ÉRDEKEL AZ ÚJ INFOVILÁG
 A telefonról – másként
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
A telefonról – másként

A telefonról – másként

Ha időnként úgy vélné az olvasó, hogy valami nincs rendben az évszámokkal, szíveskedjék figyelembe venni, hogy az alábbi írás a krónikás magán-archívumából származik. Emlékezetni szeretnénk arra, hogy jó három évtizeddel ezelőtt mekkora szerepet játszott az ország életében a (vezetékes) telefon, amely még rendszerváltás után is, jó darabig hiánycikknek számított. A hazai telefonhálózat-korszerűsítés egyik fejezetéről szól a szerző írása, amely az akkor rangos és mértékadó napilapként ismert Magyar Hírlap 1986. január 8-i  számában jelent meg. Fogadja érdeklődéssel, kedves Olvasó!


A telefonról másként – A Magyar Hírlap javaslata könnyű számokra


Számok százait kell és illik megjegyeznünk, fejben tartanunk, miután vannak számsorok, amelyeket (mint valami híres és kedves vers legszebb szakaszait, szállóigévé vált szavait) egy életen át nem feledhetünk. Nem hiszik?! Tudnunk kell saját személyi számunkat, személyi igazolványunk betűjelzését és sorszámát, lakcímünket irányítószámostul, a történelemben eligazító nevezetes évszámok tucatjait, az egyszeregyet és bizonyos számok hatványait, a pí értékét, szüleink, gyerekeink, barátaink, esetleg kollégáink születés- és névnapjának dátumát, saját telefonszámunkat és azokét is, akiket gyakran tárcsázunk. Van, akinek mindez nem okoz gondot: emlékezte lapjaira automatikusan és szinte kitörölhetetlenül fölvésődnek akár a legbonyolultabb számok, számsorok is.

Telefonszámreform

De miképpen segíthetnénk a többség számgondjain? Megvalósítható lenne-e egy olyan országos telefonszámreform, amely alapvetően megkönnyítené a legfontosabb, közérdekű hívószámok megjegyzését, fejben tartását, egységesítené, könnyen azonosíthatóvá tenné fontos intézmények, szervek, szervezetek nevét és hívószámát? Például: minden helységben azonos vagy nagyon hasonló lenne a tanácsok, a rendelők, kórházak, a rendőrség, a pártbizottságok, a megyei lapszerkesztőségek, az MHSZ, az áramszolgáltató vállalatok, a vízmű stb. telefonszáma.

– Kérdését akár javaslatként is elfogadhatjuk, tetszik és megvalósítható – mondja Orova József, a Magyar Posta központjának távközlési szakosztályvezetője. – Bizonyos esetekben magunk is törekedtünk arra, hogy a gyakran hívott és fontos intézmények, előfizetők könnyen megjegyezhető hívószámot kapjanak. Így például Budapesten a mentők hatjegyű telefonszáma 111-666, a tűzoltóké 216-216, a rendőr-főkapitányságé 123-456, a taxivállalatoké 222-222, illetve 666-666... Az ön javaslata viszont sokkal átfogóbb, ésszerűbb és országosan is megvalósítható egységesítést tenne lehetővé — éppen a telefonközpontok automatizálása révén.



– Műszakilag tehát semmi akadálya annak, hogy pl. a győri és a békéscsabai kórház ugyanazt az ötjegyű hívószámot kapja, és mondjuk, minden megyei tanács telefonszáma is azonos legyen, miként az Állami Biztosító és az OTP igazgatóságaié?

– Elméletileg nincs, szervezés, ötlet dolga az egész. Hadd említsek egy példát! A budapesti Krisztina–2 távbeszélő-főközpont üzembe helyezése előtt közöltük előfizetőinkkel az új hívószámukat. Az Ipari Minisztérium illetékese azonnal jelezte: központjuk új hívószáma megjegyezhetetlen, bonyolult. Igaza volt, új számot kapott: az 565-566-ot.

– A javaslat alapján fölkérjük a posta közönségszolgálati bizottságát: állítsa össze azoknak a közületi előfizetőknek a listáját, amelyeket célszerű lenne könnyen megjegyezhető és azonosítható helyi hívószámokkal ellátni. A félreértések elkerülésére: helyi hívószámokról van szó; más helységből történő hívásukkor természetesen a távhívó körzetszámot is tárcsázni kell.

– A könnyű számok kijelölése elkerülhetetlenül újabb számváltozásokkal jár...

– Természetesen, miután nagyon sok egyszerű, jól megjegyezhető telefonszám egyelőre kis forgalmú lakásállomás, valamint egyéb, nem közületi telefonközpontra kapcsolt, közvetlen vonal.

– A fokozatos telefonszám-reformot – véleményünk szerint – célszerű lenne a fővárosi általános telefonszám-változással egyidejűleg megvalósítani. Ismeretes, hogy a távbeszélő-hálózat bővítésének feltétele az áttérés a hétjegyű hívószámokra.

Hét szám, négy hasáb

– Milyen lesz a budapesti hétjegyű hívószám ?

– Az áttérésnek a legegyszerűbb módját választottuk: 1988-tól a jelenlegi hívószámok elé egy 1-est, illetve egy 2-est kell tárcsázni, a telefon-főközpont fajtájától függően. A korszerű ARF-rendszerű kapcsológépek mellett szép számmal vannak még ugyanis ötven-hatvan esztendős rotaryk is. Ez utóbbiakat például „meg kell tanítanunk” a hétjegyű hívószámokra.

– Megváltozik, a nemzetközi ajánlásnak megfelelően alakul a telefonszám-tagolás is, az eddigi – nem szabványos! – három-három számjegy helyett három-két-két tagú számcsoportot írunk majd. Az átállás új, és a mostaninál vaskosabb telefonkönyvek megjelenésével jár majd, öt helyett négyhasábos oldalakkal.

– Mindennapos munkaeszközünk, a telefon, amellett, hogy kevés van belőle, gyakran bossszúság forrása is. Sok idő veszik el, mert telefonműveltségünk, -kultúránk és -etikánk – tisztelet a kivételnek! – hiányos. Még az intézményi, vállalati stb. alközpontok kezelői sem képesek előírásosan jelentkezni. Nem egy közületi központ, miután gyakran hosszas várakozás után fölveszi a telefont, így szól: Halló! Tessék! Ahelyett, hogy bemutatkoznék: Gyűszűgyártó Vállalat...

Már az óvodában!

– Bizony, telefonálni tudni kell, és hasznos lenne már akár az óvodában, az általános iskola első osztályában megtanítani rá a gyerekeket, hisz' nem minden családban van még telefon. A nemzetközi ajánlások szerint a telefon-alközpontok kezelőinek a hívás észlelése után 5–15 másodperccel az állomásnak a telefonkönyvben található neve bemondásával kell jelentkeznie. A magyar norma 30 másodperc várakozást is megtűr, miután a központkezelők többsége (rossz műszaki feltételek, zsúfolt vonalak, egyéb, pl. portási feladatok ellátása stb.) csak erre képes. A hallózás, tessékelés azonban megengedhetetlen! A hívó fél érdeklődése országosan hatalmas időveszteség, feleslegesen foglalja a vonalakat, miképpen az is, ha a központ kikapcsol a mellékállomásra, és lógni hagyja az ügyfelet, holott a kapcsológépén látja: nem veszik föl a telefont. Mintegy 14 ezer telefon-alközpont működik hazánkban!

– A Magyar Posta rendszeresen szervez alközpont-kezelő tanfolyamokat, ahol négy-öt nap alatt bárki megtanulhatja szakmája alapvető tudnivalóit. Évente átlagosan 200 telefon-alközpontot, helyezünk üzembe vállalatoknál, intézményeknél, ami azt jelenti, hogy legalább 200–300 központkezelő lát munkához, többségében mindennemű kiképzés nélkül. A hozzá nem értés – bárha megvan is a jóindulat – akadálya a távbeszélő-forgalomnak, sok százmillió forintra rúg a várakozásból, téves és lassú kapcsolásból adódó meddő idő. Az anyagi kár mellett hangulatunkat is rontó tényező.

– Külföldön, szocialista országokban is, régóta működnek kezelő nélküli alközpontok: a hívó fél a hívott központi számának tárcsázása után a mellékállomást is tárcsázhatja. Megvalósítható-e ez a módszer hazánkban is?

Feri hívja Ferencet

– Mi is fölismertük ennek megoldásnak az előnyeit. Hasonló rendszerű a Ferihegyi repülőtér telefonközpontja, amely az illetékes területi főközpont (a Ferenc-távbeszélőüzem) kihelyezett fokozataként működik. Ferihegy mellékállomásai tehát hatszámjegyűek. Addig, amíg a hazai távbeszélő-rendszerben régi, rotary típusú kapcsológépeket is kénytelenek vagyunk üzemeltetni, nem valósítható meg az igazi, klasszikus, kezelő nélküli alközpontok működtetése.

– Lehet, hogy szegényesnek tűnik föl a magyarázat másik fele: pszichológusok véleménye szerint nem szabad túl sok számot bízni a tárcsázóra. Lássunk egy példát! Ha valaki drezdai ismerősét akarja fölhívni egy vállalatnál, akkor tárcsáznia kell a nemzetközi távhívás forgalomválasztó két számát, az országkijelölő és a körzet újabb négy számát, majd a hétjegyű előfizetői számot. Sok telefonálónak rengeteg ez a 13 számjegy; forgalmi adataink is bizonyítják, ugyanis a kezdeményezett nemzetközi beszélgetések harmada tárcsázási hiányosságok miatt nem jön létre. Tanulság: nem szabad fejből, emlékezetből tárcsázni, és kihagyásokkal, rövidebb-hosszabb szünetekkel sem. És tanuljunk meg röviden, lényegre törően, ha kell, hát távirati stílusban telefonálni. Itt különösen érvényes a mondás: az idő pénz!

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Csillagködbe burkolódzó hálózat
Csillagködbe burkolódzó hálózat

Pompás névre keresztelte a Zyxel a felhőből vezérelhető hálózati eszközcsaládját: Nebula (csillagköd). Ez az új technológia a kisvállalatok számára kínál minden eddiginél egyszerűbb hálózatmenedzselési megoldást. Az új Nebula-termékválaszték egy felhőmenedzselt hozzáférési pontból (NAP), felhőmenedzselt switch-eszközből (NSW) és egy felhőmenedzselt biztonsági átjáróból áll (NSG).

Bezárás
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép A világsajtó részletesen taglalja a Közép-európai Egyetem, a CEU ellen indított magyar kormányzati támadást. A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy a CEU nemzetközileg az egyik legtekintélyesebb magyar egyetem. A kormány azonban első számú közellenségnek állítja be a finanszírozót, Soros György magyarországi születésű amerikai pénzügyi befektetőt, és a beterjesztett törvényjavaslat egyes elemei a CEU ellen irányulnak – állapítja meg a cikk szerzője, aki az egész ügy magyarázatát abban véli felfedezni, hogy Orbán Viktor megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá megfelelő ellenségkép.
Hagyományosan gazdag húsvéti programok Bécsben Ahogy a tavaszi virágok bontják szirmaikat, úgy nyílnak sorra a húsvéti vásárok az osztrák fővárosban. Április közepéig összesen 260 standnál válogathatnak az érdeklődők, a kínálat a hímes tojástól a kézműves termékeken át a különleges ínyencségekig terjed.
A tévés szolgáltatásformák közül a kábeltévék iránt a legnagyobb az igény, az érdeklődők 41 százaléka sorolta első helyre ezt a műsorszolgáltatási típust. A leggyakrabban az internet- és tévészolgáltatók díjait hasonlítanák össze az ügyfelek, amire bőven van is lehetőségük: a tízezer lakosúnál nagyobb településeken átlagosan 7 tévé- és 13 internetszolgáltató közül választhatnak az érintettek.
Csillagködbe burkolódzó hálózat Pompás névre keresztelte a Zyxel a felhőből vezérelhető hálózati eszközcsaládját: Nebula (csillagköd). Ez az új technológia a kisvállalatok számára kínál minden eddiginél egyszerűbb hálózatmenedzselési megoldást. Az új Nebula-termékválaszték egy felhőmenedzselt hozzáférési pontból (NAP), felhőmenedzselt switch-eszközből (NSW) és egy felhőmenedzselt biztonsági átjáróból áll (NSG).
Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország Illyés Sándorra, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kísérleti Pszichológiai Tanszékének alapítójára, a filozofikus mélységű gondolkodóra, az empirikus tudósra, a nemzetközi jelentőségű kutatóra 2003 óta minden évben megemlékeznek a karon Sándor-nap táján. Az idei tanácskozás fő témájául az affektív és kognitív találkozások jelenségét választották, vagyis értelem és érzelem együttműködését vették górcső alá.
Élet és halál: gyorsítandó az új gyógyszerek befogadása az ártámogatásba Senki nem tudja, hányan halnak meg azért, mert nem jutnak idejében olyan létező és hatásos gyógyszerekhez, amelyekkel sikeresen kezelik a rákos betegeket. A bürokrácia húzza az időt. Az új és hatásos onkológiai gyógyszerek befogadása az ártámogatásba rendkívül hosszú időbe telik Magyarországon.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Keine Angst vor dem Grauen Star ’Lass das Licht herein!’, ’Hab’ keine Angst vor der OP!’ Damit wirbt die Ungarische Gesellschaft für Kunstlinsen-Implantation und Refraktive Chirurgie für den rechtzeitigen operativen Eingriff bei Grauem Star. Die Mitglieder der Gesellschaft (im Mai 2016 gegründet), lauter Augenärzte, zogen durchs Land, um für den regelmäßigen Besuch beim Augenarzt zu werben, denn der Graue Star kann in einer ambulanten OP geheilt werden.