A telefonról – másként
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
A telefonról – másként

A telefonról – másként

Ha időnként úgy vélné az olvasó, hogy valami nincs rendben az évszámokkal, szíveskedjék figyelembe venni, hogy az alábbi írás a krónikás magán-archívumából származik. Emlékezetni szeretnénk arra, hogy jó három évtizeddel ezelőtt mekkora szerepet játszott az ország életében a (vezetékes) telefon, amely még rendszerváltás után is, jó darabig hiánycikknek számított. A hazai telefonhálózat-korszerűsítés egyik fejezetéről szól a szerző írása, amely az akkor rangos és mértékadó napilapként ismert Magyar Hírlap 1986. január 8-i  számában jelent meg. Fogadja érdeklődéssel, kedves Olvasó!


A telefonról másként – A Magyar Hírlap javaslata könnyű számokra


Számok százait kell és illik megjegyeznünk, fejben tartanunk, miután vannak számsorok, amelyeket (mint valami híres és kedves vers legszebb szakaszait, szállóigévé vált szavait) egy életen át nem feledhetünk. Nem hiszik?! Tudnunk kell saját személyi számunkat, személyi igazolványunk betűjelzését és sorszámát, lakcímünket irányítószámostul, a történelemben eligazító nevezetes évszámok tucatjait, az egyszeregyet és bizonyos számok hatványait, a pí értékét, szüleink, gyerekeink, barátaink, esetleg kollégáink születés- és névnapjának dátumát, saját telefonszámunkat és azokét is, akiket gyakran tárcsázunk. Van, akinek mindez nem okoz gondot: emlékezte lapjaira automatikusan és szinte kitörölhetetlenül fölvésődnek akár a legbonyolultabb számok, számsorok is.

Telefonszámreform

De miképpen segíthetnénk a többség számgondjain? Megvalósítható lenne-e egy olyan országos telefonszámreform, amely alapvetően megkönnyítené a legfontosabb, közérdekű hívószámok megjegyzését, fejben tartását, egységesítené, könnyen azonosíthatóvá tenné fontos intézmények, szervek, szervezetek nevét és hívószámát? Például: minden helységben azonos vagy nagyon hasonló lenne a tanácsok, a rendelők, kórházak, a rendőrség, a pártbizottságok, a megyei lapszerkesztőségek, az MHSZ, az áramszolgáltató vállalatok, a vízmű stb. telefonszáma.

– Kérdését akár javaslatként is elfogadhatjuk, tetszik és megvalósítható – mondja Orova József, a Magyar Posta központjának távközlési szakosztályvezetője. – Bizonyos esetekben magunk is törekedtünk arra, hogy a gyakran hívott és fontos intézmények, előfizetők könnyen megjegyezhető hívószámot kapjanak. Így például Budapesten a mentők hatjegyű telefonszáma 111-666, a tűzoltóké 216-216, a rendőr-főkapitányságé 123-456, a taxivállalatoké 222-222, illetve 666-666... Az ön javaslata viszont sokkal átfogóbb, ésszerűbb és országosan is megvalósítható egységesítést tenne lehetővé — éppen a telefonközpontok automatizálása révén.



– Műszakilag tehát semmi akadálya annak, hogy pl. a győri és a békéscsabai kórház ugyanazt az ötjegyű hívószámot kapja, és mondjuk, minden megyei tanács telefonszáma is azonos legyen, miként az Állami Biztosító és az OTP igazgatóságaié?

– Elméletileg nincs, szervezés, ötlet dolga az egész. Hadd említsek egy példát! A budapesti Krisztina–2 távbeszélő-főközpont üzembe helyezése előtt közöltük előfizetőinkkel az új hívószámukat. Az Ipari Minisztérium illetékese azonnal jelezte: központjuk új hívószáma megjegyezhetetlen, bonyolult. Igaza volt, új számot kapott: az 565-566-ot.

– A javaslat alapján fölkérjük a posta közönségszolgálati bizottságát: állítsa össze azoknak a közületi előfizetőknek a listáját, amelyeket célszerű lenne könnyen megjegyezhető és azonosítható helyi hívószámokkal ellátni. A félreértések elkerülésére: helyi hívószámokról van szó; más helységből történő hívásukkor természetesen a távhívó körzetszámot is tárcsázni kell.

– A könnyű számok kijelölése elkerülhetetlenül újabb számváltozásokkal jár...

– Természetesen, miután nagyon sok egyszerű, jól megjegyezhető telefonszám egyelőre kis forgalmú lakásállomás, valamint egyéb, nem közületi telefonközpontra kapcsolt, közvetlen vonal.

– A fokozatos telefonszám-reformot – véleményünk szerint – célszerű lenne a fővárosi általános telefonszám-változással egyidejűleg megvalósítani. Ismeretes, hogy a távbeszélő-hálózat bővítésének feltétele az áttérés a hétjegyű hívószámokra.

Hét szám, négy hasáb

– Milyen lesz a budapesti hétjegyű hívószám ?

– Az áttérésnek a legegyszerűbb módját választottuk: 1988-tól a jelenlegi hívószámok elé egy 1-est, illetve egy 2-est kell tárcsázni, a telefon-főközpont fajtájától függően. A korszerű ARF-rendszerű kapcsológépek mellett szép számmal vannak még ugyanis ötven-hatvan esztendős rotaryk is. Ez utóbbiakat például „meg kell tanítanunk” a hétjegyű hívószámokra.

– Megváltozik, a nemzetközi ajánlásnak megfelelően alakul a telefonszám-tagolás is, az eddigi – nem szabványos! – három-három számjegy helyett három-két-két tagú számcsoportot írunk majd. Az átállás új, és a mostaninál vaskosabb telefonkönyvek megjelenésével jár majd, öt helyett négyhasábos oldalakkal.

– Mindennapos munkaeszközünk, a telefon, amellett, hogy kevés van belőle, gyakran bossszúság forrása is. Sok idő veszik el, mert telefonműveltségünk, -kultúránk és -etikánk – tisztelet a kivételnek! – hiányos. Még az intézményi, vállalati stb. alközpontok kezelői sem képesek előírásosan jelentkezni. Nem egy közületi központ, miután gyakran hosszas várakozás után fölveszi a telefont, így szól: Halló! Tessék! Ahelyett, hogy bemutatkoznék: Gyűszűgyártó Vállalat...

Már az óvodában!

– Bizony, telefonálni tudni kell, és hasznos lenne már akár az óvodában, az általános iskola első osztályában megtanítani rá a gyerekeket, hisz' nem minden családban van még telefon. A nemzetközi ajánlások szerint a telefon-alközpontok kezelőinek a hívás észlelése után 5–15 másodperccel az állomásnak a telefonkönyvben található neve bemondásával kell jelentkeznie. A magyar norma 30 másodperc várakozást is megtűr, miután a központkezelők többsége (rossz műszaki feltételek, zsúfolt vonalak, egyéb, pl. portási feladatok ellátása stb.) csak erre képes. A hallózás, tessékelés azonban megengedhetetlen! A hívó fél érdeklődése országosan hatalmas időveszteség, feleslegesen foglalja a vonalakat, miképpen az is, ha a központ kikapcsol a mellékállomásra, és lógni hagyja az ügyfelet, holott a kapcsológépén látja: nem veszik föl a telefont. Mintegy 14 ezer telefon-alközpont működik hazánkban!

– A Magyar Posta rendszeresen szervez alközpont-kezelő tanfolyamokat, ahol négy-öt nap alatt bárki megtanulhatja szakmája alapvető tudnivalóit. Évente átlagosan 200 telefon-alközpontot, helyezünk üzembe vállalatoknál, intézményeknél, ami azt jelenti, hogy legalább 200–300 központkezelő lát munkához, többségében mindennemű kiképzés nélkül. A hozzá nem értés – bárha megvan is a jóindulat – akadálya a távbeszélő-forgalomnak, sok százmillió forintra rúg a várakozásból, téves és lassú kapcsolásból adódó meddő idő. Az anyagi kár mellett hangulatunkat is rontó tényező.

– Külföldön, szocialista országokban is, régóta működnek kezelő nélküli alközpontok: a hívó fél a hívott központi számának tárcsázása után a mellékállomást is tárcsázhatja. Megvalósítható-e ez a módszer hazánkban is?

Feri hívja Ferencet

– Mi is fölismertük ennek megoldásnak az előnyeit. Hasonló rendszerű a Ferihegyi repülőtér telefonközpontja, amely az illetékes területi főközpont (a Ferenc-távbeszélőüzem) kihelyezett fokozataként működik. Ferihegy mellékállomásai tehát hatszámjegyűek. Addig, amíg a hazai távbeszélő-rendszerben régi, rotary típusú kapcsológépeket is kénytelenek vagyunk üzemeltetni, nem valósítható meg az igazi, klasszikus, kezelő nélküli alközpontok működtetése.

– Lehet, hogy szegényesnek tűnik föl a magyarázat másik fele: pszichológusok véleménye szerint nem szabad túl sok számot bízni a tárcsázóra. Lássunk egy példát! Ha valaki drezdai ismerősét akarja fölhívni egy vállalatnál, akkor tárcsáznia kell a nemzetközi távhívás forgalomválasztó két számát, az országkijelölő és a körzet újabb négy számát, majd a hétjegyű előfizetői számot. Sok telefonálónak rengeteg ez a 13 számjegy; forgalmi adataink is bizonyítják, ugyanis a kezdeményezett nemzetközi beszélgetések harmada tárcsázási hiányosságok miatt nem jön létre. Tanulság: nem szabad fejből, emlékezetből tárcsázni, és kihagyásokkal, rövidebb-hosszabb szünetekkel sem. És tanuljunk meg röviden, lényegre törően, ha kell, hát távirati stílusban telefonálni. Itt különösen érvényes a mondás: az idő pénz!

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas

Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.

Bezárás
Semjén nyilatkozata kiverte a biztosítékot Kijevben – egységes piaccá soványodhat az EU Többet kell tenni és vállalni minden koalíciós partnernek az «iszlám állam» (ISIS) elleni harcban, és nem a védekezésre, hanem a támadásra helyezve a hangsúlyt – erre ösztökélte partnereit Rex Tillerson amerikai külügyminiszter Washingtonban, ahol 68 ország, köztük hazánk is képviselte magát a NATO-szövetséges külügyminiszteri találkozón – erről a többi között a The New York Times számol be. Az amerikai külügyminiszter szerint új ötletek kellenek az Irakban és Szíriában zajló háborús stratégiához, konkrét elképzelései egyelőre abban merültek ki, hogy az Egyesült Államok Moszulban és Raqqában is az eddiginél nagyobb szerepet fog vállalni.
Nyitottak az uniós pénzügyi szolgáltatások a magyarok előtt Az Európai Bizottság ma cselekvési tervet terjesztett elő azzal a céllal, hogy az európai fogyasztóknak még nagyobb választék álljon rendelkezésükre, és unió-szerte hozzáférhetőbbek legyenek a pénzügyi szolgáltatások. A mai bejelentés központi kérdése a technológia, mivel az innovatív internetes szolgáltatásokkal a fejlődés útja a pénzügyi szolgáltatások integráltabb piaca felé terelődik.
Háromezer-millió forintos informatikai fejlesztés a Waberer’s csoportnál A Waberer’s csoport, Európa egyik nagy fuvarozó vállalata[1] folyamatosan növeli versenyképességét új technológiák fejlesztésével és alkalmazásával. A Waberer’s csoport és az SAP Hungary Kft. bejelentette: a közúti áruszállító harminc hónap alatt 3000 millió forintot költ informatikai rendszerének korszerűsítésére; az első fázis, a vállalatirányítási rendszer cseréje elkezdődött.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
Ütött a Föld órája: az el nem használt energia a legolcsóbb Március 25-én este egy órára ismét elsötétülnek nagyvárosok szerte a világon. Az egy órára vállalt sötétség jelkép, a kevesebb és hatékonyabb energiafogyasztásra hívja fel a figyelmet. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) is támogatja a kezdeményezést, bár a Föld Órája akcióhoz bárki önként is csatlakozhat.
Kezdődik a nyári időszámítás – kisebb áramszámla, környezetvédelem Minden év március utolsó vasárnapján – az idén március 26-án – kezdődik a nyári időszámítás és október utolsó vasárnapjáig tart. Ezen a hétvégén, vasárnap hajnali 2 órakor kell 3 órára átállítanunk időmérő eszközeinket. Az óraátállítással 1980 óta hazánk – mindenekelőtt a lakosság – tetemes mennyiségű villamos energiát takarít meg.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
DUIHK-Berufsbildungspreis 2017 Zum vierten Mal verlieh die Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer (DUIHK) den Berufsbildungspreis. 2013 mit dem Ziel aus der Taufe gehoben, zur Ausbildung von Fachkräften für Unternehmen, vorrangig kleine und mittelständische, die Mitglied der DUIHK sind, beizutragen.