Ítélj az eredményekből! – Öt tény a magyar „illiberális államról”
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Ítélj az eredményekből! – Öt tény a magyar „illiberális államról”

Ítélj az eredményekből! – Öt tény a magyar „illiberális államról”

Hat év gyurmázás a jogrendszerrel: A magyar alkotmányos és jogrendszer alapvető változásokon ment át a Fidesz 2010-ben bekövetkezett hatalomra kerülése óta. Az utcai tüntetések, az Európai Unió és az Európa Tanács részéről megfogalmazott kritikák ellenére Orbán Viktor miniszterelnök megkérdőjelezhető jogalkotási lépései alapjaiban érintették a fékek és egyensúlyok rendszerét, a bíróságok függetlenségét, továbbá a médiaszabadságot Magyarországon.


Különösen az emberi jogok védelmének fő felelőse, az Európa Tanács fejezte ki visszatérően az aggályait, hogy miként érvényesül a jogállamiság Orbán Viktor „illiberális államában”. Mindeközben a magyar kormány folyamatosan azt az álláspontot képviselte, hogy az alkotmányos változtatások összhangban állnak az ország demokratikus és emberi jogi kötelezettségeivel. Az egymásnak ellentmondó jogi érveken túl azonban érdemes megvizsgálni azt is, hogy milyen eredményekre vezettek a jogrendszerbeli változtatások a gyakorlatban.

E kiadvány célja, hogy adatokkal szolgáljon az elmúlt hat év során bekövetkezett változások valódi, mindennapi életre gyakorolt hatásáról az igazságszolgáltatás és az alkotmánybíráskodás, a média, a 2016-i kvótanépszavazás kampányfinanszírozása, és a közbeszerzés területén.

Az alkotmánybíróság a kormányzati érdekek kiszolgálója lett a nem Fidesz által jelölt bírák kiszorítását követően

Az alkotmánybíróságok fő feladata a jogállamiság és a polgárok alapjogainak védelme a kormányzat hatalmával szemben, amennyiben az nem tartja tiszteletben saját alkotmányos korlátait. 2010 júniusában a Fidesz parlamenti többsége megváltoztatta az alkotmánybírák parlamenti jelölésének szabályait. A korábbi, frakciónkénti egy képviselő helyett, immár a parlamenti erőviszonyok arányában kaptak helyet a képviselőcsoportok a jelölőbizottságban. Ez, tekintettel a Fidesz 2/3-os parlamenti fölényére, azt jelentette, hogy immár egyedül, a korábban megkövetelt konszenzus teljes hiányában is jelölhetett a kormánypárt alkotmánybírákat.

Ezt követően a kormányzat 11-ről 15-re emelte az alkotmánybírák számát, 9-ről 12 évre növelte az alkotmánybírói ciklus hosszát, és eltörölte az alkotmánybírák korábbi 70. életévhez kötött felső életkorhatárát is. 2010 nyarán a 11 alkotmánybíró közül még 10 korábban konszenzussal jelölt és csak egy, kizárólag a Fidesz által jelölt bíró volt; 2016 áprilisára 100 százalékra nőtt a fideszes egypárti bírák aránya. Miután a 2015-i időközi választások következtében a Fidesz elveszítette 2/3-os többségét, a betöltetlen helyekre végül az LMP-vel közösen jelölt négy alkotmánybírát 2016 novemberében.  

Az Eötvös Károly Intézet (EKINT) a DRI számára végzett kutatásában 45 kiemelkedő jelentőségű alkotmánybírósági döntést vizsgált meg a 2010 májusa és 2016 szeptembere közötti időszakból. Az eredmények szerint az ítéletek 24 esetben feleltek meg a kormányzat feltételezett politikai érdekeinek, 21 esetben ellentétesek voltak azzal. Az ítéletek időbeli megoszlása tekintetében 2013 áprilisa tekinthető egyértelmű fordulópontnak, akkor kerültek ugyanis a fideszes egypárti bírák többségbe a korábbi, konszenzussal jelölt bírákkal szemben. Ez időpont előtt a kiemelkedő jelentőségű ítéletek mintegy 20 százaléka kedvezett a kormányzat feltételezett politikai érdekeinek, ezt követően 70 százaléka – ami nem elhanyagolható változás az alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatában.

 

Soha nem látott számú magyar keres jogorvoslatot a strasbourgi emberi jogok európai bíróságánál (EJEB)

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) egy nemzetközi bírósági fórum, mely felülbírálhatja a nemzeti bíróságok döntéseit a polgárok – Emberi Jogok Európai Egyezményébe foglalt – alapvető emberi jogainak és politikai szabadságjogainak védelme érdekében.

2010 és 2016 között az EJEB-hez beadott magya rországi keresetek 1177 százalékkal (!) emelkedtek, és 2016-ban évi 5569 keresettel tetőztek. Ugyanezen időszakban a magyar keresetek összes keresethez mért aránya az évi 0,71 százalékról 10,41 százalékra nőtt. Ez utóbbi különösen kimagasló érték, ha tekintetbe vesszük, hogy Magyarország 10 millió lakosa mindössze 1,25 százalékát teszi ki annak a megközelítően 800 milliónak, aki fölött a strasbourgi bíróság joghatóságot gyakorol.

A folyamatban lévő eljárások tekintetében a magyar ügyek aránya a 2010-i 1,12 százalékról 2016-ra 11,2 százalékra nőtt, aminek következtében ma egy főre vetítve Magyarországon a legmagasabb a folyamatban lévő EJEB-ügyek száma egész Európában. 2015 folyamán a strasbourgi bíróság 12 esetben marasztalta el Magyarországot az Emberi Jogok Európai Egyezménye 13. cikkének a megsértése, vagyis a hatékony jogorvoslat hiánya miatt. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország a három legrosszabbul teljesítő ország csoportjába került az Európa Tanács 47 tagállama közül a hatékony jogorvoslathoz való jog tekintetében.

 

Elfogult tájékoztatás a közmédia politikai irányítás alá kerülésének következtében

A médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény alapján a közszolgálati médiaszolgáltatóknak kiegyensúlyozott és tárgyilagos hírszolgáltatást kell nyújtaniuk. A 2011-ben hatályba lépett, sokat támadott médiatörvény a médiaszolgáltatások felügyeletére és ellenőrzésére életre hívta a Médiatanácsot, melynek tagjaivá kivétel nélkül a kormánypárt jelöltjeit választotta meg a Fidesz-dominálta országgyűlés. A közszolgálati média működését ezt követően egységesen a Médiaszolgáltatást-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) ernyője alá szervezte a kormány. Fennállása óta az MTVA-t számos vád érte a közmédia meghatározó szereplőinek és nagyszámú munkatársának elbocsájtása miatt.

A Democracy Reporting International és a Mérték Médiaelemző Műhely közös kutatása az öt meghatározó tv-csatorna esti híradóit elemezte a 2016 őszi kvótanépszavazás kampányában. A kutatási eredmények alapján az M1 közszolgálati hírcsatorna, melyet a törvény betűje a legteljesebb mértékig kiegyensúlyozott tájékoztatásra kötelez, a témával foglalkozó műsorideje 95 százalékában a kormány álláspontját támogatta. Második helyen az Andrew Vajna kormánybiztos tulajdonában álló TV2 bizonyult a kormány iránt leginkább elfogult csatornának. 

Ezek az eredmények összhangban vannak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) által a 2014-i országgyűlési kampány során végzett média-megfigyelés eredményeivel. Az EBESZ vizsgálata szerint az M1 közszolgálati csatorna akkor a vonatkozó műsoridő 84 százalékában negatív képet festett a közös ellenzéki lista pártjairól, a Fidesz esetében a hasonló érték mindössze 5 százalék volt. (http://www.osce.org/odihr/elections/hungary/121098?download=true)

 

Hatalmas költségvetésű, megkérdőjelezhető népszavazási kampány pártpolitikai pr-célok érdekében

A 2016. október 2-i kvótanépszavazás azt a kérdést tette fel a magyar választópolgároknak, hogy az EU Magyarországra kényszeríthesse-e menedékkérők befogadását. A népszavazási kezdeményezés számos okból is igen vitatható volt: a feltett kérdés nem volt egyértelmű, továbbá a népszavazási eredmény jogi következményei is bizonytalanok voltak, hiszen az uniós jogot nem bírálhatja felül egyoldalúan egy tagállam sem. Ráadásul az egész népszavazást az alkotmányellenesség gyanúja lengte körül, mivel Magyarország alaptörvénye szerint nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről nem lehet né pszavazást tartani.

Pár nappal a népszavazás február 24-i bejelentését követően a Fidesz vezette kormány hat hónapos bevándorlás-ellenes kampányba kezdett, melynek költsége elérte a 4,9 milliárd forintot (közel 16 millió euro). További 4,9 milliárd forintot költöttek el a hivatalos őszi kampányidőszakban a „nem” szavazat népszerűsítésére is. Az együtt majd’ 10 milliárd forintos összeg közel háromszorosa annak, amit az összes parlamenti párt költött hivatalosan a 2014-i parlamenti választási kampányban, és közel kétharmada annak, amit az összes szereplő, köztük a brit kormány költött együttesen a Brexit kampány idején az Egyesült Királyságban.

Egy főre vetítve a Brexit-kampány negyedannyiba került egy brit polgár (0,78 euro – 242 Ft/fő), mint egy magyar adófizető (3,17 euro – 997 Ft/fő) számára. Ráadásul a Brexit kampánnyal ellentétben a magyar kvóta-népszavazási kampányt teljes egészében közpénzből finanszírozták. Számos kritika érte a magyar népszavazást, hogy pusztán csak belpolitikai érdekeket szolgál, és híján van minden egyértelmű jogi következménynek; és így mindössze arra jó, hogy Orbán Viktor saját népszerűségét növelje EU-ellenes szólamok segítségével. A népszavazás e pártpolitikai karaktere, továbbá a közpénzek politikai PR céljára felhasználása különösen megkérdőjelezhetővé teszik a kampány céljára fordított aránytalanul magas összegeket.

Fideszes oligarchák kapnak hatalmas közbeszerzési megbízásokat nem átlátható közbeszerzési eljárások keretében

Az átlátható, független és hatékony közbeszerzés a jó kormányzás megkerülhetetlen alapja. Orbán Viktor 2010-i hatalomra kerülése óta a miniszterelnökkel személyes jó kapcsolatokat ápoló oligarchák kimagaslóan sikeresnek bizonyultak az állami közbeszerzési megbízások elnyerésében. A Transparency International által gyűjtött adatok szerint 2013-ban például a Fidesszel szoros kapcsolatokat ápoló négy oligarchához került a Magyarországon összesen közbeszerzésre fordított teljes összeg 11 százaléka, megközelítőleg 273 milliárd forint.

Az Orbán Viktorral 2015 elején bekövetkezett szakításáig Simicska Lajos, a Fidesz volt pénztárnoka és szürke eminenciása volt a legsikeresebb az állami megbízások elnyerésében. Garancsi István, Orbán veje, Tiborcz István és a felcsúti polgármester, Mészáros Lőrinc vállalkozásai azonban már ezt megelőzően is felívelő trendet mutattak sikeres szereplésükkel a közbeszerzési pályázatokon. 2010 és 2015 között ez a négy oligarcha összesen 401 közbeszerzési megbízást nyert el 585,4 milliárd forint (1,88 milliárd euro) értékben.  

Ugyancsak a Transparency International adatai szerint a közbeszerzési eljárások átlagban 25 százalékkal vannak túlárazva Magyarországon. A 2013 során közbeszerzésre fordított összeggel számolva ez csak abban az egy évben összesen 478 milliárd forint felárra rúgott, ami több mint 48 ezer forintnak felel meg minden egyes magyar állampolgárra vetítve. Tekintettel e számadatokra és a közbeszerzési eljárások részrehajló jellegére leszögezhető, hogy a jelenlegi rendszerben a közpénzek jelentős hányada alig egy pár oligarcha zsebébe vándorol.

 

A fenti képek forrásai: MTI és Népszabadság/NOL.hu. ©

A Democracy Reporting International (DRI) egy berlini székhelyű (Prinzessinenstr. 30 / D-10969 Berlin / Németország), független, nonprofit szervezet, melynek célja az állampolgári részvétel növelése, az állami szervek elszámoltathatóságának fokozása, és a demokratikus intézmények fejlesztése világszerte. A DRI, összhangban az egyes országok helyi sajátosságaival, előmozdítani igyekszik az állampolgároknak az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkoza tába, továbbá a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányába foglalt politikai részvételi jogainak hatékony gyakorlását. E kiadvány megjelenését a DRI saját forrásaiból fedezte. 

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
,,Aki hallgat, az is beszél”
,,Aki hallgat, az is beszél”

Nemrég jelent meg Aczél Petra Neked van igazad? című könyve a Tinta Könyvkiadónál. Ebből az alkalomból beszélgetett a szerzővel tudósítónk, aki elsőként ezt kérdezte: A könyv címlapján csupán egy kulcs az illusztráció; melyik zárat nyitja ez a kulcs? (A képen a könyv írója, Aczél Petra.)

Bezárás
Juncker kiáll a szociális Európa mellett – a szolidaritás nem egyirányú utca A szolidaritás nem egyirányú utca – üzente elsősorban Magyarországnak és Lengyelországnak Alexander Van der Bellen osztrák köztársasági elnök a menekültkérdésről szólva, az APA osztrák hírügynökségnek adott, terjedelmes, exkluzív interjújában, amelyet ma hajnalban tettek közzé. – Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke az unió szociálpolitikai vívmányainak továbbfejlesztését, a „szociális Európát”, vagyis a kontinens integrációjának jóléti pillérét kívánja hangsúlyozni a római csúcstalálkozó zárónyilatkozatában.
Szupermarket tetejére építettek óvodát Bécsben Mivel máshol nem találtak megfelő helyet neki, egy szupermarket tetejére építettek óvodát az osztrák fővárosban. A liesingi intézményben 170 gyerek számára van hely, és még udvart is kialakítottak a számukra. Bécs 52 millió eurót fordít 2021-ig új iskolai, óvodai és napközis helyek létrehozására. (Képek: Votava/PID)
Mostantól mindenki maga állíthatja össze mobil díjcsomagját Teljes egészében az ügyfelek saját igényeihez, használati szokásaihoz igazítható tarifarendszert vezet be mától a Magyar Telekom, miután új alapokra helyezte lakossági havidíjas mobiltelefon-szolgáltatási kínálatát. Az ügyfelek maguk állíthatják össze a csomagjukat, miközben meghatározzák: mennyit szeretnének telefonálni illetve mobilon internezni.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
Építs saját holdjárót! Áprilisban rendezi első közös foglalkozását a Puli és a Makerspace.hu csapata, ahol játékos formában ismerkedhetnek meg az űrtevékenység világával a kalandozni vágyó 10–14 évesek. A résztvevők megépítik saját, működő holdjáró-modelljüket, amellyel különleges feladatokat is el kell végezniük az újdonsült robotépítőknek. (Képek: Gyarmati László/InterfeszPress)
,,Aki hallgat, az is beszél” Nemrég jelent meg Aczél Petra Neked van igazad? című könyve a Tinta Könyvkiadónál. Ebből az alkalomból beszélgetett a szerzővel tudósítónk, aki elsőként ezt kérdezte: A könyv címlapján csupán egy kulcs az illusztráció; melyik zárat nyitja ez a kulcs? (A képen a könyv írója, Aczél Petra.)
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
DUIHK-Berufsbildungspreis 2017 Zum vierten Mal verlieh die Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer (DUIHK) den Berufsbildungspreis. 2013 mit dem Ziel aus der Taufe gehoben, zur Ausbildung von Fachkräften für Unternehmen, vorrangig kleine und mittelständische, die Mitglied der DUIHK sind, beizutragen.