ÉRDEKEL AZ ÚJ INFOVILÁG
 Magyarul először: a Kossuth-emigráció a bulgáriai Sumenben
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Magyarul először: a Kossuth-emigráció a bulgáriai Sumenben

Magyarul először: a Kossuth-emigráció a bulgáriai Sumenben Sztiliján Csilingriovnak «A Kossuth-emigráció Sumenben – Adalék a bolgár polgárosulás történetéhez» című kötetét november 5-én délután 2 órától mutatják be a Hadtörténeti Múzeum Dísztermében (Budapest. I., Kapisztrán tér 2-4.). A könyv először olvasható magyarul Arató Györgynek, a Szófiai Magyar Kulturális Intézet Igazgatójának a fordítotásában. A kötetet Csorba László történész méltatja. Közreműködik Sebestyén Márta előadóművész. (A képen a sumeni Kossuth-emlékház.)

A külföldi magyar emlékhelyek közül talán az egyik legkülönlegesebb a Sumeni. A 19. század legnagyobb hatású magyar politikusa, Kossuth Lajos csupán négy hónapot töltött a nagy bolgár uralkodóról, Nagy Simeonról elnevezett városban, mégis szobor őrzi az emlékét a főtéren, egykori lakóháza pedig több, mint ötven esztendeje emlékmúzeum. Az egyetlen külföldi emlékhely, amely számottevő magyar közösség jelenléte nélkül jött létre és ahol mind a mai napig őrzik és ápolják az emigránsok emlékét. Sem a művelődéstörténet, sem a közvélemény nem tud sokat arról, hogy milyen szerepet játszottak a lengyelek és a magyarok a bolgár polgárosodásban. Ennek a hiátusnak a leküzdésében segít Sztiliján Csilingirov írása.

A szerző a török alól fölszabadult Bulgáriában működő második értelmiségi nemzedék képviselője; tanárként, publicistaként, politikusként, könyvtárosként, költőként szolgálta népe fölemelkedését, évszázados elmaradásának bepótlását. A modern Bulgária kialakulásának kezdeteit keresve nemcsak elfogulatlanul, hanem erős rokonszenvvel mutatja fel a magyar hatást – olyan mozzanat ez, amely a nemzeti elfogultságokkal terhelt Közép- és Délkelet-Európában példásan tanúsítja a szerző nagykorú európaiságát. Kamaszként kezdett foglalkozni a témával, tekintélyes íróként előbb 1939-ben regényformában (Do kole, o Goszpodi! /Meddig még, Uram!), majd 1943-ban történelmi esszéként publikálta anyagát. Az ’Oral History’-módszerére támaszkodó mű számtalan érdekes részletet őrzött meg az utókornak a magyar–lengyel emigráció hétköznapjaiból.


„A megkérdezett öregek közül sokan vallják, hogy olyan új világ lakóinak kezdték érezni magukat, amelyet a szabadság szelleme, s a dolgok más rendje vezérel.” (Sztiliján Csilingirov, 1943)

Részlet Csorba László előszavából:

Csilingirov hallatlanul színes könyve a Kossuth-emigráció bulgáriai hatását kettős szinten állapítja meg. Egyfelől az európai kultúra tárgyi világának és szellemének úttörő meghonosítását olyan kezdőlökésként üdvözli, amely megindította a középkorba merevült balkáni világ kötöttségeinek lassú oldódását, ezzel is javítva a piacgazdaság majdani kiépülésének esélyeit. Másfelől egy társadalomlélektani mozzanatot hangsúlyoz: a magyarok öntudatát, az uralkodó törökséggel szembeni nyilvános fellépésük erejét, bátorságát. A török iga lerázásához fontos volt, hogy a bolgár hazafi szakítson népe alattvalói reflexeivel, vállalni merje a szembeszegülést; a mindennapokban egyenjogúsítsa magát elnyomóival. A magyar mentális mintának persze éppen azért lehetett tényleges mozgósító ereje, mert a török világ a 19. században valójában már nem volt képes elfojtani a bolgár világ öntudatra ébredését – a példa azért hathatott, mert már lehetett követni.

A magyar hatás elismerése és értékelése ugyanakkor annál figyelemre méltóbb, mert a bolgárok tudták jól, hogy szabadságharcunkat az orosz cár tiporta el, és Kossuthék éppen az ellen az Oroszország ellen számítottak a török birodalom legszorosabb politikai és katonai szövetségére, amely ugyanakkor a balkáni szláv népek felszabadító protektorának szerepére törekedett.

Kossuth államférfiúi nagysága többek között a szabadságeszmények iránti elkötelezettségének a
reálpolitikusi szükségletekkel való hatékony egyeztetési képességében nyilatkozott – így hibátlanul oldotta fel a balkáni népek törökellenes függetlenségi vágyainak támogatásával kapcsolatos dilemmát is. „Keleti szomszédunkban, a Dunán alul szláv népek vannak – írja egy öregkori, a Duna-konföderációs tervre visszatekintő írásában –, tehát azon oldalról (mint nem éppen szabatosan mondani szokás) szláv gyűrűvel vagyunk körítve. Tetszik, nem tetszik: a geográfiát nem lehet megváltoztatni. De ezen szláv gyűrű reánk csak azon esetre lehet veszélyes, [...] ha pánszláv gyűrű s nem szerb, bolgár, bosnyák, hercegovic, montenegrin gyűrű. Ezek a népek nekünk sem külön-külön, sem együttvéve nem lehetnek veszélyesek, ha szabadok; erre döntő érvet nyújt a népességi statisztika. [...] Ha a keleti kérdés [a török birodalom sorsa, felbomlása] ama népek felszabadulásával találna megoldatni, én nemcsak a legnagyobb örömmel kész valék közreműködésemet arra felajánlani, hogy a felszabadulandó szomszéd Magyarország s a felszabadulandó szomszéd oláh és szláv népek között minden külellenség elleni kölcsönös védelem végett szövetség jöjjön létre, de sőt a szövetséget mind a mi függetlenségünk, mind az ő függetlenségük biztosítékának tekintem.”

Akkor ez a szövetség nem jött létre. A harmadik évezred Európájában is érvényes marad azonban a népeink, országaink függetlensége közötti garanciális kölcsönhatás kossuthi gondolata. Ám a mély tanulságok mellett érdekes történeteivel, izgalmas karaktereivel Csilingirov remek írása próbáját – igazi, tartalmas szórakozást kínál a magyar olvasónak. A szép fordítás Arató György munkája, aki az utóbbi évtizedben – többek között a szófiai Magyar Kulturális Intézet igazgatójaként – a legtöbbet tett egykori hazánkfiai bulgáriai emlékeinek méltó őrzéséért. A kötet kiadásáért a XIII Évszázados Bulgári Alapítványt illeti köszönet, hiszen gesztusával a bulgáriai magyar hagyományok támogatásán túl a bolgárság magyarországi képének ápolására is követendő példát adott.


Részlet «A Kossuth-emigráció Sumenben» című műből

„Nedelcso Dzsevizoolu apó azt állítja, hogy a múlt század ötvenes évei előtt bolgárok naplemente után ritkán merészkedtek ki az utcára… a bolgár nők törökösen jártak az utcán, úgy bebugyolálva, hogy ruházatuk ne árulja el nemzetiségüket. Egyébként a férfiak ruházata sem igen különbözött a törökökétől. Kivételt csak néhány jelesebb és befolyásosabb család jelentett; de egyénieskedésüket azok sem helyeselték, akik egyébként követni szerették volna őket.


...S íme, e csöndes, időtlen világ most egyszerre fölfordult. Ami a legjelentéktelenebb apróságokkal kezdődött, az a személyiség akaratos kinyilvánításához vezetett. A bolgárok új, sosem sejtett dolgokat tapasztaltak. Először a magyarok és lengyelek büszke önérzezére csodálkoztak rá, amely a török hatalom és hagyomány egész megkövesedett rendszerével szemben állt. S megértették, hogy a török nem is olyan félelmetes, mint addig hitték. Ha egyszer vannak olyan emberek, akik nem félnek tőle, sőt fegyveres járőreitől sem, hát nekik sincs miért rettegniük. A megkérdezett öregek közül sokan vallják, hogy olyan új világ lakóinak kezdték érezni magukat, amelyet a szabadság szelleme s a dolgok más rendje vezérel.A magyarok szabadossága pedig néha addig terjedt, hogy még a törökök vallásos érzéseit sem tisztelték, s nem egyszer nyilvánosan is meggyalázták nemzeti és hitbéli becsületüket. E tekintetben sem az alsóbb osztályt, sem az előkelőket nem kímélték. Különösen sok történet járja a disznóhúsról, amelynek nyilvános kimérését a magyarok kezdték – bár azzal a megkötéssel, hogy utcákon-tereken csak letakarva szabad szállítaniuk. Csakhogy e feltételt is nagyon hamar megsértették, s ezzel a török igazgatásnak igen sok kellemetlen ügyet, az igazhitűeknek pedig még több botránkozást okoztak.

E kihágásoknak egyszer maga a legfőbb sumeni egyházi vezető – valami Hadzsi Balâkcsi – esett áldozatul: találkozván az utcán egy magyarral, aki becsomagolatlan disznóhúst vitt, figyelmeztette, hogy efféle önkényeskedés tilos olyan országban, amelyre Mohamed szent árnyéka borul. A magyar azonban mentegetődzés helyett hadonászni kezdett a hússal a tiszteletreméltó hitharcos ábrázata körül. Más magyarok már a kaszárnyákba is bebehordták a disznóhúst, s egyikük még az őrjáratot is eltángálta vele. Néhányan pedig lakhelyükön – ’a leégett őrszobával’ szemben – disznópörzsölés közben figyelmetlenségből fölgyújtottak egy házat. Milyen illat terjenghetett köröskörül, s a török rendőrség irodáiban, könnyen elképzelhetjük. mondják, hogy maga Kossuth sem volt kivétel; udvara közepén éppen akkor lógott egy egész levágott és megpörzsölt koca, amikor Isztambulból kiküldött magas rangú tisztviselők látogatták meg, hogy tájékozódjanak az emigránsok életéről.

E tények – bármily hihetetlennek vagy jelentéktelennek tűnjenek is ma – nagyon fontos szerepet játszottak az akkori bolgárok öntudatosodásában. Lelkesen adták őket tovább szájról szájra, kiszínezve, talán kitalált részletekkel is megtoldva.

Másik magyar, akit egy török véletlenül leköpött a kávézó emeletéről – török kafenék még a közelmúltban is a piactéri duttyánok felső szintjén voltak – még nagyobb önkényességre ragadtatta magát: bement a kávézóba, az ablakon át kivágta az igazhitűt az utcára”

Forrás: Infovilág
Az olvasók szerint a cikk hasznossága
(3)
(0)
címkék:  Kossuth Sumen
nagyobb betű kisebb betű comment e-mailben elküld nyomtatás
Hozzászólások (0)
Ehhez a cikkhez még senki nem írt hozzászólást.
Olvasta már?
Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország
Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország

Illyés Sándorra, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kísérleti Pszichológiai Tanszékének alapítójára, a filozofikus mélységű gondolkodóra, az empirikus tudósra, a nemzetközi jelentőségű kutatóra 2003 óta minden évben megemlékeznek a karon Sándor-nap táján. Az idei tanácskozás fő témájául az affektív és kognitív találkozások jelenségét választották, vagyis értelem és érzelem együttműködését vették górcső alá.

Bezárás
Orbán megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá kellő ellenségkép A világsajtó részletesen taglalja a Közép-európai Egyetem, a CEU ellen indított magyar kormányzati támadást. A konzervatív német Frankfurter Allgemeine Zeitung kiemeli, hogy a CEU nemzetközileg az egyik legtekintélyesebb magyar egyetem. A kormány azonban első számú közellenségnek állítja be a finanszírozót, Soros György magyarországi születésű amerikai pénzügyi befektetőt, és a beterjesztett törvényjavaslat egyes elemei a CEU ellen irányulnak – állapítja meg a cikk szerzője, aki az egész ügy magyarázatát abban véli felfedezni, hogy Orbán Viktor megosztó politikája csak akkor működik, ha van hozzá megfelelő ellenségkép.
Hagyományosan gazdag húsvéti programok Bécsben Ahogy a tavaszi virágok bontják szirmaikat, úgy nyílnak sorra a húsvéti vásárok az osztrák fővárosban. Április közepéig összesen 260 standnál válogathatnak az érdeklődők, a kínálat a hímes tojástól a kézműves termékeken át a különleges ínyencségekig terjed.
A tévés szolgáltatásformák közül a kábeltévék iránt a legnagyobb az igény, az érdeklődők 41 százaléka sorolta első helyre ezt a műsorszolgáltatási típust. A leggyakrabban az internet- és tévészolgáltatók díjait hasonlítanák össze az ügyfelek, amire bőven van is lehetőségük: a tízezer lakosúnál nagyobb településeken átlagosan 7 tévé- és 13 internetszolgáltató közül választhatnak az érintettek.
Csillagködbe burkolódzó hálózat Pompás névre keresztelte a Zyxel a felhőből vezérelhető hálózati eszközcsaládját: Nebula (csillagköd). Ez az új technológia a kisvállalatok számára kínál minden eddiginél egyszerűbb hálózatmenedzselési megoldást. Az új Nebula-termékválaszték egy felhőmenedzselt hozzáférési pontból (NAP), felhőmenedzselt switch-eszközből (NSW) és egy felhőmenedzselt biztonsági átjáróból áll (NSG).
Értelem kontra érzelem – boldogsághiányos Magyarország Illyés Sándorra, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kísérleti Pszichológiai Tanszékének alapítójára, a filozofikus mélységű gondolkodóra, az empirikus tudósra, a nemzetközi jelentőségű kutatóra 2003 óta minden évben megemlékeznek a karon Sándor-nap táján. Az idei tanácskozás fő témájául az affektív és kognitív találkozások jelenségét választották, vagyis értelem és érzelem együttműködését vették górcső alá.
Élet és halál: gyorsítandó az új gyógyszerek befogadása az ártámogatásba Senki nem tudja, hányan halnak meg azért, mert nem jutnak idejében olyan létező és hatásos gyógyszerekhez, amelyekkel sikeresen kezelik a rákos betegeket. A bürokrácia húzza az időt. Az új és hatásos onkológiai gyógyszerek befogadása az ártámogatásba rendkívül hosszú időbe telik Magyarországon.
Az újságíró archívumából: A berlini falról – kissé másképpen (4.) Tatár Imre: a magyar külpolitikai újságírás doyenje, miként mondani szokták: "nagy öregje". De lehet-e öreg egy olyan 97 esztendős kolléga, aki nyugállományba vonulása óta mást sem tesz, mint folytatja a hivatását. Ír. Az örökifjú Aranytoll-életműdíjas újságíró – az Infovilág szerkesztőségének felkérésére – néhány folytatásban olvasóink rendelkezésére bocsátja szerfölött gazdag archívumának egyik dossziéját, amely a berlini falépítésről és következményeiről szól.
Keine Angst vor dem Grauen Star ’Lass das Licht herein!’, ’Hab’ keine Angst vor der OP!’ Damit wirbt die Ungarische Gesellschaft für Kunstlinsen-Implantation und Refraktive Chirurgie für den rechtzeitigen operativen Eingriff bei Grauem Star. Die Mitglieder der Gesellschaft (im Mai 2016 gegründet), lauter Augenärzte, zogen durchs Land, um für den regelmäßigen Besuch beim Augenarzt zu werben, denn der Graue Star kann in einer ambulanten OP geheilt werden.