Törvényesített korrupció – a letelepedési államkötvény, mint állatorvosi ló
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Törvényesített korrupció – a letelepedési államkötvény, mint állatorvosi ló

Törvényesített korrupció – a letelepedési államkötvény, mint állatorvosi ló

A Transparency International Magyarország pereket indít az Orbán-kormány ellen – számon kérendő a jogállamiság megsértését. Hiszen a hatályos alaptörvény is jogsértőnek tartja, ha a közpénzek felhasználása nem átlátható módon történik. Márpedig a letelepedési államkötvények átláthatatlanul működő kereskedő cégeket gazdagítanak – hangzott el egy mai tájékoztatón.


A jelek szerint az Orbán-kormány számára a pénznek nincs szaga, mert – bár törvény tiltja – akár büntetett előéletű személy is vásárolhatott letelepedése végett magyar államkötvényt. Kinek lehet ez az eljárás az (anyagi) érdeke? Alighanem azoknak, akik külön törvényjavaslatot dolgoztak ki és fogadtattak el avégett, hogy a schengeni határon belülre kerülhessenek be olyanok (főként kínaiak és oroszok), akik számára kívül tágasabb lenne. Úgy látszik, a gazdag migráns jó migráns, az igazi menekült ellen kerítéssel védekezünk, de aki fizet, jöhet.

A történetben az a legelképesztőbb, hogy közben ebből a bizniszből az ország semmilyen haszonra sem tesz szert. Ezt állapította meg a Transparency International Magyarország (TI) és az Investment Migration Council közös tanulmánya, amelyet ma mutattak be az érdeklődőknek. Mint elhangzott, a letelepedési államkötvények kereskedelme a törvényesített és rendszerszintű korrupció iskolapéldája.

Bármely unión kívüli ország polgára megszerezheti azó schengeni területen történő tartózkodás jogát, ha megveszi a magyar kormány által kibocsátott letelepedési államkötvényt, melynek ára 300 ezer euró. Négy év alatt mintegy 4700 letelepedési kötvény kelt el. Családtagokkal együtt, becslések szerint összesen mintegy 16 ezer nem uniós állampolgár szerezte meg a jogot, hogy Magyarországon éljen, illetve szabadon utazhasson a schengeni országokban.

A letelepedési államkötvényeket az Államadósság-kezelő Központ értékesíti – az erre felhatalmazott vállalkozásokon keresztül. Egy híján valamennyi közvetítő vállalkozást off-shore szolgáltatásokat is kínáló országokban, a Kajmán-szigeteken, Liechtensteinben, Máltán, illetve Cipruson jegyezték be, a közvetítő vállalkozások bevételének tetemes hányada a magyar államtól kapott közpénzből származik. Ez azt jelenti, hogy a kormány minden egyes letelepedési kötvény után a közvetítő vállalkozások zsebében hagy 29 ezer eurót. A közvetítő cégek további pénzekkel gazdagodnak, ugyanis minden ügyfélnek jutalékot számítanak fel, aminek az összege 45 ezer eurótól 60 ezer euróig terjedhet.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője a mai tájékoztatón hangsúlyozta: az egyetlen magyarországi bejegyzésű cég kivételével a közvetítő vállalkozásokat off-shore paradicsomokban regisztrálták, ezért aligha feltételezhető, hogy ezek a társaságok Magyarországon adót fizetnének a tetemes bevételeik után.

Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, aki közreműködött a tanulmány elkészítésében, hozzáfűzte: a letelepedési államkötvényekre vonatkozó törvények megalkotása hemzseg a szabálytalanságoktól, gyakran érdemi vita nélkül fogadják el őket. „Az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának privilégiuma a közvetítő vállalkozások kijelölésére vagy kizárására aligha egyeztethető össze a jogállamiság követelményeivel, különösen, hogy az eljárás nem átlátható, jogorvoslat pedig nincs” – fejtegette az ELTE és a Közép-európai Egyetem tanára.

A kormány 2017. január 12-i bejelentése szerint az Államadósság-kezelő Központ március 31-ével lezárja a letelepedési államkötvények forgalmazását. Ez azonban csak a kötvénykereskedés felfüggesztése, vagyis semmi akadálya annak, hogy később újra induljon a letelepedési államkötvények kereskedelme.

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Megnyílt a 35. Magyar Sajtófotó-kiállítás – díjat neveztek el Szalay Zoltánról
Megnyílt a 35. Magyar Sajtófotó-kiállítás – díjat neveztek el Szalay Zoltánról

Megnyílt a 35. Magyar Sajtófotó kiállítás: május végéig várja a látogatókat akár angol nyelvű tárlatvezetéssel is. Az idén 234 fényképész több mint hatezer fotóval jelentkezett. A legjobbakat ötfős nemzetközi zsűri válogatta ki. A Magyar Sajtófotó-pályázat és -kiállítás nemrég elhunyt alapítójáról, Szalay Zoltán fotoriporterről ifjúsági szakmai díjat neveztek el.

Bezárás
Szijjártó: Oroszország nem biztonsági fenyegetés – Orbán közvetít Putyin és Trump között? Angela Merkel bízik abban, hogy az Európai Unió és az olyan tagállamok – mint Lengyelország és Magyarország – közti feszültség párbeszéd útján kezelhető lesz, éppen ezért pénzügyi szankciókkal fenyegetni őket a jelen pillanatban nem aktuális – nyilatkozta a német kancellár az ARD német közszolgálati televíziónak adott interjúban. Ugyanakkor nem zárta ki ennek a jövőbeni lehetőségét sem. Mert úgy fogalmazott, „ebben az interjúban nem szeretném ezt a fenyegetést kifejteni, ugyanakkor szeretném látni, hogy a jogállam Európában úgy érvényesül, ahogy az elvárható minden tagállamtól” – idézte őt többek között a Politico büsszeli kiadása is.
A Bizottság segíti a fiatalok Európán belüli mobilitását Az Európai Bizottság ma bejelentette új kezdeményezését, mely az Erasmus+ program alapján további támogatást kínál az európai fiataloknak a tanulásban és a mobilitás területén. A „Move2Learn, Learn2Move” segítségével legalább 5000 fiatal utazhat egy másik uniós országba egyénileg vagy osztálytársaival.
Friedl Zsuzsanna, a Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese Május 15-től Friedl Zsuzsanna a Magyar Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese, és egyúttal a társaság ügyvezető bizottságának is tagja. Az új tisztségviselő 2014-től a Microsoft magyarországi HR-vezetőjeként dolgozott . Előtte, 2007-től az UPC Magyarországnál töltötte be a HR-igazgatói pozíciót.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
Építs saját holdjárót! Áprilisban rendezi első közös foglalkozását a Puli és a Makerspace.hu csapata, ahol játékos formában ismerkedhetnek meg az űrtevékenység világával a kalandozni vágyó 10–14 évesek. A résztvevők megépítik saját, működő holdjáró-modelljüket, amellyel különleges feladatokat is el kell végezniük az újdonsült robotépítőknek. (Képek: Gyarmati László/InterfeszPress)
Már nem Orbán az egyértelműen legnépszerűbb vezető politikus A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, március 9–14. között 1054 személy megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát és egyes politikusok megítélését. A múlt egy hónapban a Fidesz támogatottsága két százalékpontot növekedve 25 százalék.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Verkehrsmuseum baut Schiffsbrücke HajóHíd, Schiffsbrücke ist der Titel der vom Verkehrsmuseum gestarteten Programmreihe. Der dafür entsprechende Schauplatz: das Museumsschiff Kossuth, vor Anker am Pester Donaukai. Einmal im Monat (nächster Termin 27. April) laden Verkehrsexperten, Historiker u.a. Leute vom Fach zum Vortrag mit anschließender Diskussuion auf die Kossuth ein.