ÉRDEKEL AZ ÚJ INFOVILÁG
 Tudomány, technika
Egyedülálló és első: elektronikai és elektrotechnikai konferencia és szakkiállítás Egyre keményebb kihívásokkal kell szembenézniük az elektronikai és elektrotechnikai ipar szereplőinek. A hatékony működéshez élénk piaci mozgásra, folyamatos megújulásra, kapcsolatok építésére van szükség. Ebből a célból a Magyarországi Elektronikai Társaság (MELT) – összefogva szakmai szövetségekkel, partnerekkel és a szakmédiával – az ágazat teljes vertikumát célzó konferenciákkal – munkamegbeszélésekkel összekötött, saját, önálló rendezvény, kiállítás létrehozását tűzte ki célul.
Előadássorozat és oknyomozás – a magyar tudomány ünnepe Ma délelőtt megkezdődött az MTA egy hónapos országos rendezvénysorozata, a magyar tudomány ünnepe. A programok idei mottója: Oknyomozó tudomány. A rendezvény tavalyi megújulása után az idén is számos ismeretterjesztő előadással várják az érdeklődőket.
GE Innovációs Barométer: a hazai vállalatok fele sem alkalmazza a big data-analitikát Az innovációért felelős magyar vezetők 81%-a úgy véli, hogy a digitális ipari technológiák a következő 10 évben gyökeresen átalakítják majd az iparágakat, ugyanakkor 10-ből 8 magyar vállalatvezető aggódik is amiatt, hogy a technológiai fejlődés gyorsasága túlmutathat cége alkalmazkodási képességén – derült ki a GE Globális Innovációs Barométer Magyarországra először kiterjedő felméréséből. 
Nagy Hadronütköztető – Higgs után sem áll le a pörgés! Jogos a kérdés, minek tovább működtetni az LHC-t, ha egyszer a fő célját, a Higgs-bozon felfedezését már elérte? Egyáltalán, mire jó a részecskefizika, ha egyszer a standard modell olyan csodálatosan leír mindent, nem foglalkozhatna az a rengeteg részecskefizikus valami értelmesebb dologgal? A Nagy Hadronütköztetőről szóló írásm mostani, második részében Horváth Dezső, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa az LHC jövőbeli kísérleti terveit mutatja be. (A cikk első része itt olvasható.)
Nagy Hadronütköztető – az út a Higgs-bozon felfedezéséig Mire jó egy 27 kilométer hosszú alagút a Genfi-tó mellett? Hogyan találjunk meg egy tulajdonságok nélküli részecskét? Mit csinálnak a TeV-ek a csűrben? Miért van szükség antianyaggyárra? Cikksorozatunk első részében Horváth Dezső részecskefizikus, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont és a CERN munkatársa a kísérleti és az elméleti fizika kapcsolódásának talán legizgalmasabb helyszínét mutatja be. Horváth Dezső írása.
Fantasztikus repülés: napelem hajtotta Piccard gépét Először repülték át az Atlanti-óceán napelemes repülővel. Ma reggel megérkezett Sevillába a svájci Solar Impulse napelemes repülőgép, fedélzetén Bertrand Piccard pilótával. A gép New York JFK repteréről szállt fel június 20-án, hétfőn és 71 óra, azaz 3 nap alatt az óceánt átszelve teljesítette a 6272 kilométeres távot, ez volt egyben a gép leghosszabb repülőútja az idén.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >