ÉRDEKEL AZ ÚJ INFOVILÁG
 Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország

Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország

Illyés Sándorra, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kísérleti Pszichológiai Tanszékének alapítójára, a filozofikus mélységű gondolkodóra, az empirikus tudósra, a nemzetközi jelentőségű kutatóra 2003 óta minden évben megemlékeznek a karon Sándor-nap táján. Az idei tanácskozás fő témájául az affektív és kognitív találkozások jelenségét választották, vagyis értelem és érzelem együttműködését vették górcső alá.


A tanácskozáson Illyés Sándort nemcsak fényképével és egy szál meggyújtott gyertyával idézték meg, hanem a professzorra jellemző ráérős diskurzusokra is időt hagytak. A konferenciát megnyitásaként Bányai Éva, az Affektív Pszichológia Tanszék professor emeritusa, a hipnóziskutatás úttörője, Varga Katalin, az Affektív Pszichológiai Tanszék vezetője, Simor Péter, a PPK főként alvás- és álomkutatással foglalkozó egyetemi adjunktusa, és a BME Kognitív Tudományi Tanszékének vezetője, a memória-, emlékezet- és tanuláskutató Racsmány Mihály beszélgetett. 

Mindenekelőtt felvetették, vajon miért nincs affektív mesterképzés a hazai egyetemeken. „Hazánkban mintha az affektív tényezők háttérbe szorulnának, például a pszichológia szakkal rendelkező egyetemeken mindenhol van kognitív pszichológia mesterképzés, ám affektív MA-képzés sehol nincs. Ez pedig azért baj, mert a címkézésnek fontos szerepe van: felerősít bizonyos folyamatokat, ha megnevezzük őket. Vagyis, azzal, hogy nincs affektív MA-képzés, kisebb jelentőségűnek tűntetjük fel ezt a területet, miközben a kettő egyenrangú – hangsúlyozta Bányai Éva. A professor emeritus ennek érzékeltetésére azt is elmondta, hogy az onkológiai osztályokon végzett kutatásaikban 30 százalékkal nagyobb poszttraumás növekedést mutattak ki azoknál a pácienseknél akik a kemo- és sugárterápia mellett lelki támogatást is kaptak.

Simor Péter nem hisz abban, hogy élesen elkülöníthetők az affektív és kognitív folyamatok. Példaként említette Sherlock Holmes vagy Doktor House hideg és racionális figuráját, akiknél bizonyos helyzetekben mégis megfigyelhetők érzelmi reakciók. Kognitív és affektív folyamatok elválaszthatatlanságára egy személyes családi történetet is elmesélt 1944 októberéből, amikor a nagymamája és csecsemő édesanyja is azok között volt, akiket nyilas katonák a Dunához vezettek, hogy a folyóba lőjék őket. A fiatal katona már éppen célba vette, amikor az asszony odalépett az alig 15 éves katonához, és kezébe adta a csecsemőt. A fiú annyira megrémült a váratlan fordulattól, hogy visszaadta a gyermeket az édesanyjának, és elengedte őket. Így menekült meg nagymamája, aki aztán 99 éves koráig élt.

Racsmány Mihály a kognitív tudományok kutatójaként elmondta, benne sosem merült fel az a kérdés, vajon mennyire domináns a szakterülete. Szerinte a kognitív kifejezés azért vált elterjedtté, mert nagyobb tudományos hálózatokhoz kapcsolódott. A kutató lényegesebb kérdésnek tartja azt, hogy módszertanban eltérnek-e egymástól a kognitív és affektív irányok, mást kell-e itt vagy ott megtanítani a diákoknak. Véleménye szerint a képzés szintjén nemigen van értelme elválasztani ezt a két területet.  Az affektív és kognitív folyamatok Varga Katalin szerint is összefonódnak. A tanszékvezető említést tett egy olyan kutatásról, amelyben egészségügy dolgozók számoltak be az orvosi munkához kapcsolódó intuíciókról. Két hét alatt hétszázan osztották meg a kutatókkal saját élményeiket, és a válaszadók fele írt le olyan történetet, amikor az intuíciójukra, megérzéseikre támaszkodva hoztak jó orvosi döntést.

Azonban a megkérdezettek többsége a képzés során egyáltalán nem tanult az affektivitás szerepéről, és arról, hogyan egyenlítse ki ez a két oldal egymást. Volt olyan eset, amikor az orvos szokásos vizsgálatokat elvégezve ugyan jó eredményeket kapott, de megérzéseire hallgatva mégis bent tartotta a beteget, és ezzel megmentette az életét. Simor Péter véleménye szerint a társadalom úgy áll az érzelmi feldolgozó folyamatokhoz, mint az alkoholhoz, vagyis, amíg nincs probléma, addig nem kell vele foglalkozni. Az oktatásban is csak az intellektualitásra fektetnek hangsúlyt, arra nem, hogy például stressz-kezelést vagy problémamegoldást tanítsanak a diákoknak. A pszichológus árulkodó jelnek tartja, hogy egy tanóra vagy előadás végén a diákok nem mernek kérdezni.

Az interaktív beszélgetésbe a közönséget is bevonták. Egy klinikai szakpszichológus azt nehezményezte, hogy az iskolaérettségi vizsgálatoknál sincs olyan teszt, mely a gyermek érzelmi világát tárná fel, a pszichológus csupán egyéni véleménye, megérzései alapján hivatkozhat arra, hogy a gyermek érzelmileg még nem elég érett az iskolakezdéshez. Egy diák hozzászólásában azt fejtette ki, hogy ha valaki nyilvánosan kimutatja az érzelmeit, gyengének bélyegzik, nem tartják megbízható munkaerőnek. A pénz- és hatalomközpontú világban az válik érdemmé, ha elnyomjuk érzéseinket. Egy cég értékelésekor is figyelmen kívül hagyják az „emberi tényezőt”, mondta egy jelenlévő közgazdász, és csak a mérhető adatokra fókuszálnak. Manapság azt várják el, hogy az emberek minél jobban hasonlítsanak egymásra, be lehessen őket skatulyázni, tette hozzá egy külföldön dolgozó orvos. A nyugati orvoslás sémákon alapul, kérdéseket tesznek fel, melyekre igennel vagy nemmel lehet válaszolni, s ha a feleletek alapján nincs probléma, akkor a beteget mielőbb haza kell küldeni. A lelkével, az intuíciókkal nem törődnek.  

Bányai Éva egy kutatás eredményeit hozta példaként arra, hogy a túlélés szempontjából a két terület integrációjának igen nagy jelentősége van. Agyvérzést követően például nehezebben boldogul az, akinek az érzelem-feldolgozó központja sérült, mint akinek a beszédközpontja. Előbbieknek problémát okoz az érzelmek felismerése és kifejezése, ezért hiába tudnak beszélni, nehezebben tudják magukat megértetni. Egy pszicho-terapeuta hozzászólásából kiderült, hogy érzelmei kifejezésével ma egyre több embernek van komoly problémája. Bányai Éva szerint ez azt példázza, hogy az affekcióban milyen nagy szerepe van a kognitivitásnak.

Akik nem tudják kifejezni az érzelmeiket, meg sem tudják különböztetni őket.

Ez egy kórkép, amelyet tanítanak is a pszichológus hallgatóknak. A szakember úgy véli, nem mindegy, mit tartunk értéknek. Számára az emberi tényező nagyon fontos, és az, hogy Magyarország a világ boldogság-térképén a rangsor végén szerepel, nem csak gazdasági tényezők következménye.

Az Illyés Sándor Emléknapok programjában a poszter-szekciókon a környezetpszichológia, az affektív pszichológiai kutatások, a perinatális tudomány egy-egy területét is bemutatták a kar oktatói és hallgatói. Olyan izgalmas témákat is feldolgoztak, mint például a pozitív és negatív épületsarkok lélektani hatásai, a hely szelleme a Sziget-fesztiválon, vagy a császármetszések alatt elhangzott párbeszédek. 

Illyés Sándor Emléknapok 

Forrás: Infovilág
Hasznosnak találta ezt a cikket?
(0)
(0)
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
A lakosságot és a Római-part ártéri erdejét védő gát kell
A lakosságot és a Római-part ártéri erdejét védő gát kell

A Római-parti mobilgát eddig ismertté vált tervei sértik az érvényben lévő, a partszakaszt védő III. kerületi és fővárosi szabályzatokat, az aktuális terv pedig, amelyről a Fővárosi Közgyűlés heteken belül döntene, nem nyilvános. A Greenpeace Magyarország állásfoglalásában [1] összegzi a parti mobilgáttal kapcsolatos problémákat, és egy olyan megoldást javasol, mellyel Budapest egyik utolsó természet közeli Duna-partja is megmaradhat, és a környéken lakók biztonsága is garantálható.

Bezárás
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép A világsajtó részletesen taglalja a Közép-európai Egyetem, a CEU ellen indított magyar kormányzati támadást. A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy a CEU nemzetközileg az egyik legtekintélyesebb magyar egyetem. A kormány azonban első számú közellenségnek állítja be a finanszírozót, Soros György magyarországi születésű amerikai pénzügyi befektetőt, és a beterjesztett törvényjavaslat egyes elemei a CEU ellen irányulnak – állapítja meg a cikk szerzője, aki az egész ügy magyarázatát abban véli felfedezni, hogy Orbán Viktor megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá megfelelő ellenségkép.
Hagyományosan gazdag húsvéti programok Bécsben Ahogy a tavaszi virágok bontják szirmaikat, úgy nyílnak sorra a húsvéti vásárok az osztrák fővárosban. Április közepéig összesen 260 standnál válogathatnak az érdeklődők, a kínálat a hímes tojástól a kézműves termékeken át a különleges ínyencségekig terjed.
A tévés szolgáltatásformák közül a kábeltévék iránt a legnagyobb az igény, az érdeklődők 41 százaléka sorolta első helyre ezt a műsorszolgáltatási típust. A leggyakrabban az internet- és tévészolgáltatók díjait hasonlítanák össze az ügyfelek, amire bőven van is lehetőségük: a tízezer lakosúnál nagyobb településeken átlagosan 7 tévé- és 13 internetszolgáltató közül választhatnak az érintettek.
Csillagködbe burkolódzó hálózat Pompás névre keresztelte a Zyxel a felhőből vezérelhető hálózati eszközcsaládját: Nebula (csillagköd). Ez az új technológia a kisvállalatok számára kínál minden eddiginél egyszerűbb hálózatmenedzselési megoldást. Az új Nebula-termékválaszték egy felhőmenedzselt hozzáférési pontból (NAP), felhőmenedzselt switch-eszközből (NSW) és egy felhőmenedzselt biztonsági átjáróból áll (NSG).
Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország Illyés Sándorra, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kísérleti Pszichológiai Tanszékének alapítójára, a filozofikus mélységű gondolkodóra, az empirikus tudósra, a nemzetközi jelentőségű kutatóra 2003 óta minden évben megemlékeznek a karon Sándor-nap táján. Az idei tanácskozás fő témájául az affektív és kognitív találkozások jelenségét választották, vagyis értelem és érzelem együttműködését vették górcső alá.
Élet és halál: gyorsítandó az új gyógyszerek befogadása az ártámogatásba Senki nem tudja, hányan halnak meg azért, mert nem jutnak idejében olyan létező és hatásos gyógyszerekhez, amelyekkel sikeresen kezelik a rákos betegeket. A bürokrácia húzza az időt. Az új és hatásos onkológiai gyógyszerek befogadása az ártámogatásba rendkívül hosszú időbe telik Magyarországon.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Keine Angst vor dem Grauen Star ’Lass das Licht herein!’, ’Hab’ keine Angst vor der OP!’ Damit wirbt die Ungarische Gesellschaft für Kunstlinsen-Implantation und Refraktive Chirurgie für den rechtzeitigen operativen Eingriff bei Grauem Star. Die Mitglieder der Gesellschaft (im Mai 2016 gegründet), lauter Augenärzte, zogen durchs Land, um für den regelmäßigen Besuch beim Augenarzt zu werben, denn der Graue Star kann in einer ambulanten OP geheilt werden.