Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (3.)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (3.)

Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (3.)

Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.


Márka itt – márka ott

A nyugati németek, főleg a berliniek, érthető és mélységes felháborodással fogadták a fordulatot. Egy újság szalagcíme: „A Nyugat elárult bennünket!" Adenauer kancellárt és híveit azzal vádolták, hogy tizenkét éven át (1949-től, az NSZK megalakulásától) az egyesülés illúziójában ringatta a németeket, s most, íme, szertefoszlott a remény. Valójában a kancellár nem adta fel az igényt az egyesülésre, nem ismerte el a másik német államot, „szovjet megszállási övezetnek” tekintette. Elvileg. De ő is tudta, hogy az egyesülés belátható időn belül nem valósítható meg, csatlakoztatta országát, a nyugati németeket a NATO-hoz, s ezzel hosszú időre meghatározta helyüket Európában.

Ám az ilyen fordulat – mint a falépítés – amikor egy állam sorsáról döntenek, soha nem vegytiszta nagypolitika: az intézkedés érintette az NDK belső életét is. Amikor néhány héttel a fal létesítése után riport-utamon megkérdeztem: miért volt erre szükség, nem világpolitikai érveket hallottam. Hivatalos vendéglátóim elvittek egy esztergályoshoz, aki eddig átjárt dolgozni a város nyugati felébe a Miendorf Askani nevű üzembe s most a keleti Különleges Műszerek Gyárában kapott munkát. Odaát 680 márka volt a bére, itt keleti pénzben ugyanennyi. De ott a fizetés negyven százalékát nyugati pénzben kapta, helyben átválthatta, egy a négy arányban (!), a keleti propaganda szerint „irreális, hamis kurzuson”. Tehát tényleges jövedelme csaknem másfélezer keleti pénz volt. Ugyanekkor – mondták nekem – élvezte a keleti szociális ellátás előnyeit: az olcsó lakbért, tüzelőt, alapvető élelmiszeri cikkeket. Ötvenezer ilyen „átjáró” volt a fal felhúzása előtt. A hivatalos érvelés szerint „sok kárt okozott” az ellenkező irányú áramlás is: állítólag sokan jöttek át a nyugati városrészből vásárolni, s egy százharmincezer lakosú város lakóinak elegendő vaj vándorolt át naponta Nyugat-Berlinbe – a szocialista rendszer szerint dotált áron.

Egy másik üzemi munkás arról panaszkodott, hogy mire este végeznek, felesége már nem kap megfelelő húst, vajat, mert a nyugatiak „az irracionális átváltási kurzusuknak köszönhetően” felvásárolják a készletet. Ezeknél a beszélgetéseknél mindig ott állt helyi kísérőm és az üzem párttitkára, nem tudhattam, mennyi az őszinteség a riportalanyok szavaiban, s mennyi a kötelező szöveg. Került viszont olyan munkás is, Erich Kempe nevezetű, aki szemmel láthatóan „nem feküdt le” a párttitkárnak. Szemére hányták ugyanis, hogy átjárt és „segítette őket a háború előkészítésében”. Mire Kempe így válaszolt: „Nem akarnak ott se háborút, nem hiszem, hogy akár Nyugat-Németország, akár Amerika, akár a Szovjetunió háborút kezdene”. Tovább idézem: „Sajnos, a német nem érzi jól magát derékszíj nélkül”. A párttitkár: „Egyáltalán nem mindegy, hogy nácin van-e a derékszíj, vagy a néphadsereg katonáján”. Kempe vállat vont – írtam –, egyelőre nem győzték meg. Megkérdeztem egy viszonylag tárgyilagos ismerősömet, hasonlítsa össze a két német állam életszínvonalát. Azt válaszolta, hogy a kis keresetűek keleten biztonságosabban élnek (még mindig 1961-et írunk!), minél magasabb életszínvonalú réteget vizsgálunk, annál nagyobb a különbség a túloldal javára. A nyugatnémet gazdasági csoda akkor tartott az elején, Nyugat-Berlin nagy ütemben fejlődött, vonzotta a képzett munkaerőt. Sok szakember ment át az évek során. „Elősegítette ezt az átözönlést – idéztem informátoromat –, hogy a jobb keresetűek, tehát a szakemberek számára a nyugatnémet gazdaság ma még magasabb életszínvonalat tud biztosítani, mint a keleti. Így fordult elő időnként, hogy fiatalemberek az NDK-ban kitanulták a szakmát, igénybe vették az olcsó tanulási lehetőséget, aztán átmentek nyugatra” – mondta informátorom. (Ez az érv egyébként később, a szabad munkaerő-mozgásról szóló kelet–nyugati vitákban majd ismét előbukkan.) A fenti szemrehányás illusztrálására azt is elmondták Kelet-Berlinben, hogy a Springer lapkiadó a nyáron hatalmas nyomdaüzemet kezdett építeni Nyugat-Berlinben, és titokban megállapodott a keleti Berliner Verlag jó néhány nyomdászával: ha elkészül, átjönnek dolgozni.

Így jött létre ez a városcsonkítás. S akkor még nem is tudtuk, hogy ezen a záróvonalon az NDK határőrei – világ-felháborodást keltve – Nyugatra szökni szándékozókat fognak agyonlőni.

Kérdezgetéseim mérlege? Az NDK hivatalosai azt hajtogatták, hogy a spekuláló vásárlók és „az imperialista ügynökök és kémek” átszivárgását akadályozták meg a „békefal” létesítésével. Valójában – és ez volt a nyugati vélemények summázása is – az NDK saját embereinek átszökése elé emeltek gátat, a Szovjetunió hatalmi zónájának utolsó vonalát húzták meg vele. Bár, feltételezem, a gazdasági-ellátási megfontolásoknak is lehetett valamelyest jelentősége. Ám, ha az olvasónak lesz addig türelme, a maga idejében beszámolok majd e monstrum összeomlásáról is.

Forrás: Infovilág
Az olvasók szerint a cikk hasznossága
(2)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.)
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.)

Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.

Bezárás
Semjén nyilatkozata kiverte a biztosítékot Kijevben – egységes piaccá soványodhat az EU Többet kell tenni és vállalni minden koalíciós partnernek az «iszlám állam» (ISIS) elleni harcban, és nem a védekezésre, hanem a támadásra helyezve a hangsúlyt – erre ösztökélte partnereit Rex Tillerson amerikai külügyminiszter Washingtonban, ahol 68 ország, köztük hazánk is képviselte magát a NATO-szövetséges külügyminiszteri találkozón – erről a többi között a The New York Times számol be. Az amerikai külügyminiszter szerint új ötletek kellenek az Irakban és Szíriában zajló háborús stratégiához, konkrét elképzelései egyelőre abban merültek ki, hogy az Egyesült Államok Moszulban és Raqqában is az eddiginél nagyobb szerepet fog vállalni.
Nyitottak az uniós pénzügyi szolgáltatások a magyarok előtt Az Európai Bizottság ma cselekvési tervet terjesztett elő azzal a céllal, hogy az európai fogyasztóknak még nagyobb választék álljon rendelkezésükre, és unió-szerte hozzáférhetőbbek legyenek a pénzügyi szolgáltatások. A mai bejelentés központi kérdése a technológia, mivel az innovatív internetes szolgáltatásokkal a fejlődés útja a pénzügyi szolgáltatások integráltabb piaca felé terelődik.
Háromezer-millió forintos informatikai fejlesztés a Waberer’s csoportnál A Waberer’s csoport, Európa egyik nagy fuvarozó vállalata[1] folyamatosan növeli versenyképességét új technológiák fejlesztésével és alkalmazásával. A Waberer’s csoport és az SAP Hungary Kft. bejelentette: a közúti áruszállító harminc hónap alatt 3000 millió forintot költ informatikai rendszerének korszerűsítésére; az első fázis, a vállalatirányítási rendszer cseréje elkezdődött.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
Ütött a Föld órája: az el nem használt energia a legolcsóbb Március 25-én este egy órára ismét elsötétülnek nagyvárosok szerte a világon. Az egy órára vállalt sötétség jelkép, a kevesebb és hatékonyabb energiafogyasztásra hívja fel a figyelmet. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) is támogatja a kezdeményezést, bár a Föld Órája akcióhoz bárki önként is csatlakozhat.
Kezdődik a nyári időszámítás – kisebb áramszámla, környezetvédelem Minden év március utolsó vasárnapján – az idén március 26-án – kezdődik a nyári időszámítás és október utolsó vasárnapjáig tart. Ezen a hétvégén, vasárnap hajnali 2 órakor kell 3 órára átállítanunk időmérő eszközeinket. Az óraátállítással 1980 óta hazánk – mindenekelőtt a lakosság – tetemes mennyiségű villamos energiát takarít meg.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
DUIHK-Berufsbildungspreis 2017 Zum vierten Mal verlieh die Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer (DUIHK) den Berufsbildungspreis. 2013 mit dem Ziel aus der Taufe gehoben, zur Ausbildung von Fachkräften für Unternehmen, vorrangig kleine und mittelständische, die Mitglied der DUIHK sind, beizutragen.