Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (2.)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (2.)

Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (2.)

Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.


Villámcsapásként jött a hír 1961. augusztus 13-án, hogy az NDK hatóságai „fallal” – beton, tégla, szögesdrót, majd aknákkal s fegyveres őrizettel – lezárta a Berlin nyugati feléhez vezető utcákat, a viszonylag szabad átjárás lehetőségét. Ezzel drámai állomásához érkezett a második világháború után megindult folyamat e város, a német társadalom, sőt egész Európa számára.

Néhány órával az ideiglenes kerítés fölállítása után, 1961. augusztus 13-án Berlin-Neukölln kerület peremén. (Foto: dpa)

Eredetileg, miután a szövetségesek megsemmisítették Hitler-Németországot (mint már utaltam rá), négy övezetre osztották, mindegyikért egy-egy győztes hatalom lett felelős. Megszállták. Keleten a szovjetek, nyugaton az amerikaiak, az angolok és a franciák. Négy zóna. Ugyanez megtörtént Berlinben, külön, kicsiben. Akkor még abban az illúzióban ringatták magukat, hogy a négyrészes megszállási rendszer ellenére is közösen kormányozhatják egész Németországot – a teheráni, jaltai és potsdami tanácskozásokon elhangzott fogadkozások szerint – miután a demokrácia sínjeire segítették, szépen kivonulnak. Nem így lett. A szovjet zónából megalakították az NDK-t, az egyesült nyugatiból a polgári demokratikus NSZK lett. Keleten – a Varsói Szerződés címkéjével ott maradtak a szovjet csapatok – nyugaton a NATO-egységek. Ilyenformán a két német állam érintkezési vonala – határa – egyben a két katonai szervezet találkozási (ütköző?) pontja is lett. Berlinen belül a határ viszont nyitott maradt – hiszen egy városról volt szó. De a német főváros három nyugati megszállási zónája mégis más volt, mint a keleti. Így a történelem fintora: Berlin itt helyezkedik el, egy kommunista állam kellős közepén, ott meg a polgári rendszer „kirakata” – közös háborús győzelmük, a közös megszállás emlékeként: a szovjetek hajdani szövetségesei, amerikai, brit és francia csapatok. Ha jelképes mennyiségben is. De ezúttal nem a létszám volt a lényeg, hanem az ott állomásozás joga.

De ha a szovjet birodalom határai – amelyeket igen szigorúan őriztek – itt nyitva volt, miért vártak a háború befejezése után tizenhat, az NDK megalakítását követően tizenkét évig a lezárással? Mert eddig abban reménykedtek, hogy valahogy megszerzik a város nyugati felét is, és kitessékelik onnan a nyugatiakat. A remények akkortájt, a hatvanas évek küszöbén omlottak végleg össze. A fal megépítésével Nyugat-Berlin teljesen körülzárt szigetté lett, amelyet azonban az NSZK-ból sikerült táplálni, fenntartani.

A várost kettévágó határzárat az NDK hajtotta végre, jelszavaiban „a szocialista német állam szuverenitásának védelmét” szolgálta.

A nyugati hatalmak tiltakoztak, nyilatkoztak, de semmit sem tettek ellene. „Az angolok (idéztem az Esti Hírlapban az 1961-i riportutamról írt sorozatban egy nyugat-berlini újságírót) rendkívül nyugodtan viselkednek. Látja, éppen most halad el katonai páncélautójuk a kerítés mellett. Azért járőröznek, hogy valami baj ne történjék, nyugat-berlini tüntetők zavart ne okozzanak. Sőt, itt, a Brandenburgi kapu előtt néhány száz méternyire lezárták a sugárutat, a szovjet hősi emlékmű környékét (az emlékmű az angol övezetben van), s nem engedik, hogy szervezett csoportok bajt csináljanak."

A Potsdamer Platzon húzódó fal.

Nyugat-berlini fiatalok a falépítés napjaiban szét akartak szedni egy ideiglenes drótkerítést, de a nyugat-berlini rendőrség gumibottal verte szét a csoportot. Mindez mutatta, hogy a nyugati hatalmak valójában elfogadták a falfelhúzást, tudták, belátható időn belül nem számíthatnak Európa és ezzel Berlin kettéosztottságának megszűnésére. Mi több, már korábban is sejtették, hogy ez a falépítés előbb-utóbb bekövetkezik. A másik változat a fegyveres összecsapás lett volna a Szovjetunióval, földrészünk szívében, az atomháború kockázatával.

És most arról, hogy mivel indokolták az NDK-ban a falépítést.

Röviddel a bejelentés után tettem meg ugyanis az említett riportutat a két Berlinben. A keleti tapasztalatszerzés után átmentem a nyugati félre. De hogy mit mondtak minderről ott, a másik oldalon, arra egy szocialista újságban még célozni sem szabadott.

(Folytatása következik.)

Forrás: Infovilág
Az olvasók szerint a cikk hasznossága
(2)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.)
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.)

Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.

Bezárás
Szijjártó tömeggyilkos rezsimmel ír alá megállapodást – a Fülöp-szigeteki elnök hárommillió drogost akar elpusztítani Ma írja alá Szijjártó Péter és partnere a Fülöp-szigetek és Magyarország közötti kétoldalú kereskedelmi megállapodást. Emellett megegyeztek például abban is, hogy 35–45 diáknak adnak ösztöndíjat Magyarországon – számol be erről a manilai Business World.  A magyar külügyminiszter helyi nyilatkozatában elmondta, megtiszteltetés a számára elsőként az Európai Unió külügyminiszterei közül Davaoban lenni azóta, hogy Davao polgármesteréből, Rodrigo Dutertéből tavaly államfő lett. Dutertét azért kerülik az európai és amerikai diplomáciai körök, mert drogellenes háborút hirdetett, felszólítva önkénteseket és szabad csapatokat is, hogy öljék meg azokat, akik kábítószeres bűncselekményt követnek el.
A Bizottság segíti a fiatalok Európán belüli mobilitását Az Európai Bizottság ma bejelentette új kezdeményezését, mely az Erasmus+ program alapján további támogatást kínál az európai fiataloknak a tanulásban és a mobilitás területén. A „Move2Learn, Learn2Move” segítségével legalább 5000 fiatal utazhat egy másik uniós országba egyénileg vagy osztálytársaival.
Friedl Zsuzsanna, a Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese Május 15-től Friedl Zsuzsanna a Magyar Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese, és egyúttal a társaság ügyvezető bizottságának is tagja. Az új tisztségviselő 2014-től a Microsoft magyarországi HR-vezetőjeként dolgozott . Előtte, 2007-től az UPC Magyarországnál töltötte be a HR-igazgatói pozíciót.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
A lakosságot és a Római-part ártéri erdejét védő gát kell A Római-parti mobilgát eddig ismertté vált tervei sértik az érvényben lévő, a partszakaszt védő III. kerületi és fővárosi szabályzatokat, az aktuális terv pedig, amelyről a Fővárosi Közgyűlés heteken belül döntene, nem nyilvános. A Greenpeace Magyarország állásfoglalásában [1] összegzi a parti mobilgáttal kapcsolatos problémákat, és egy olyan megoldást javasol, mellyel Budapest egyik utolsó természet közeli Duna-partja is megmaradhat, és a környéken lakók biztonsága is garantálható.
Ismét lesz karmesterverseny! – várják a jelentkezőket Felelevenítette az egykoron az egész ország által figyelemmel kísért nemzetközi karmesterversenyek hagyományát a Filharmónia Magyarország. Az eseményt októbertől decemberig rendezik meg. Eddig 26 országból – Kínától Oroszországon át Amerikáig – több mint száz pályázót regisztráltak, de május 1-jéig még nyitott a jelentkezés az 1979. január 1. után született karmesterek számára. (A képen: Sir Georg Solti.)
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Verkehrsmuseum baut Schiffsbrücke HajóHíd, Schiffsbrücke ist der Titel der vom Verkehrsmuseum gestarteten Programmreihe. Der dafür entsprechende Schauplatz: das Museumsschiff Kossuth, vor Anker am Pester Donaukai. Einmal im Monat (nächster Termin 27. April) laden Verkehrsexperten, Historiker u.a. Leute vom Fach zum Vortrag mit anschließender Diskussuion auf die Kossuth ein.