ÉRDEKEL AZ ÚJ INFOVILÁG
 Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (2.)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (2.)

Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (2.)

Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.


Villámcsapásként jött a hír 1961. augusztus 13-án, hogy az NDK hatóságai „fallal” – beton, tégla, szögesdrót, majd aknákkal s fegyveres őrizettel – lezárta a Berlin nyugati feléhez vezető utcákat, a viszonylag szabad átjárás lehetőségét. Ezzel drámai állomásához érkezett a második világháború után megindult folyamat e város, a német társadalom, sőt egész Európa számára.

Néhány órával az ideiglenes kerítés fölállítása után, 1961. augusztus 13-án Berlin-Neukölln kerület peremén. (Foto: dpa)

Eredetileg, miután a szövetségesek megsemmisítették Hitler-Németországot (mint már utaltam rá), négy övezetre osztották, mindegyikért egy-egy győztes hatalom lett felelős. Megszállták. Keleten a szovjetek, nyugaton az amerikaiak, az angolok és a franciák. Négy zóna. Ugyanez megtörtént Berlinben, külön, kicsiben. Akkor még abban az illúzióban ringatták magukat, hogy a négyrészes megszállási rendszer ellenére is közösen kormányozhatják egész Németországot – a teheráni, jaltai és potsdami tanácskozásokon elhangzott fogadkozások szerint – miután a demokrácia sínjeire segítették, szépen kivonulnak. Nem így lett. A szovjet zónából megalakították az NDK-t, az egyesült nyugatiból a polgári demokratikus NSZK lett. Keleten – a Varsói Szerződés címkéjével ott maradtak a szovjet csapatok – nyugaton a NATO-egységek. Ilyenformán a két német állam érintkezési vonala – határa – egyben a két katonai szervezet találkozási (ütköző?) pontja is lett. Berlinen belül a határ viszont nyitott maradt – hiszen egy városról volt szó. De a német főváros három nyugati megszállási zónája mégis más volt, mint a keleti. Így a történelem fintora: Berlin itt helyezkedik el, egy kommunista állam kellős közepén, ott meg a polgári rendszer „kirakata” – közös háborús győzelmük, a közös megszállás emlékeként: a szovjetek hajdani szövetségesei, amerikai, brit és francia csapatok. Ha jelképes mennyiségben is. De ezúttal nem a létszám volt a lényeg, hanem az ott állomásozás joga.

De ha a szovjet birodalom határai – amelyeket igen szigorúan őriztek – itt nyitva volt, miért vártak a háború befejezése után tizenhat, az NDK megalakítását követően tizenkét évig a lezárással? Mert eddig abban reménykedtek, hogy valahogy megszerzik a város nyugati felét is, és kitessékelik onnan a nyugatiakat. A remények akkortájt, a hatvanas évek küszöbén omlottak végleg össze. A fal megépítésével Nyugat-Berlin teljesen körülzárt szigetté lett, amelyet azonban az NSZK-ból sikerült táplálni, fenntartani.

A várost kettévágó határzárat az NDK hajtotta végre, jelszavaiban „a szocialista német állam szuverenitásának védelmét” szolgálta.

A nyugati hatalmak tiltakoztak, nyilatkoztak, de semmit sem tettek ellene. „Az angolok (idéztem az Esti Hírlapban az 1961-i riportutamról írt sorozatban egy nyugat-berlini újságírót) rendkívül nyugodtan viselkednek. Látja, éppen most halad el katonai páncélautójuk a kerítés mellett. Azért járőröznek, hogy valami baj ne történjék, nyugat-berlini tüntetők zavart ne okozzanak. Sőt, itt, a Brandenburgi kapu előtt néhány száz méternyire lezárták a sugárutat, a szovjet hősi emlékmű környékét (az emlékmű az angol övezetben van), s nem engedik, hogy szervezett csoportok bajt csináljanak."

A Potsdamer Platzon húzódó fal.

Nyugat-berlini fiatalok a falépítés napjaiban szét akartak szedni egy ideiglenes drótkerítést, de a nyugat-berlini rendőrség gumibottal verte szét a csoportot. Mindez mutatta, hogy a nyugati hatalmak valójában elfogadták a falfelhúzást, tudták, belátható időn belül nem számíthatnak Európa és ezzel Berlin kettéosztottságának megszűnésére. Mi több, már korábban is sejtették, hogy ez a falépítés előbb-utóbb bekövetkezik. A másik változat a fegyveres összecsapás lett volna a Szovjetunióval, földrészünk szívében, az atomháború kockázatával.

És most arról, hogy mivel indokolták az NDK-ban a falépítést.

Röviddel a bejelentés után tettem meg ugyanis az említett riportutat a két Berlinben. A keleti tapasztalatszerzés után átmentem a nyugati félre. De hogy mit mondtak minderről ott, a másik oldalon, arra egy szocialista újságban még célozni sem szabadott.

(Folytatása következik.)

Forrás: Infovilág
Az olvasók szerint a cikk hasznossága
(2)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.)
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.)

Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.

Bezárás
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép A világsajtó részletesen taglalja a Közép-európai Egyetem, a CEU ellen indított magyar kormányzati támadást. A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy a CEU nemzetközileg az egyik legtekintélyesebb magyar egyetem. A kormány azonban első számú közellenségnek állítja be a finanszírozót, Soros György magyarországi születésű amerikai pénzügyi befektetőt, és a beterjesztett törvényjavaslat egyes elemei a CEU ellen irányulnak – állapítja meg a cikk szerzője, aki az egész ügy magyarázatát abban véli felfedezni, hogy Orbán Viktor megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá megfelelő ellenségkép.
Hagyományosan gazdag húsvéti programok Bécsben Ahogy a tavaszi virágok bontják szirmaikat, úgy nyílnak sorra a húsvéti vásárok az osztrák fővárosban. Április közepéig összesen 260 standnál válogathatnak az érdeklődők, a kínálat a hímes tojástól a kézműves termékeken át a különleges ínyencségekig terjed.
A tévés szolgáltatásformák közül a kábeltévék iránt a legnagyobb az igény, az érdeklődők 41 százaléka sorolta első helyre ezt a műsorszolgáltatási típust. A leggyakrabban az internet- és tévészolgáltatók díjait hasonlítanák össze az ügyfelek, amire bőven van is lehetőségük: a tízezer lakosúnál nagyobb településeken átlagosan 7 tévé- és 13 internetszolgáltató közül választhatnak az érintettek.
Csillagködbe burkolódzó hálózat Pompás névre keresztelte a Zyxel a felhőből vezérelhető hálózati eszközcsaládját: Nebula (csillagköd). Ez az új technológia a kisvállalatok számára kínál minden eddiginél egyszerűbb hálózatmenedzselési megoldást. Az új Nebula-termékválaszték egy felhőmenedzselt hozzáférési pontból (NAP), felhőmenedzselt switch-eszközből (NSW) és egy felhőmenedzselt biztonsági átjáróból áll (NSG).
Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország Illyés Sándorra, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kísérleti Pszichológiai Tanszékének alapítójára, a filozofikus mélységű gondolkodóra, az empirikus tudósra, a nemzetközi jelentőségű kutatóra 2003 óta minden évben megemlékeznek a karon Sándor-nap táján. Az idei tanácskozás fő témájául az affektív és kognitív találkozások jelenségét választották, vagyis értelem és érzelem együttműködését vették górcső alá.
Élet és halál: gyorsítandó az új gyógyszerek befogadása az ártámogatásba Senki nem tudja, hányan halnak meg azért, mert nem jutnak idejében olyan létező és hatásos gyógyszerekhez, amelyekkel sikeresen kezelik a rákos betegeket. A bürokrácia húzza az időt. Az új és hatásos onkológiai gyógyszerek befogadása az ártámogatásba rendkívül hosszú időbe telik Magyarországon.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Keine Angst vor dem Grauen Star ’Lass das Licht herein!’, ’Hab’ keine Angst vor der OP!’ Damit wirbt die Ungarische Gesellschaft für Kunstlinsen-Implantation und Refraktive Chirurgie für den rechtzeitigen operativen Eingriff bei Grauem Star. Die Mitglieder der Gesellschaft (im Mai 2016 gegründet), lauter Augenärzte, zogen durchs Land, um für den regelmäßigen Besuch beim Augenarzt zu werben, denn der Graue Star kann in einer ambulanten OP geheilt werden.