Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. február 17. Az év 48. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737504. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Carl Lutz. Az elfelejtett hős – dokumentumfilm az embermentő svájci diplomatáról

Carl Lutz.  Az elfelejtett hős  – dokumentumfilm az embermentő svájci diplomatáról
Infovilág

A filmből kibomlik a diplomata személyes története is: beleszeret egyik zsidó oltalmazottjába, a háború után elválik feleségétől, Budapesten elveszi szerelmét, majd vele, valamint annak lányával Bernbe költözik. Svájcban azonban nem hősként fogadják, sőt, hatáskör-túllépésért és hiányos költségigazolásaiért még feddésben is részesítik. Idegösszeomlást szenved, és szanatóriumba kell vonulnia.

Részlet a filmből; tgessék kattintani!

Carl Lutz, 1944.

Daniel von Aarburg felidézte: amikor megismerkedett a történettel, azonnal eldöntötte, hogy filmet készít belőle. Carl Lutz személyes sorsa mellett az események történelmileg is jelentősek – hívta fel a figyelmet. A svájci diplomata közvetlenül Adolf Eichmann-nal tárgyalt, és a tárgyalásokon a többi között egy állítólagos brit mandátumra hivatkozott, amely nyolcezer zsidó számára teszi lehetővé, hogy Palesztinába emigráljanak; Berlinben meg is adták az engedélyt Carl Lutz kontingensére. A diplomata később egy védlevél-rendszert is kitalált a zsidók megmentésére.

Daniel von Aarburg elmesélte, hogyan bukkant rá a diplomatával készült utolsó interjúra, amelyet azután fel is használt a filmhez. Carl Lutz szenvedélyes fotós is volt, így a dokumentumfilm hangulatát saját képei is erősítik.

Ágnes Hirschi, Lutz mostohalánya a sajtótájékoztatón elmondta: bár kislány volt, nagyon jól emlékszik az eseményekre. „Nagyon vallásos volt. Sokgyermekes metodista családban nőtt fel, kezdetben maga is lelkész akart lenni. Nem tudta nézni az emberek szenvedését, így később a zsidók sorsát látva nem tudott nem cselekedni. Vallása, etikája, embersége volt a motivációja” – idézte fel Carl Lutz személyiségét. Ágnes Hirschi egyetértett a többi megszólalóval abban, hogy Lutz érdemeihez képest kevéssé ismert, de úgy vélte, Magyarországon még mindig talán többen ismerik, mint a hazájában.

Jean-François Paroz, Svájc magyarországi nagykövete kiemelte: a filmbemutató az első eseménye annak a programsorozatnak, amelyet a Szentszék, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Svédország magyarországi nagykövetségeivel közösen rendeznek a holokauszt áldozataira való emlékezés, valamint a zsidókat mentő bátrak előtti tisztelgés jegyében.

Carl Lutz.

A számos filmvetítés mellett vezetett történelmi sétákat felölelő, július 5-ig tartó programsorozat elsősorbanaz olaszGiorgio Perlasca, a vatikáni Angelo Rotta és Gennaro Verolino, a lengyel Henryk Slawik, a portugál Sampaio Garrido és Teixeira Branquinho, a spanyol Angel Sanz Briz, a svéd Raoul Wallenberg, valamint a svájci Carl Lutz és Friedrich Born, valamint magyar és külföldi segítőik emléke előtt kíván tisztelegni - mondta.

Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete rámutatott: a diplomaták talán nem közvetlenül az életüket, de a karrierjüket, a családjuk helyzetét és a reputációjukat kockáztatták és adott esetben a saját kormányukkal is szembe kellett menniük. „Akár úgy döntött valaki, hogy segít egy zsidónak, akár úgy, hogy nem, az megváltoztatta az egész életét” – mondta az egyes ember dilemmájáról. Emlékeztetett arra, hogy az izraeli Jad Vasem Intézet több mint 800 magyart ismert el a Világ Igaza címmel.

Ilan Mor a német megszállás áldozatainak emlékművére vonatkozó újságírói kérdésre azt mondta: minden országnak, minden társadalomnak szembe kell néznie saját múltjával és el kell ismernie a bűneit. A filmről szólva Daniel von Aarburg jelezte: most keresik a magyarországi forgalmazót, így egyelőre a pénteki premier után csak egy biztos vetítése lesz: június 24-én, kedden a budapesti Olasz Kultúrintézetben.

Dokumentumriport az Infovilágban Carl Lutzról, interjú a feleségével, kortársaival; tessék kattintani!

Örömóda a csillagos házak napján – Fischer Ádám és a Szabadság téri demokrata kórus előadásában

 

Történelemértelmezés, amely megszépíti az ország szerepét a náci időkben

Elfeledett csillagos házak, múlttal bírkózó magyarok, a Carl Lutz-ról szóló film magyarországi sorsa. Ezekkel a témákkal foglalkoznak ma a külföldi újságok. Szelestey Lajos nemzetközi lapszemléje:


(2014. 06.22., 06,22) A csillagos házakról nemzedékeken át nem esett szó nyilvánosan, mint ahogy igen kevés dokumentum maradt fenn az érintett épületekről – nyilatkozta a Wall Street Journal-nak a szombati megemlékezések kapcsán Gwen Jones, aki a CEU-n a kérdéskör fő kutatója. Hozzátette, ez az időszak Budapest történetének elhanyagolt időszaka. A Közép-európai Egyetem Nyitott Társadalom Archívuma egy éve kezdeményezte a 70 évvel ezelőtti események feltárását. Azóta mintegy 1600 házról készült interaktív térkép, a hozzá tartozó ismertetővel, rendeletekkel, kronológiával.

Magyarország, amely együttműködött a náci rendszerrel, ma is küszködik azzal, hogy szembenézzen a múlttal és vállalja a felelősséget a történtekért. Nagy vitát keltett a Szabadság téri szobor terve idehaza és külföldön is. A kormány tagadja, hogy az emlékművel az akkori magyar hatóságok bűnösségét akarná tisztára mosni. A hétvégi rendezvénysorozat ráirányíthatja a közvélemény figyelmét az egykori eseményekre.

Hetven évvel a holokauszt után a magyarok még mindig a múlttal birkóznak, sokan támogatják a Jobbikot, a kormány pedig vitában áll a zsidó közösségekkel az ügyben, milyen szerepet töltött be az ország a vészkorszakban – írja a Reuters. Habár a zsidó kultúra 1989 óta virágzik és Budapest ismét Európa egyik legnagyobb zsidó közösségének ad otthont, az antiszemitizmus erősödő gond, amit riadtan néznek a zsidók és mások.

Az Orbán-kabinet összetűzött zsidó szervezetekkel a Szabadság téri emlékmű miatt, amelyről a zsidók úgy gondolják, hogy az fel akarja menteni a felelősség alól a magyarokat. A hatalom többször is zéró toleranciát ígért ugyan az antiszemitizmus ellen és elismerte, hogy a magyarokat valóban bűnrészesség terheli a népirtásért, ám elutasította a teljes felelősséget.


Évtizedeken át tabutéma volt, ám a politika az utóbbi hónapokban többször is bevallotta, hogy a náci megszállás után, 1944. május és július közepe között több mint 400 ezer zsidót vittek koncentrációs táborokba a magyar hatóságok támogatásával – emlékeztet a Neue Zürcher Zeitung. Akkor kényszerítettek csillagos házakba tízezreket, amivel a deportálásokat akarták előkészíteni, de a lépés egyúttal elősegítette sokak megmentését.

A kétezer épületből 1600 még ma is áll, ezek történetét azonban mára teljesen elfelejtették. Ezek sorsát aprólékos munkával az OSA derítette fel. A felhívás nyomán az interneten valóságos mozgalom bontakozott ki, amely független volt a kormány által szervezett költséges megemlékezésektől.

A cikkhez csatlakozó anyagban az újság bemutatja a Carl Lutzról szóló filmet, kiemelve, hogy a svájci alkonzul nevéhez fűződik a 2. világháború legnagyobb zsidómentő civil akciója. Az alkotást augusztustól vetítik Svájcban, de az még nyitott, hogy a magyar mozikban meg lehet-e majd nézni. Egy forgalmazó elállt a jelentkezéstől, a többi közt arra hivatkozva, hogy jelenleg vita van arról, mennyire segítették elő a magyar hatóságok a holokausztot, illetve hogy a műben megszólal a mostani kormány több neves bírálója. 


Alighanem a politikán múlik, hogy a magyar mozikban a pénteki premier után vetítik-e szélesebb körben a Carl Lutzról készült dokumentumfilmet – írják német források, a többi között a DPA/Frankfurter Rundschau/Abendzeitung. A svájci diplomata a háború végén több mint 50 ezer zsidót mentett meg, egy forgalmazó azonban nemrégiben visszalépett a mű terjesztésétől, mondván, hogy Magyarországon ma ez politikailag nehéz. Pedig az összeállításban nem szerepel az akkori hatóságok együttműködése a nácikkal, ami jelenleg heves vita tárgya.Orbán Viktor jobboldali-nemzeti kormánya azon van, hogy olyan történelemértelmezést érvényesítsen, amely megszépíti az ország szerepét a náci időkben, egyben pedig nyomást gyakorol a kulturális életre.

(A lapszemle eredeti forrása itt.)

Címkék