Európai Unió: a brit kilépés pusztító hatású lehet – segítendő a szabad munkaerő-áramlás
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Európai Unió: a brit kilépés pusztító hatású lehet – segítendő a szabad munkaerő-áramlás

Európai Unió: a brit kilépés pusztító hatású lehet – segítendő a szabad munkaerő-áramlás

Figyelemre méltó elemzés jelent meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung című tekintélyes, konzervatív német orgánum internetes oldalán. A szerző Hans-Werner Sinn, a müncheni egyetem gazdaságkutató intézetének, az IFO-Institutnak a volt elnöke, aki attól tart, hogy az unióból való brit kilépés (Brexit) pusztító hatást gyakorol Németországra. Berlin jobban tenné, ha nem arra törekedne, hogy Franciaországgal karöltve szervez büntető akciót a britek ellen – írja az elemző, és hozzáteszi: Németországnak tartózkodónak kell lennie az unión belüli integráció további elmélyítésére irányuló tervekkel szemben, ellenkező esetben a végén abban a helyzetben találhatja magát, hogy ő fizeti a mediterrán tagországok összes számláját.


Hans-Werner Sinn felhívja a figyelmet arra: a kilépni készülő Egyesült Királyság akkora gazdasági erőt képvisel egymagában, amekkorát a húsz kis uniós tagország együttvéve. Pusztán ebből a tényből is következik, hogy a Brexit nyomán kő kövön nem maradhat az EU-ban – véli az elemző, és úgy látja, hogy a károk enyhítése végett Németországnak közvetítőként kellene fellépnie avégett, hogy a britek megőrizhessék a szabadkereskedelmi státust az unióval – annak ellenére is, hogy a maguk részéről korlátozni kívánják a munkaerő szabad áramlását.

Brüsszelben azt mondják ugyan, hogy az európai vívmányok közül nem lehet szemezgetni, kiválogatni magunknak csak a kedvező elemeket, a szabadkereskedelem csak a munkaerő szabad áramlásának szavatolásával együtt jár a tagállamoknak. Ez azonban Sinn szerint gazdasági értelemben badarság. A szabadkereskedelem nem ajándék valamelyik fél számára, hanem előnyös minden résztvevőnek. Amikor a munkaerő nem vándorolhat teljesen szabadon, akkor éppenséggel megnövekszik a szabadkereskedelemben rejlő hasznok fontossága.

A neves szakértő óv attól, hogy a németek igent mondjanak a kétsebességes Európát szorgalmazó franciák javaslataira. Azon nincs mit csodálkozni, hogy a franciák ezt akarják, hiszen Richelieu bíboros óta a francia politika egyik központi eleme a közép-európai megosztottságra törekvés – jegyzi meg. A szerző logikája azon alapul, hogy Németország sokkal inkább jelen van Közép-Európában, mint Franciaország – ha tehát a franciák a kétsebességes modellel leválasztják az integrációról Közép-Európa egy részét, akkor annak a hátrányait nem ők, hanem a németek fogják megérezni.

Ha tovább erőltetik a kétsebességes Európát, akkor Hans-Werner Sinn szerint annyira elmélyülhet a kontinens megosztottsága, hogy a britek után a lengyelek, a dánok, a svédek, a csehek és a magyarok is kiléphetnek az unióból.

Az uniónak – írja az IFO-Institut volt elnöke – inkább komolyan kellene vennie a britek által vele szemben megfogalmazott bírálatokat, és alapvető reformokat kellene megvalósítania. Ennek keretében változtatni kell a bevándorlók befogadásának szabályain, hatástalanítva az úgynevezett jóléti mágnest – vagyis azt a tényezőt, hogy az uniós országok szociális juttatásai nagy, vonzó hatást gyakorolnak a harmadik országbeliekre.

Hans-Werner Sinn felhívja a figyelmet arra a valamiképpen kezelendő problémára is, hogy a brit kilépés az unióban felborít egy nagyon fontos és kényes egyensúlyt. A lisszaboni szerződés értelmében a legtöbb szavazás alkalmával figyelembe veszik az egyes tagállamok súlyát, és az egyik szempont, hogy az az országcsoport, amelynek az együttes lakosságszáma eléri az EU összlakosságának a 35 százalékát, az meg tudja akadályozni, hogy számára hátrányos döntés szülessék uniós szinten. A teljes szabadkereskedelem mellett elkötelezett országcsoport – Nagy-Britannia, Németország, Hollandia, Ausztria és Finnország – eddig pontosan 35 százalékot tett ki, tehát megvolt a blokkoló kisebbségi képessége. A gyengébb iparú, protekcionizmusra hajló mediterrán tagországok csoportja eddig 36 százalékot képviselt, vagyis ugyanebben a státusban volt. A brit kilépéssel azonban a 35–36 arány 25-42-re változik, tehát a teljes szabadkereskedelem hívei immár nem fogják tudni megakadályozni esetlegesen számukra hátrányos döntések meghozatalát.

Nem csoda – jegyzi meg az IFO-Institut volt elnöke –, hogy Emmanuel Macron, a legesélyesebb francia elnökjelölt máris azt követeli, hogy az EU saját, európai protekcionista intézkedésekkel szálljon szembe Donald Trump amerikai elnök fenyegetéseivel. 

Forrás: Infovilág
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Szijjártó: Oroszország nem biztonsági fenyegetés – Orbán közvetít Putyin és Trump között?
Szijjártó: Oroszország nem biztonsági fenyegetés – Orbán közvetít Putyin és Trump között?

Angela Merkel bízik abban, hogy az Európai Unió és az olyan tagállamok – mint Lengyelország és Magyarország – közti feszültség párbeszéd útján kezelhető lesz, éppen ezért pénzügyi szankciókkal fenyegetni őket a jelen pillanatban nem aktuális – nyilatkozta a német kancellár az ARD német közszolgálati televíziónak adott interjúban. Ugyanakkor nem zárta ki ennek a jövőbeni lehetőségét sem. Mert úgy fogalmazott, „ebben az interjúban nem szeretném ezt a fenyegetést kifejteni, ugyanakkor szeretném látni, hogy a jogállam Európában úgy érvényesül, ahogy az elvárható minden tagállamtól” – idézte őt többek között a Politico büsszeli kiadása is.

Bezárás
Szijjártó: Oroszország nem biztonsági fenyegetés – Orbán közvetít Putyin és Trump között? Angela Merkel bízik abban, hogy az Európai Unió és az olyan tagállamok – mint Lengyelország és Magyarország – közti feszültség párbeszéd útján kezelhető lesz, éppen ezért pénzügyi szankciókkal fenyegetni őket a jelen pillanatban nem aktuális – nyilatkozta a német kancellár az ARD német közszolgálati televíziónak adott interjúban. Ugyanakkor nem zárta ki ennek a jövőbeni lehetőségét sem. Mert úgy fogalmazott, „ebben az interjúban nem szeretném ezt a fenyegetést kifejteni, ugyanakkor szeretném látni, hogy a jogállam Európában úgy érvényesül, ahogy az elvárható minden tagállamtól” – idézte őt többek között a Politico büsszeli kiadása is.
A Bizottság segíti a fiatalok Európán belüli mobilitását Az Európai Bizottság ma bejelentette új kezdeményezését, mely az Erasmus+ program alapján további támogatást kínál az európai fiataloknak a tanulásban és a mobilitás területén. A „Move2Learn, Learn2Move” segítségével legalább 5000 fiatal utazhat egy másik uniós országba egyénileg vagy osztálytársaival.
Friedl Zsuzsanna, a Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese Május 15-től Friedl Zsuzsanna a Magyar Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese, és egyúttal a társaság ügyvezető bizottságának is tagja. Az új tisztségviselő 2014-től a Microsoft magyarországi HR-vezetőjeként dolgozott . Előtte, 2007-től az UPC Magyarországnál töltötte be a HR-igazgatói pozíciót.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
Építs saját holdjárót! Áprilisban rendezi első közös foglalkozását a Puli és a Makerspace.hu csapata, ahol játékos formában ismerkedhetnek meg az űrtevékenység világával a kalandozni vágyó 10–14 évesek. A résztvevők megépítik saját, működő holdjáró-modelljüket, amellyel különleges feladatokat is el kell végezniük az újdonsült robotépítőknek. (Képek: Gyarmati László/InterfeszPress)
Már nem Orbán az egyértelműen legnépszerűbb vezető politikus A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, március 9–14. között 1054 személy megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát és egyes politikusok megítélését. A múlt egy hónapban a Fidesz támogatottsága két százalékpontot növekedve 25 százalék.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Verkehrsmuseum baut Schiffsbrücke HajóHíd, Schiffsbrücke ist der Titel der vom Verkehrsmuseum gestarteten Programmreihe. Der dafür entsprechende Schauplatz: das Museumsschiff Kossuth, vor Anker am Pester Donaukai. Einmal im Monat (nächster Termin 27. April) laden Verkehrsexperten, Historiker u.a. Leute vom Fach zum Vortrag mit anschließender Diskussuion auf die Kossuth ein.