Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma hétfő van, 2019. július 15. Az év 196. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737652. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Nyugat-Európa támogatja az eutanáziát

Nyugat-Európa támogatja az eutanáziát
Infovilág

A Swiss Medical Lawyers Association (SMLA) végeztette azt a felmérést, amelynek eredményei rámutatnak, az eutanáziát illetően a törvényi szabályozás nincs összhangban az emberek akaratával. Az egészségügyi jogszakértőket tömörítő szervezet 12 európai országban végzett kutatása ugyanis azt találta, bár egyik országban sem engedélyezett a támogatott öngyilkosság, a lakosság átlag háromnegyede mégis helyesli azt.

A kutatás Ausztriában, az Egyesült Királyságban, Dániában, Finnországban, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Írországban, Olaszországban, Portugáliában, Spanyolországban és Svédországban készült. Ezek közül Németországban és Franciaországban tárgyalnak csak a honatyák arról, engedélyezzék-e, hogy a gyógyíthatatlan betegek, súlyos fogyatékkal élők, illetve kezelhetetlen fájdalommal járó betegségben szenvedők támogatott öngyilkosságát. Európában jelenleg négy ország, Belgium, Luxemburg, Hollandia és Svájc törvényesítette az eutanáziát.

A felmérés eredményei szerint a németek helyeslik a leginkább, hogy az emberek eldönthessék, mikor és hogyan kívánnak meghalni. A németországi 87 százalékos támogatottsági aránytól a Dániában mért 71 százalékos arányig terjed az egyetértési skála. A sorból egyedül a görögök lógnak ki, ahol csak 52 százalék helyesli a támogatott öngyilkosságot.

Az adatok szerint a válaszadók közül sokan hajlana arra, hogy ha a szükség úgy hozza, maguk is segítséget kérjenek életük befejezéséhez. A hajlandóság 78 százalékos aránnyal Spanyolországban a legnagyobb, Németországban 77, Franciaországban 75 százalékos. A kérdésben ismét a görögök mutatnak a legkisebb, 56 százalékos egyetértést.

A nyugat-európaiak háromnegyede egyetért azzal, hogy csak orvos vagy képzett egészségügyi szakértő nyújthasson segítséget, és a többség természetesen egyetért azzal is, hogy egy orvos se veszítse el praxisát azért, mert segít egy betegének meghalni.

A megkérdezettek 30 százalékos arányban értenek egyet azzal, hogy előfordulhat, hogy a beteg családi vagy orvosi nyomásra dönt az öngyilkosság mellett, de ugyanilyen arányban vannak azok, akik szerint ez a feltételezés valószerűtlen.

Nem várják a franciák a karácsonyt

Hét európai országban készült felmérés szerint a franciák várják legkevésbé az ünnepeket, míg a norvégok a leglelkesebbek. Azzal viszont sokan egyetértenek, hogy a karácsony igazi jelentése már rég elveszett.

Az Egyesült Királyságban, Németországban, Franciaországban, Dániában, Svédországban, Finnországban és Norvégiában készítette felmérését a YouGov, amely rámutat, az európaiak eléggé vegyes érzelmekkel várják az ünnepeket. Az adatok szerint a norvégok és dánok készülnek leginkább az ünnepekre. Előbbiek 65, utóbbiak 62 százaléka várja a karácsonyt. Svédországban és az Egyesült Királyságban szintén többségben vannak az ünnepre készülők, de Németországban már csak tízből épp öten, Finnországban alig négyen várják a karácsonyt. Franciaországban a legalacsonyabb az ünnepi hangulat: ott csak a válaszadók 28 százaléka tekint várakozóan az ünnep elé.

Az alacsony hangulati mutatót magyarázhatja, hogy Franciaországban a megkérdezettek 74 százaléka véli úgy, a karácsony igazi jelentése már rég elveszett. Nagy-Britanniában és Németországban tízből több mint hatan, Finnországban közel hatan, Dániában közel öten vélekednek ugyanígy. Svédországban és Norvégiában tízből mintegy négy válaszadó hiszi, hogy a karácsony jelentése a múlté.

A felmérés arra is rámutat, meglehetős sokan vannak, akik magányosnak érzik magukat az ünnepekkor. Franciaországban például a megkérdezettek 19 százaléka jelezte, hogy karácsonykor erőt vesz rajta a magány, míg a brit, német és finn válaszadók 12 százaléka nyilatkozott ugyanígy. Svédországban, Norvégiában és Dániában tíz százalék alatti a magukat magányosnak érzők aránya. 

 

Aggasztónak tartják a melegekkel szembeni diszkriminációt az amerikaiak 

A Gallup felmérése szerint az amerikaiak 63 százaléka tartja komoly problémának a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) polgártársaikkal szembeni előítéletet. Az érintettek 88 százaléka vélekedik ugyanígy.

A Gallup és a USA Today közös felmérésben vizsgálta az LMBT közösséggel szembeni diszkriminációt, amelynek során megállapította, hogy mind az érintettek, mind a többségi társadalom szerint probléma a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű emberekkel szembeni előítélet. Az összesített válaszok szerint 23 százalék nagyon komoly, 40 százalék komoly problémának tartja a melegekkel és leszbikusokkal szembeni diszkriminációt. Az önmagukat az LMBT közösségbe sorolók 38 százaléka nagyon komoly, 50 százaléka komoly problémának tekintik az őket érő előítéleteket.

A kutatók szerint nagyjából egyetértés mutatkozik a teljes lakosság és az LMBT csoport válaszai között abban a kérdésben, mennyire nehéz boldogulni azoknak, akik nyíltan vállalják másságukat. A teljes lakosság 42, az LMBT közösség tagjai 40 százalékos arányban tartják nehéznek az életet. A Gallup szerint a 40 százalékos egyetértési arány a melegek és leszbikusok körében első pillantásra kevésnek tűnhet, ám az adatot magyarázhatja, hogy a lekérdezés szerint az érintettek 91 százaléka úgy érzi, a saját közösség egyre elfogadóbb a melegekkel és leszbikusokkal szemben.

A Gallup rámutat, korábbi kutatási eredményei is megerősítik, hogy a másság társadalmi elfogadottsága egyre nő: december eleji kutatása például azt mutatja, a többség (53%) immár támogatja az azonos neműek házasságát.

Jellemző, hogy az egynemű párok, biszexuálisok és transzneműek elfogadása a fiatalok körében a legmagasabb, így várható, hogy az őket támogatók aránya a jövőben még nőni fog. Épp ezért érdekes a kutatás azon kérdése, hogy a válaszadók mit gondolnak, meg fog-e szűnni a társadalmi megosztottság a szexuális orientáció kérdésében. A teljes lakosság 51 százaléka gondolja úgy, hogy meg fog szűnni, míg az LMBT válaszadók 77 százaléka bizakodik a kérdésben.

Címkék