Tanácskozások, kongresszusok
PISA-eredmények: sürgető a változtatás Hogyan lehet a nemzetközi és hazai tapasztalatokat felhasználva, korszerű és jól használható tudással, illetve műveltséggel felvértezni a magyar gyerekeket? Egyebek mellett erre a kérdésre keresték oktatáskutatók és pedagógusok a választ a legutóbbi PISA-eredményekről rendezett tanácskozáson. Az MTA Székházában tartott konferencián készült videó megtekinthető az mta.hu-n. Lovász László, az MTA elnöke arról beszélt, hogy a diákoknak alkalmazható tudásra van szükségük; ezt és a további ismeretek elsajátítását is lehetővé tévő szilárd alapokat pedig az iskolás években kell megszerezniük. Az oktatási rendszert éppúgy folyamatosan karban kell tartani, akárcsak az azt megalapozó tudományos módszereket.
Eurobarométer-felmérés: médiapluralizmus és demokrácia Ma és holnap az Európai Bizottság ad otthont az alapjogokról szóló második éves kollokviumnak. A résztvevők a „Médiapluralizmus és demokrácia” témáját vitatják meg. A ma, november 17-án közzétett Eurobarométer-felmérés azt jelzi, hogy az európai polgárok aggódnak a média függetlensége miatt, a médiába vetett bizalom alacsony szintű, és a polgárokat nyugtalanítja az interneten megjelenő gyűlöletbeszéd hatása. A kollokvium figyelemmel kísérhető az interneten. A kollokviumot követően véglegesítjük a vitákat tükröző következtetéseket és a javasolt fellépéseket, és közzétesszük azokat a Bizottság alapjogi weboldalán.
A mostaninál emberibb egészségügyért – eltökélt emberekkel „Fontos, hogy a betegre figyeljünk, és meg is halljuk, amit mond” – ilyen magától értetődő, de ma mégis csoda számba menő mondattal indította beszédét dr. Ficzere Andrea, a budapesti, Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója „Az emberibb egészségügyért” című konferencián, amelyet a Pozitív Attitűd-formálás (PAF) alapítvány szervezett intézményvezetőknek, kórházigazgatóknak, osztályvezető főorvosoknak, orvosoknak, rezidenseknek, szervezetfejlesztőknek és coachoknak. (Nyitó képünk illusztráció, forrás: eltern.de)
ENSZ: zéró toleranciát a fegyverkereskedelmi szerződést megsértőkkel szemben Azok az államok, amelyek aláírták a nemzetközi fegyverkereskedelmi szerződést, még mindig gátlástalanul kereskednek fegyverekkel, ezzel pedig súlyosan veszélyeztetik az életeket és emberi jogokat. Az aláírók több mint negyede még mindig nem tett eleget a beszámolási kötelezettségének. Néhány ország el akarja utasítani a fegyverkereskedelmét ellenőrző nyilvános vizsgálatot – foglalható össze az Amnesty International véleménye, amelyet a tekintélyes civil szervezet magyarországi irodájának emberi jogi szakértője, Demeter Áron bocsátott szerkesztőségünk rendelkezésére.
Tálas Péter összefoglaló elemzése a varsói NATO-csúcs legfontosabb döntéseiről A NATO varsói csúcstalálkozójának döntéseit a megfigyelők a szövetség megújulásának jeleként értékelik. A szövetségnek továbbra sincsenek ellenségei, de a jelenlegi bizonytalan időben szükségét látja védelmi és elrettentő képességei megerősítésének. A bizonytalanság egyik fő okát a szövetség Oroszország magatartásában látja. A NATO védelmi kiadásai 2016-ban 3%-kal nőttek. A szövetség „előretolt rotációs jelenléttel” négy zászlóalj-harccsoportot helyez el Lengyelország és a balti tagállamok területére. A NATO keleti szárnyának megerősítésére tett intézkedések keretében Magyarország katonai vezetési pontot alakít ki. A NATO az operatív hadviselés területét kiterjesztette a kibertérre is. Kulcsfontosságú megegyezés jött létre a NATO és az Európai Unió között. Magyarország szempontjából fontos, hogy a NATO szerepet vállal Európa (tengeri) határainak védelmében olvasható dr. Tálas Péternek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontja igazgatójának szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátott összefoglalójában.  
Iskoláinkban megállt az idő: az utolsó pillanatban vagyunk, hogy tegyünk az oktatásért A Magyar Tudományos Akadémia látta vendégül A jövőért, gyermekeink oktatásáért című konferenciát, ahol Lovász László, az MTA elnöke elmondta: a tanártüntetéseken látható energiát most a tanároknak, a kormánynak és a társadalomnak közösen kell abba az irányba fordítani, hogy valóban lényegesen javuljon a közoktatás helyzete. A kormánytól több támogatás kell, és nem csak a tanárok fizetéséről van szó. Nem szabad a mundér becsületét védeni, a hibákat el kell ismerni. A Kerekasztalt nem szabad arra használni, hogy „kieresszük a gőzt”, hanem a tanártüntetéseken látható energiát arra kell fordítani, hogy oktatásunk jobb irányba fejlődjék.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >