Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. június 16. Az év 167. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737623. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Paks II. – nagy beruházás, nagy korrupciós kockázat

Paks II. – nagy beruházás, nagy korrupciós kockázat
Infovilág

Tóth István János.A beruházások és a korrupció kapcsolatának nemzetközi szakirodalma van. Ezt is alapul vette elemzésénél az Energiaklub megbízásából „Az atomerőmű-beruházások korrupciós kockázatai: mire számíthatunk Paks II esetében? című tanulmányában a Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) kutatócsoportja, amelyről Tóth István János szociológus adott tájékoztatást.

Elmondta egyebek között, hogy a korrupciónál két fogalmat kell megkülönböztetni. Az egyik a megvesztegetési díj, vagyis, hogy mennyit kell visszaosztani, s ezt taksálják Magyarországon 10–15 százalékra. A korrupciós jutalék ennél sokkal magasabb szokott lenni. Mivel az atomerőmű speciális termék, csak kevesen értenek hozzá, eleve nagy a kockázat. Nagyberuházás, amelynél gyakori az úgynevezett „fehér elefánt”-jelenség. Ez alatt azt értik, hogy aki dönt, gyakran inkább a korruptabbat választja a kevésbé korrupt helyett, mivel a beruházás céljának magát a korrupciót tekinti. Ez – mint mondta az előadó – nemzetközi jelenség.

Mivel a világon kevés cég épít és kevés vásárol atomerőművet, ezért eleve magas a korrupciós veszély és a lehetőség. Paks II.-nél új technológiát terveznek, ami tovább növeli az információk szűkösségét és a korrupciós kockázatot. Szakmai körökben a nagy korrupciók csoportjába sorolják a Paks II. beruházást.

Az előadó részletezte, milyen körülmények adnak alkalmat a korrupcióra a tapasztalatok szerint. Ilyenek például: a költség-, a határidő túllépés, a közpénzek elveszése a leállított projektek miatt, a túl magas árak, vagy a minőség rontása, amely atomerőmű esetében súlyos biztonsági kockázat is. Fukusima eseténél is hasonló gyanú vetődött fel.

Ábrán mutatta be és vezetette végig a hallgatóságot, hogyan halad a pénz a korrupció szereplői között. A gondosan felépített rendszerben közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban van a megbízó, a megbízott, a rejtett megbízó, a kliens, és vannak az alapítványok és offshore cégek. Minden jogilag szabályosan történik, még adóznak is az összes ügylet után, mert mindig van valamilyen legálisnak látszó szolgáltatás.

Paks II. esetét kalkulálva, az előadó úgy számolt, hogy ha Magyarországon 10–15 százalék a korrupciós járadék mértéke (a nemzetközileg szokásos öt százalékkal szemben), vagyis az az összeg, amit a rejtett megbízó kap, akkor 4000 milliárd forintos költséget feltételezve, 500-600 milliárd forint folyik el ismeretlen utakon ismeretlen személyekhez.

A korrupciós kockázat csökkentésére egyetlen szót javasolt az előadó, de azt háromszor is elmondta: átláthatóság, átláthatóság, átláthatóság. Ugyancsak szakmai megfigyelés, hogy a várható korrupciós költséget a büntetés mértéke és a lebukás kockázatának szorzata alapján szokták kiszámítani. Ebből következik, hogy minél nagyobb a várható lebukási valószínűség, annál kisebb a korrupció mértéke.

Mycle Schneider.A konferencián Mycle Schneider független nukleáris szakértő is előadást tartott. Áttekintette a világ nukleáriserőmű-piacát, és felhívta a figyelmet arra, hogy bár sok atomerőművet tartanak számon, valójában annál sokkal kevesebb működik. A nyolcvanas évektől kezdve csökkent a működő atomerőművek száma. A tendenciát a 2011-i fukusimai baleset csak fokozta.  

Jelenleg a működő 388 erőmű átlagos életkora 28,5 év, a tízévesnél fiatalabbak száma 33. A világ nukleáris energiatermelésében a legnagyobb szerep az Egyesült Államoké és Franciaországé, ketten az össztermelés felét adják.

Az idén 67 erőmű épült vagy épül. De amit építenek, nem biztos, hogy befejezik, és ami kész, azt sem biztos, hogy működtetik. Példaként említette Kínát, ahol 27 erőmű épül, van, amelyik 1983 óta. Az Egyesült Államok öt épülő erőműve között is van olyan, amelyet 1972-ben kezdtek el. A kilenc orosz erőműből három 1983–85 óta készül. Ugyanakkor az építési költségek folyamatosan emelkednek. Franciaországban például 2007–12 között 4,5 százalékos volt a költségnövekedés. Heves viták folynak arról, hogy emelhetik-e és mennyivel az áramárat.

Ugyanakkor „döbbenetes” gyorsasággal terjed a napenergia felhasználása. A kyotói szerződést követően, 1997 után, folyamatosan emelkedett az atomenergia termelése, de 2013-ban már átvették a vezetést a megújuló energiák. A világ össztermelésében megújulók 58 százalékot, a nem megújulók 42 százalékot tesznek ki. Spanyolországban például a szélenergia-termelés már magasabb arányú, mint az összes többi energiahordozó együtt. Kínában is megelőzte a szélenergia-termelés a nukleáris erőművekét, és növekszik a napenergia szerepe is. A nagyvilágban energia forradalom zajlik – méghozzá nagyon gyorsan.

Zárándy Tamás.A magyar elképzeléseket Zarándy Tamás, a Századvég Zrt. energetikai szakértője fejtette ki. Jelenleg 36,4 százalékra rúg a nukleáris energia szerepe a felhasználásban, 15,4 százalék a széné, 13,7 százalék a gázerőműveké, 6,3 százalék a megújuló energiáké és 28,2 százalék az import. Véleménye szerint a paksi bővítésre szükség van, de a többi forrást is fenn kell tartani. Részletezte, miért nem tud a hazai energetika ettől eltérni. Például, mert a gázüzemű erőművek a mai árak mellett nem gazdaságosak, még a legkorszerűbb gönyűi erőmű sem termel. Úgy látja, Magyarországra nem tud eljutni az a kedvező gázár-hatás, amit a palagáz-kitermelés tett lehetővé Amerikában. Az időjárástól függő erőművek mellé szükség van szabályozó erőművekre. Utalt egy német felmérésre, amely szerint a lakosság 96 százaléka támogatta az energiafordulatot, vagyis a megújuló energiák arányának növelését. De amikor azt is megtudták, hogy ez 20-30 százalékos áramáremeléssel járna, akkor már csak 25 százalék állt a változás mellé.

Mindebből arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon az energiahatékonyság további növelésére, az atomenergia-termelés és a megújuló energiák ésszerű növelésére van szükség.

Címkék