Környezetvédelem, energiagazdaság
A lakosságot és a Római-part ártéri erdejét védő gát kell A Római-parti mobilgát eddig ismertté vált tervei sértik az érvényben lévő, a partszakaszt védő III. kerületi és fővárosi szabályzatokat, az aktuális terv pedig, amelyről a Fővárosi Közgyűlés heteken belül döntene, nem nyilvános. A Greenpeace Magyarország állásfoglalásában [1] összegzi a parti mobilgáttal kapcsolatos problémákat, és egy olyan megoldást javasol, mellyel Budapest egyik utolsó természet közeli Duna-partja is megmaradhat, és a környéken lakók biztonsága is garantálható.
Ütött a Föld órája: az el nem használt energia a legolcsóbb Március 25-én este egy órára ismét elsötétülnek nagyvárosok szerte a világon. Az egy órára vállalt sötétség jelkép, a kevesebb és hatékonyabb energiafogyasztásra hívja fel a figyelmet. A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) is támogatja a kezdeményezést, bár a Föld Órája akcióhoz bárki önként is csatlakozhat.
Paks II gazdaságilag életképtelen beruházás​ Az Európai Bizottság határozata szerint is csak állami támogatással valósítható meg a tervezett paksi atomerőmű-beruházás. Ez azt jelenti, hogy a közel 4000 milliárd forintos beruházási költségeken felül további száz-, akár ezermilliárdokat kell majd Paks II-re áldozni a központi költségvetésből. Ezt az Energiaklub elemzése is bebizonyította. 
A magyarok 61 százaléka napenergiával fűtené a lakását Egy tanulmány szerint, melyet az E.ON rendelt meg az európai életkörülményekről, a németeknek csaknem a fele úgy véli, hogy a helyiségeket jobb lenne környezetbarát napenergiával fűteni. Ez azonban gyökeres változással járna, mivel a Kantar EMNID által készített reprezentatív felmérés azt is kiderítette, hogy Németországban a legtöbb lakóházat és lakást még mindig földgázzal vagy olajjal fűtik.
Energiaforradalmat Magyarországon is: a lakosság megtermelhetné a villanyáramát A megújuló alapú villamosenergia-termelés készülő támogatási rendszere (METÁR) nem képes kellőképpen serkenteni a megújulók térnyerését hazánkban, miközben erre lenne szükség az ország által vállalt klímacélok eléréséhez is. Nemzetközi szinten a szél- és a napenergia a leggyorsabban növekvő energiaforrás, a hazai szabályok azonban érthetetlen okból ellehetetlenítik vagy hátráltatják a terjedését.
Szomorú: a hulladéknak csak a tizedét válogatja a magyar Több mint kétmillió tonna, azaz pontosan 22 millió mázsa lakossági hulladék keletkezett tavaly hazánkban, aminek mindössze a tizedét gyűjtötték szelektíven. A szétválogatva gyűjthető hulladék legnagyobb részét az élelmiszerek és fogyasztási cikkek csomagolóanyagai adják.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >