Menekültek: elmarasztalta Magyarországot az Európai Emberi Jogi Bíróság
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Menekültek: elmarasztalta Magyarországot az Európai Emberi Jogi Bíróság

Menekültek: elmarasztalta Magyarországot az Európai Emberi Jogi Bíróság

A legtöbb országban a mai ugyanolyan szürke munkanap, amilyen csak egy szerda tud lenni, de nem csupán Magyarország kivétel a nemzeti ünnepével, hanem például Hollandia is, ahol ma tartják a parlamenti választásokat. A véleményalakító európai média több előzetesen írásban járja körül a témát, azt, hogy az idei esztendő három fontos európai választása közül időben ez az első, és bár súlyában talán a legkevésbé fontos, a példa ereje okán mégis meghatározó jelentőségű lehet.


Miről beszélünk? Arról, hogy a mai hollandiai választások nagy kérdése az, milyen tömegtámogatást képes maga mögött felmutatni az unióellenes, idegeneket elutasító, muszlimgyűlölő, szélsőjobboldali populista Geert Wilders Szabadságpártja. Wilders népszerűsége vetekszik Mark Rutte jobboldali liberális kormányfő népszerűségével. Esélylatolgató cikkeikben az európai lapok felhívják a figyelmet arra, hogy a teljesen arányos holland választási rendszerben a pártok az elért szavazataránynak pontosan megfelelő számú képviselői mandátumot kapnak, és ez sokpárti parlamentet eredményez. Sem Rutte, sem Wilders nem számíthat húsz százalék fölötti eredményre, tehát mindenképpen koalíciós kormány lesz Hollandiában, és minden eddigi jel szerint a liberálisok koalíciókötési képessége összehasonlíthatatlanul magasabb, mint a nacionalista bezárkózást hirdetőké.

Így hát – miként az például a tekintélyes, konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitungban olvasható – nem kell félni Wilders kormányra kerülésétől. Azt viszont már nem tartják elképzelhetetlennek az elemzők, hogy – miként tavaly kétszer is, a brexit-népszavazás és az amerikai elnökválasztás kérdésében – felsülnek a közvélemény-kutatók, és kiderül, hogy a hagyományos politikai elit elleni indulatok a vártnál jóval magasabb százalékot eredményeznek Wilders pártjának esetében. Egy ilyen fejlemény jelentősen ösztönözhetné a szélsőséges erőket a májusban elnökválasztást tartó Franciaországban, illetve a szeptemberi Bundestag-választásra készülő Németországban is. A Frankfurter Allgemeine által megszólaltatott szakértő különösen a franciák miatt aggódik: úgy látja, hogy a Nemzeti Front elnökének, Marine Le Pennek a sikere katasztrofális következményekkel járna az euróra és Európára nézve.

A holland választások nem csupán az európai sajtót foglalkoztatják, hanem például a The Washington Post is terjedelmes cikkben mutatja be a Hollandiában élő, megnövekedett létszámú muszlim bevándorló közösségek életét, beilleszkedési gondjait, a holland társadalom szerkezeti átalakulását, és a hagyományosan erősen liberális holland közgondolkodás jobbra tolódását, a „Viseld jól magad, vagy tűnj innen!” szemléletét.

A külföldi lapok – illetve azok internetes oldalai – egyébként ma sem maradnak magyar téma nélkül. Az osztrák Der Standard, a német Handelsblatt – és néhány más újság – ismerteti például, hogy a strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság elmarasztalta Magyarországot menekültekkel való bánásmód, nevezetesen jogellenes bebörtönzésük miatt.

A Handelsblatt is közöl egy olyan írást, amely több más, úgymond keleti uniós ország lakosaival együtt a magyarokat is érinti. Jens Spahn, a német pénzügyminisztérium kereszténydemokrata államtitkára a cikk szerint szemrehányást tesz a koalíciós partner szociáldemokratáknak, mert azok – korábbi állásfoglalásuk ellenére – nem támogatják egyértelműen azt a tervet, hogy korlátozzák Németországban a más uniós állampolgároknak fizetett családi pótlékot. A korlátozás lényege abban állna, azok után a gyerekek után, akik nem tartózkodnak tartósan Németországban, nem a németországi összeget fizetnék, hanem annál kevesebbet, annak függvényében, hogy milyenek az árviszonyok a gyermek tartózkodásának az országában.

 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Jócskán késtek a római tüntetők – hatvanéves az Európai Unió
Jócskán késtek a római tüntetők – hatvanéves az Európai Unió

– Indulhatnának már! – szólal meg mellettem Jani barátom –, mindjárt találkozónk van a lányokkal! Mármint asszonyainkkal, de hát nekünk ők a lányok. Álldogálok jól kiválasztott helyemen – más várakozók: egy begipszelt karú operatőr és egy a munkaeszközét a szemeteskocsinak támasztó utcaseprőnő mögött, s nyugtatom, hogy tíz perc alatt ott vagyunk a Teemininél, van időnk még kivárni, hogy a Rómában mindenütt látható európai uniós menet végre összeálljon, s irányt vegyen a Capitolium felé, ahol a közösség országainak vezetői tanácskoztak.

Bezárás
Jócskán késtek a római tüntetők – hatvanéves az Európai Unió – Indulhatnának már! – szólal meg mellettem Jani barátom –, mindjárt találkozónk van a lányokkal! Mármint asszonyainkkal, de hát nekünk ők a lányok. Álldogálok jól kiválasztott helyemen – más várakozók: egy begipszelt karú operatőr és egy a munkaeszközét a szemeteskocsinak támasztó utcaseprőnő mögött, s nyugtatom, hogy tíz perc alatt ott vagyunk a Teemininél, van időnk még kivárni, hogy a Rómában mindenütt látható európai uniós menet végre összeálljon, s irányt vegyen a Capitolium felé, ahol a közösség országainak vezetői tanácskoztak.
Szupermarket tetejére építettek óvodát Bécsben Mivel máshol nem találtak megfelő helyet neki, egy szupermarket tetejére építettek óvodát az osztrák fővárosban. A liesingi intézményben 170 gyerek számára van hely, és még udvart is kialakítottak a számukra. Bécs 52 millió eurót fordít 2021-ig új iskolai, óvodai és napközis helyek létrehozására. (Képek: Votava/PID)
Feléledhet a rajkai határátmenet: vonattal Pozsonyba A szlovákok közvetlen járatokat szeretnének Pozsony és Magyarország között. A ta3.com információi szerint a szlovák szaktárca megrendelésére már az idei decemberi menetrendváltástól naponta csúcsidőben tíz vonatpár közlekedhet Rajkán keresztül Pozsony és Magyarország között. Olyan menetrend kialakítása a cél, ami megfelelő csatlakozást nyújthat Budapest irányába.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
Építs saját holdjárót! Áprilisban rendezi első közös foglalkozását a Puli és a Makerspace.hu csapata, ahol játékos formában ismerkedhetnek meg az űrtevékenység világával a kalandozni vágyó 10–14 évesek. A résztvevők megépítik saját, működő holdjáró-modelljüket, amellyel különleges feladatokat is el kell végezniük az újdonsült robotépítőknek. (Képek: Gyarmati László/InterfeszPress)
Már nem Orbán az egyértelműen legnépszerűbb vezető politikus A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, március 9–14. között 1054 személy megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát és egyes politikusok megítélését. A múlt egy hónapban a Fidesz támogatottsága két százalékpontot növekedve 25 százalék.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Verkehrsmuseum baut Schiffsbrücke HajóHíd, Schiffsbrücke ist der Titel der vom Verkehrsmuseum gestarteten Programmreihe. Der dafür entsprechende Schauplatz: das Museumsschiff Kossuth, vor Anker am Pester Donaukai. Einmal im Monat (nächster Termin 27. April) laden Verkehrsexperten, Historiker u.a. Leute vom Fach zum Vortrag mit anschließender Diskussuion auf die Kossuth ein.