Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. április 26. Az év 116. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737572. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Egy fotográfusnő, aki hisz Szíriában

Egy fotográfusnő, aki hisz Szíriában
Infovilág

Szír csendélet.Tartok tőle, hogy a magyar fejekben irtózatos a  kavarodás, már ami az iszlámot, az arab világot, és a fanatikus terrorizmus összemosását illeti. Az arab világ, noha az iszlám bölcsője, csak része az iszlám vallás világának, ami mára szinte valamennyi kontinensen megtalálható. A szélsőségesek világot fenyegető fanatikus terrorizmusa is egészen más, mint az izraeli–palesztin területi vitákon alapuló honszerző-honvédő sajátos harcmodor, vagy az orosz metrókat fenyegető, az egykori Szovjetunió iszlám részeinek elszakadási törekvéseit megtámogatni hivatott véres akciók. Az arab olajkincs feletti rendelkezési jog birtoklásától a muzulmán szokások megsértésén, el nem ismerésén alapuló európai rendelkezésekig sokféle oka lehet annak, hogy mi ad a szélsőségesek kezébe számunkra el nem fogadott eszközöket, mégsem szabad egy kalap alá venni sem az iszlámot, sem az arabokat. Ugyanúgy, ahogy a bűnöző cigányok sem determinálhatják a cigányság egészét, a munkára és tisztességes életre vágyó romák közösségeit, az arabok és más nemzetiségű muzulmánok sem moshatók egybe.

Jóllehet, létezik a dzsihád fogalma, az iszlám mégis a béke vallása. A világban élő muzulmánok Marokkótól Afganisztánig, Törökországtól Délkelet-Ázsiáig számos nemzet polgárai, és lényegében szeretnének nyugodtan, békésen, és a saját törvényeik, szokásaik, hagyományaik alapján élni, anélkül, hogy bárki is rájuk tukmálhatná az egyoldalúlag felsőbbrendűnek vélt, saját erkölcseit és szokásait, életmódját.

Az arab világ, noha egy nyelvet beszél, és ugyanabból a Koránból imádkozik a maga istenéhez, sok, egymástól elkülönült országból áll mind gazdaságilag, mint történelmét tekintve. Itt van például Szíria, ami Palmira romvárosával és a római emlékeivel épp úgy kötődik Európa történelméhez is, mint Szent Pálnak a damaszkuszi úton történt pálfordulása révén a kereszténységhez, a római katolikus egyház létrejöttéhez. A keresztes hadjáratokat viselt II. András királyunk rendszeresen tetemes összegekkel támogatta a johanniták főhadiszállását, Krak des Chevalliers (Qal’at al-Hosn) kurd alapokon épült erődítményének megépülését. A máig legtökéletesebben fennmaradt keresztes vár tehát ugyancsak része a szír–magyar kapcsolatoknak. Akárcsak az, hogy a szocializmusban magyar mérnökök és műszakiak számos olyan létesítménnyel segítették az arab világ, ezen belül Szíria modernizálódását, iparát, amelyekért az ott élők ma is hálásak. Az egykor volt jó kereskedelmi kapcsolatokat felrúgni valós, vagy vélt félelmek, érdekcsoportokhoz való tartozás jegyében tehát meglehetős szűklátókörűséget bizonyít a magyar kormányok részéről is. Holott a jó kapcsolatok megőrzése és ápolása egy olyan világgal, amelyet a válság alig ért el, igencsak kívánatos volna. Már csak ezért is fontos hogy minél többet tudjunk egymás országairól, kultúrájáról, amit jól szolgál akár egy fotókiállítás is.

Rózsa Zsuzsa fotográfus – Warda al-Majariya – tanulmányozta az arab kultúrát, és már arab nevet is szerzett magának. 2008-ban jutott el Szíriába, de akkor már ismerős volt számára számos arab ország. Jövőre néző tervei között pedig, 21 arab országban készített képek után, átfogó tematikus kiállítás összehozása szerepel. „Fontosnak tartom, hogy megmutassam ennek a világnak azt az arcát, amit mifelénk kevesen ismernek, amiről nem szólnak a hírek” – nyilatkozta nemrégiben. Márpedig ezzel a tevékenységével jó szolgálatot tesz az arab országok, a valódi iszlám kultúra torzításoktól és média-elfogultságoktól mentes hazai megismertetéséért, és mint művész, még gyönyörködtet is. Ő a képeket nem kitalálja, hanem megtalálja, mert figyel, és megérzi a pillanatot, mikor exponálnia kell. Így őrzi meg a tájak, az emberek legtermészetesebb pillanatait, amikre olyan kevesen figyelnek fel, és amelyek más útikép-sorozatokat eredményeznek, mint amiket a turisták általában lekapnak.

Május 5-én a kiállítást megnyitja Herczeg Renáta művészettörténész. Köszöntőt mond dr. Joul Bchara, a Magyarországi Arab Üzletemberek és Vállalkozók Egyesületének elnöke. Közreműködik: Said Tichiti énekes-zenész.

Címkék