Szégyenfolt Európa lelkiismeretén az EU–Törökország-megállapodás
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Szégyenfolt Európa lelkiismeretén az EU–Törökország-megállapodás

Szégyenfolt Európa lelkiismeretén az EU–Törökország-megállapodás

Az Amnesty International szerint a menekültek és migránsok ezreinek szenvedését okozó, egy évvel ezelőtt megkötött EU–Törökország-alku szégyenfolt Európa kollektív lelkiismeretén. A megállapodás eredeti célja az volt, hogy menedékkérőket küldhessenek vissza Törökországba, ám arra a hamis előfeltevésre alapoz, hogy az biztonságos a számukra. Csakhogy a saját mércéje szerint is teljes kudarc, ugyanakkor emberek ezreit teszi ki veszélyes és nyomorúságos körülményeknek a görög szigeteken.


„A mai nap egy sötét évforduló a nemzetközi menekültvédelem történetében: az a nap, amikor az európai vezetők nem törődve az okozott szenvedéssel, megpróbálták pénzzel megváltani a nemzetközi kötelezettségeiket – mondta John Dalhuisen, az Amnesty International európai igazgatója. – Egy évvel ezelőtt a görög szigeteket de facto börtönökké alakították át. Európa partjai többé nem menedéket, hanem veszedelmet jelentenek. Egy évvel később is ezrek vannak veszélyes és borzalmas körülmények között.”

A menedékkérők nagy része nem hagyhatja el a szigeteket. Túlzsúfolt, nagyon rossz körülményeket nyújtó táborokban tartják őket, ahol időnként idegengyűlölet motiválta gyűlölet-bűncselekmények áldozataivá válnak. Leszboszon öt menekült, köztük egy gyerek halt meg a szörnyű körülmények miatt.

Bár Európa vezetői továbbra is ragaszkodnak ahhoz a hamis képhez, hogy Törökország biztonságos harmadik ország a menekültek és menedékkérők számára, a görög bíróságok egyelőre erre hivatkozva nem küldtek vissza szíriai menekültet.

Az Amnesty International ugyanakkor dokumentálta, hogy néhány szíriai menedékkérőt akaratuk ellenére kényszerítettek vissza Törökországba anélkül, hogy – megsértve ezzel a nemzetközi jogot – menedéket kérhettek vagy fellebbezhettek volna a visszaküldésük ellen. Mások „önként”, valójában a nyomorúságos körülmények miatt hagyták ott a görög szigeteket.

A mai évforduló egybeesik azzal a határidővel, ameddig az ügyvédek további bizonyítékokat nyújthatnak be a görög államtanácsnak (a legmagasabb szintű közigazgatási bíróságnak), amely nemsokára dönteni fog arról, hogy Törökország biztonságos ország-e a menekültek számára.

Az ügy főszereplője egy 21 éves szíriai menekült, Noori, akit jogellenesen tartanak fogva több mint hat hónapja, miután a görög bíróság – arra hivatkozva, hogy Törökország biztonságos – elfogadhatatlannak nyilvánította a kérelmét. Most ezen a bíróságon múlik, hogy azonnal visszaküldik-e őt Törökországba. Nagy valószínűség szerint egy hónapon belül megszületik az ítélet, amely precedenst teremthet, és amelynek hatására tömegével küldhetik vissza az embereket.

Ahelyett, hogy az EU olyan helyre akar menekülőket visszaküldeni, ahol nem kapnak elégséges védelmet, inkább azon kellene a görög hatóságokkal együtt dolgoznia, hogy minél gyorsabban mindenkit a görög szárazföld belsejébe szállítsanak, ahol döntenek az ügyükben. A többi tagországnak pedig áthelyezésekkel és más biztonságos és legális lehetőségeket (családegyesítés, humanitárius vízum stb.) kellene biztosítaniuk a számukra.

A totális kudarca és a jogsértő jellege ellenére néhány EU vezető még mindig azt gondolja, hogy a megállapodás mintául szolgálhat további alkukra más harmadik országokkal.

„Az igyekezet, ahogy próbálják a megállapodást sikerként beállítani – dacára az általa okozott szenvedéseknek – leleplezi, hogy az EU–Törökország-alkunak valójában semmi köze a nemzetközi védelemhez, egyszerűen a menekülő emberek távol tartását célozza – mondta John Dalhuisen. – Az EU–Törökország-alku egy szégyenfolt Európa kollektív lelkiismeretén. A második évébe lépő megállapodásra nem szabad mintaként tekinteni, mert háború és üldözés elől menekülő, védelmet kereső emberek ezreinek szenvedését okozó katasztrófa.”

 

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
A Bizottság segíti a fiatalok Európán belüli mobilitását
A Bizottság segíti a fiatalok Európán belüli mobilitását

Az Európai Bizottság ma bejelentette új kezdeményezését, mely az Erasmus+ program alapján további támogatást kínál az európai fiataloknak a tanulásban és a mobilitás területén. A „Move2Learn, Learn2Move” segítségével legalább 5000 fiatal utazhat egy másik uniós országba egyénileg vagy osztálytársaival.

Bezárás
Szijjártó: Oroszország nem biztonsági fenyegetés – Orbán közvetít Putyin és Trump között? Angela Merkel bízik abban, hogy az Európai Unió és az olyan tagállamok – mint Lengyelország és Magyarország – közti feszültség párbeszéd útján kezelhető lesz, éppen ezért pénzügyi szankciókkal fenyegetni őket a jelen pillanatban nem aktuális – nyilatkozta a német kancellár az ARD német közszolgálati televíziónak adott interjúban. Ugyanakkor nem zárta ki ennek a jövőbeni lehetőségét sem. Mert úgy fogalmazott, „ebben az interjúban nem szeretném ezt a fenyegetést kifejteni, ugyanakkor szeretném látni, hogy a jogállam Európában úgy érvényesül, ahogy az elvárható minden tagállamtól” – idézte őt többek között a Politico büsszeli kiadása is.
A Bizottság segíti a fiatalok Európán belüli mobilitását Az Európai Bizottság ma bejelentette új kezdeményezését, mely az Erasmus+ program alapján további támogatást kínál az európai fiataloknak a tanulásban és a mobilitás területén. A „Move2Learn, Learn2Move” segítségével legalább 5000 fiatal utazhat egy másik uniós országba egyénileg vagy osztálytársaival.
Friedl Zsuzsanna, a Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese Május 15-től Friedl Zsuzsanna a Magyar Telekom humán-erőforrás vezérigazgató-helyettese, és egyúttal a társaság ügyvezető bizottságának is tagja. Az új tisztségviselő 2014-től a Microsoft magyarországi HR-vezetőjeként dolgozott . Előtte, 2007-től az UPC Magyarországnál töltötte be a HR-igazgatói pozíciót.
Nokia 3310: visszatért a legendás marokfon – internetezésre is alkalmas Újra megjelent a Nokia a mobiltelefon-piacon; első újdonsága az idők során kultikussá vált 3310 jelű készülékének 2017. évi kiadása napjaink nagy meglepetésének kínálkozik. Jó ideig csak meg nem erősített hír keringett a visszatérésről, aztán a valósággá vált: az Mobile World Congress rendezvény egyik sztárjává lépett elő Nokia 3310.
Építs saját holdjárót! Áprilisban rendezi első közös foglalkozását a Puli és a Makerspace.hu csapata, ahol játékos formában ismerkedhetnek meg az űrtevékenység világával a kalandozni vágyó 10–14 évesek. A résztvevők megépítik saját, működő holdjáró-modelljüket, amellyel különleges feladatokat is el kell végezniük az újdonsült robotépítőknek. (Képek: Gyarmati László/InterfeszPress)
Már nem Orbán az egyértelműen legnépszerűbb vezető politikus A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, március 9–14. között 1054 személy megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a pártok támogatottságát és egyes politikusok megítélését. A múlt egy hónapban a Fidesz támogatottsága két százalékpontot növekedve 25 százalék.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Verkehrsmuseum baut Schiffsbrücke HajóHíd, Schiffsbrücke ist der Titel der vom Verkehrsmuseum gestarteten Programmreihe. Der dafür entsprechende Schauplatz: das Museumsschiff Kossuth, vor Anker am Pester Donaukai. Einmal im Monat (nächster Termin 27. April) laden Verkehrsexperten, Historiker u.a. Leute vom Fach zum Vortrag mit anschließender Diskussuion auf die Kossuth ein.