magyarországtól

Terjedelmes cikkben számol be a The New York Times arról, hogy Magyarország úgy döntött, őrzött táborokba fogja zárni a menedékkérőket, és hogy több emberi jogvédő, köztük az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága elítélte az országgyűlés által megszavazott törvénymódosításokat. A müncheni Süddeutsche Zeitung „Ostrom alatt” címmel közöl írást, utalva arra, hogy Orbán Viktor határvadászok avató ünnepségén arról beszélt, Magyarország továbbra is migrációs ostrom alatt áll. – A Politico szerint a magyar kormány – vélhetőleg Donald Trump választási győzelmétől és az alternatív jobboldal washingtoni felemelkedésétől lendületet kapva – korlátozni fogja azoknak a nem kormányzati szervezeteknek a befolyását, amelyek a demokráciát és jogállamiságot mozdítják elő.


The New York Times azt írja: Orbán bevándorlásellenes kijelentéseinek egy része a jelek szerint a politikai show műfajába tartozik. Viszonylag kevés migráns próbált ugyanis tartósan letelepedni Magyarországon. Azoknak a nagy többsége, akik az elmúlt években beléptek vagy megpróbáltak belépni, valójában az olyan, nagyobb fogadókészséget mutató országokba igyekezett, mint Németország vagy Hollandia. Itt jegyzem meg, hogy a nyugati sajtóban a migráns szó teljesen semleges, tárgyszerű kifejezés, a Magyarországon hozzáragasztott negatív képzettársítás ismeretlen. Ennyit zárójelben a politikai korrektségről. 

A The New York Times megszólaltatja Gárdos Tódort, az Amnesty International londoni kutatóját, aki kifejti, hogy az új magyar jogszabály ütközik az uniós joggal, amely tiltja az őrizetbe vételt pusztán azon az alapon, hogy az érintett személy menedékjogi kérelmet adott be. Minden egyes esetet külön kell megvizsgálni, nem lehet eleve egy kalap alá venni mindenkit, mert az jogellenes – figyelmeztet a nemzetközi jogvédő szervezet szakembere. 

Az amerikai lap – a menekülthullám által más európai országokban kiváltott reagálások illusztrálására – kitér arra, hogy Dániában például olyan törvényt hoztak, miszerint a frissen érkezett menedékkérőktől elveszik az ékszert, aranyat, hogy abból is finanszírozzák az országban tartózkodásukat.

A New York Times megemlíti azt az európai bírósági döntést, miszerint szabad ugyan, de nem kötelező kiadni beutazási vízumot humanitárius megfontolásokból olyanok számára, akik előre jelzik, hogy a célországba érkezés után menedékkérelmet szándékoznak beadni.

A jogi határzár megszigorítása nem csak az amerikai, hanem az európai sajtóban is élénk figyelmet keltett. A Süddeutsche Zeitung című müncheni lap például „Ostrom alatt” címmel közöl írást, utalva arra, hogy Orbán Viktor határvadászok avató ünnepségén arról beszélt, Magyarország továbbra is migrációs ostrom alatt áll. A cikk szerzője szerint a magyar miniszterelnök menekültpolitikájának az az egyetlen célja, hogy minden idegent távol tartson Magyarországtól, nem csupán az illegális migránsokat.

A The Wall Street Journal, az amerikai üzleti körök kedvenc lapja arról közöl kommentárt, hogy a populizmus nem feltétlenül jelenti a demokrácia tagadását. A politikai megoldások közötti eltérések és különbözőségek önmagukban még nem érnek fel az alapvető demokratikus intézmények elleni támadással – állítja a cikk szerzője. Szerte a nyugati világban szárnyal a populizmus, és ez érthető módon félelmet kelt, a liberális demokráciák elleni fenyegetést látnak benne – írja a Wall Street Journal. Orbán Viktort olyan populista vezetőnek nevezi, aki utat mutat másoknak az illiberális demokrácia hirdetésével. Az illiberális demokráciát olyan többségi kormányzásként definiálja, amely híján van a fékeknek és ellensúlyoknak. A populizmus gyakran jár együtt a nativizmussal – vagyis az őslakosoknak a bevándorlókkal szembeni védelmével -, ami kisebbségben levő csoportok biztonságát fenyegetheti – olvasható az elemzésben. A szerző mindemellett óv attól, hogy a populizmust eleve a liberális demokrácia ellenségének kiáltsák ki. Hivatkozik az unióból való brit kilépésről döntő – populista ihletésű, ugyanakkor a brit liberális demokráciát nem csorbító – népszavazásra.
 
Politico című amerikai hírportál és lap Brüsszelben szerkesztett európai kiadása azt írja, hogy Budapest az átláthatóságra és a demokratikus legitimációra hivatkozva kívánja igazolni a civil társadalmi szervezetek korlátozását célzó intézkedéseit. A civil szervezetekkel kapcsolatos törvényjavaslattal várhatóan elő akarják írni, hogy ezek a szervezetek adjanak számot a külföldről kapott pénzügyi támogatás mértékéről – olvasható a cikkben. A Politico szerint a magyar kormány – vélhetőleg Donald Trump választási győzelmétől és az alternatív jobboldal washingtoni felemelkedésétől lendületet kapva – korlátozni fogja azoknak a nem kormányzati szervezeteknek a befolyását, amelyek a demokráciát és jogállamiságot mozdítják elő. A szerző szerint Közép- és Kelet-Európa számos politikusa úgy érzi, a Trump-kormányzat rokonszenvet táplál a Soros György-ellenes érzelmek iránt, és ez felbátorítja őket arra, hogy fokozzák a magyar származású amerikai milliárdos és filantróp által támogatott szervezetek elleni támadásaikat. A Soros által finanszírozott alapítványok veszélyeire figyelmeztető retorika egyre gyakoribbá vált Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Szerbia politikusainak körében is. A Soros György és a külföldi finanszírozású civil szervezetek elleni további támadások a demokratikus normák leépítéséhez vezethetnek Közép- és Kelet-Európában – fogalmazza meg a Politico az ezzel kapcsolatos szakértői aggodalmakat. 

Végül vessünk egy pillantást Prágára. A The Washington Post ismerteti az AP hírügynökség prágai beszámolóját, miszerint Milos Zeman cseh államfő, Donald Trump amerikai elnök nagy csodálója azt tervezi, hogy 2018 januárjában indulni kíván még egy hivatali ciklus elnyerése érdekében. Az AP emlékeztet arra, hogy Zeman anti-civilizációnak nevezte az iszlámot, és tett olyan kijelentést is, miszerint mérsékelt muszlim ugyanúgy nem létezik, mint mérsékelt náci. Ilyen hangnemet más uniós országok vezetőitől nem lehetett hallani, bár Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya szintén bírálta a menekültek kvóta szerinti elosztásának tervét – fogalmaz az amerikai hírügynökség.

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Jócskán késtek a római tüntetők – hatvanéves az Európai Unió
Jócskán késtek a római tüntetők – hatvanéves az Európai Unió

– Indulhatnának már! – szólal meg mellettem Jani barátom –, mindjárt találkozónk van a lányokkal! Mármint asszonyainkkal, de hát nekünk ők a lányok. Álldogálok jól kiválasztott helyemen – más várakozók: egy begipszelt karú operatőr és egy a munkaeszközét a szemeteskocsinak támasztó utcaseprőnő mögött, s nyugtatom, hogy tíz perc alatt ott vagyunk a Teemininél, van időnk még kivárni, hogy a Rómában mindenütt látható európai uniós menet végre összeálljon, s irányt vegyen a Capitolium felé, ahol a közösség országainak vezetői tanácskoztak.

Bezárás
Jócskán késtek a római tüntetők – hatvanéves az Európai Unió – Indulhatnának már! – szólal meg mellettem Jani barátom –, mindjárt találkozónk van a lányokkal! Mármint asszonyainkkal, de hát nekünk ők a lányok. Álldogálok jól kiválasztott helyemen – más várakozók: egy begipszelt karú operatőr és egy a munkaeszközét a szemeteskocsinak támasztó utcaseprőnő mögött, s nyugtatom, hogy tíz perc alatt ott vagyunk a Teemininél, van időnk még kivárni, hogy a Rómában mindenütt látható európai uniós menet végre összeálljon, s irányt vegyen a Capitolium felé, ahol a közösség országainak vezetői tanácskoztak.
Szupermarket tetejére építettek óvodát Bécsben Mivel máshol nem találtak megfelő helyet neki, egy szupermarket tetejére építettek óvodát az osztrák fővárosban. A liesingi intézményben 170 gyerek számára van hely, és még udvart is kialakítottak a számukra. Bécs 52 millió eurót fordít 2021-ig új iskolai, óvodai és napközis helyek létrehozására. (Képek: Votava/PID)
Feléledhet a rajkai határátmenet: vonattal Pozsonyba A szlovákok közvetlen járatokat szeretnének Pozsony és Magyarország között. A ta3.com információi szerint a szlovák szaktárca megrendelésére már az idei decemberi menetrendváltástól naponta csúcsidőben tíz vonatpár közlekedhet Rajkán keresztül Pozsony és Magyarország között. Olyan menetrend kialakítása a cél, ami megfelelő csatlakozást nyújthat Budapest irányába.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
Építs saját holdjárót! Áprilisban rendezi első közös foglalkozását a Puli és a Makerspace.hu csapata, ahol játékos formában ismerkedhetnek meg az űrtevékenység világával a kalandozni vágyó 10–14 évesek. A résztvevők megépítik saját, működő holdjáró-modelljüket, amellyel különleges feladatokat is el kell végezniük az újdonsült robotépítőknek. (Képek: Gyarmati László/InterfeszPress)
,,Aki hallgat, az is beszél” Nemrég jelent meg Aczél Petra Neked van igazad? című könyve a Tinta Könyvkiadónál. Ebből az alkalomból beszélgetett a szerzővel tudósítónk, aki elsőként ezt kérdezte: A könyv címlapján csupán egy kulcs az illusztráció; melyik zárat nyitja ez a kulcs? (A képen a könyv írója, Aczél Petra.)
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Verkehrsmuseum baut Schiffsbrücke HajóHíd, Schiffsbrücke ist der Titel der vom Verkehrsmuseum gestarteten Programmreihe. Der dafür entsprechende Schauplatz: das Museumsschiff Kossuth, vor Anker am Pester Donaukai. Einmal im Monat (nächster Termin 27. April) laden Verkehrsexperten, Historiker u.a. Leute vom Fach zum Vortrag mit anschließender Diskussuion auf die Kossuth ein.