Történelem
„Nézz Kossuth szemébe!” – Ünnepi újdonságok a Nemzeti Múzeumban Március 15-ike ünnepének közeledtével a Magyar Nemzeti Múzeum két új szerzeményével örvendezteti meg látogatóit. Az újdonságokat ma, március 13-án mutatták be a sajtó képviselőinek. Első alkalommal látható Budapesten a Kossuth Lajosról az Egyesült Államokban 1852-ben készült dagerrotípia (vásárlási értéke 23 ezer dollár!) Kiállították továbbá a márciusi ifjak egyike, Oroszhegyi Józsa börtönévei alatt faragott emlékpoharát is.
Életre kelt avarok – egyedülálló régészeti kiállítás a Nemzeti Múzeumban Ma megnyílt a Magyar Nemzeti Múzeum Életre kelt avarok című régészeti kiállítása, amely nemcsak témája és bemutatási módja miatt izgalmas, hanem azért is, mert egy nemzetközi tudományos kezdeményezés eredményeinek első, látványos bemutatója. Az április közepéig nyitva tartó kiállításhoz a Kelts életre egy avar falut! című családi program kapcsolódik szombatonként.
Ormos Mária: Háttérhatalmak pedig vannak Háttérhatalmakról, összeesküvésekről, titokzatos merényletekről szóló legendák szegélyezik a történelem útját. Legutóbb a bevándorlási krízissel kapcsolatban hallhattuk kormányilletékesektől, hogy a válság a Soros Alapítvány pénzügyi tápszerén felnevelt háttérszervezetek aknamunkájának eredménye. Erőteljesebb reakciók szerint „ki kell söprűzni ezeket”. Vajon az emberi természetben, a makacs racionalizálási hevületben gyökerezik-e az összeesküvés-elméletek, mítoszok iránti fogékonyság? Mi történik, ha a politika ezzel az eszközzel visszaél? Erről kérdeztük Ormos Mária történészt. (Az interjú eredetileg itt jelent meg.)
Nem csak múzeum, látványműhely is – új főigazgató a PIM élén Átvette öt évre szóló megbízását az emberi erőforrások miniszterétől Prőhle Gergely. A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új főigazgatójának mai beiktatásán a tárcavezető hangsúlyozta: az a jó vezető, aki személyiségével „fazont” szab egy-egy intézménynek. A most leköszönő E. Csorba Csilla irányításával a PIM az addiginál nyitottabbá, látogatottabbá vált, és az új főigazgatónak érdemes megőriznie az elért eredményeket.
Nemzedékek kötelessége az emlékezés a gyógyíthatatlan sebek áldozataira Ha Szita Szabolcs nem lenne (már jó évtized óta) a Magyar Tudományos Akadémia doktora, akkor a minap megjelent munkája, a „Gyógyíthatatlan sebek / Magyarok az auschwitz-birkenaui lágerbirodalomban” című monográfiája – ez bizton állítható – azonnal szavatolná számára a tudományos fokozatot.
Zsidómentő lengyelekről nyílt kiállítás a budapesti Holokauszt Emlékközpontban Életüket kockáztatva – Zsidómentő lengyelek a vészkorszak idején címmel nyílt időszaki kiállítás kedden a budapesti Holokauszt Emlékközpontban. A budapesti lengyel nagykövetséggel és a Lengyel Intézettel közös rendezésű kiállítás anyagát a Lengyel Zsidóság Történetének Múzeuma (Polin Múzeum) és a Lengyel Köztársaság Külügyminisztériuma állította össze, az év végéig látható tárlat 18 panelen mutatja be a lengyel embermentőket.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >