Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. augusztus 25. Az év 237. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737693. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Vészesen zuhant hazánk versenyképessége – Ausztria egyre messzebb van

Vészesen zuhant hazánk versenyképessége – Ausztria egyre messzebb van
Infovilág

Udvardi Attila....a „Versenyképességi évkönyv, 2016”című kötet bemutatása alkalmából ismertettek a Friedrich Ebert Alapítvány és a GKI Gazdaságkutató Zrt. közös konferenciáján.

A kutatással hat régiós ország, Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Románia, Szlovénia, valamint Németország a versenyképességét hasonlították össze 68 mutató vizsgálatával. A térségben hazánk átlagosan a negyedik helyet foglalja el. A mutatók közül 14-nél tapasztaltak javulást, 24 esetben nem változott a helyzet és 30-nál romlottak Magyarország pozíciói – ismertette Udvardi Attila, a GKI kutatásvezetője, 

Az Európai Unió 28 tagállamának összehasonlításában a 19. helyet érdemelte az ország. Viszonylag jobb a helyzet a vasúthálózat sűrűsége, a vállalatalapítás időigénye és a feldolgozó-ipari exportban képviselt csúcstechnológiai arány szempontjából. Viszont: a rangsor végére sorolódott Magyarország a társadalom elöregedését tekintve, és nálunk a legalacsonyabb szintű az idegennyelv-tudás, a legkevésbé hatékonyak a kis és közepes vállalkozások. Nálunk a leghiányosabb vállalatok innovációs kapacitása, itt hiányoznak a leginkább az értékláncok, továbbá a legalacsonyabb a mobilinternet szélessáv-előfizetések fajlagos száma, és nálunk a legmagasabb az áfa-kulcs.

Mindezt részletesen is kifejtették a tanácskozás résztvevői, jelezve, hogy a folyamat már a 2000-es évek elején elkezdődött, és a másfél-két évtizeddel ezelőtt még a térség élvonalában járt Magyarország versenyképessége egyre romlott. Miközben a régióbeliek a válság után többnyire javultak, az itteni mutatók rohamosan zuhantak.

Az egy személyre jutó GDP vásárlóerő-paritáson mérve az EU 28 átlagának 68 százaléka, Németországé 124 százalék, s nálunk csak Románia gyengébb 55 százalékkal. Az oktatásra fordított állami kiadásokra is csak Románia fordít kevesebbet egy lakosra számítva: az EU–28-ak átlaga 1874 euró, Magyarországon ez 635 euró volt a 2013-i adatok szerint. A 15 évesek matematikai készségének vizsgálata szerint is sereghajtó lett Magyarország, és gyengén szerepeltek a magyar diákok a természettudományos műveltség vizsgálatakor is. Holott még nem is olyan rég ezek a teljesítmények is sokkal jobbak voltak.

A képzett mérnökök jelenléte a magyarországi vállalatoknál a legriasztóbb, és a cégek tehetségmegtartó képessége szempontjából is a mezőny végén kullognak a hazaiak. Kevés a jól fizetett állás és szűk a tudományos mozgástér.

Vértes András.Az idegennyelv-tudás tekintetében Magyarország az utolsó a sorban, ami azért is igen szomorú, mert – mint Vértes András, a GKI elnöke idézte a davosi Világgazdasági Fórumon elhangzott felmérést – 2020-ban az angol nyelv ismerete és a digitális tudás olyan szakmai minimum lesz, hogy már be sem vették a tíz legfontosabb tudás közé, amire szükség lesz majd, ugyanis elemi feltételnek tekintik.

A jövőben a legfontosabb a komplex problémák csapatban való megoldása lesz. A második legfontosabbnak a kritikai gondolkodást tartják, szükség lesz a kreativitásra és igen nagy súlyt helyeznek az érzelmi intelligencia szerepére.

Mindez éppen az ellenkezője, mint amerre mostanában a dolgok nálunk haladnak.

Bod Péter Ákos.Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) professzora azt fejtette ki, hogyan változott, vagyis inkább romlott, Magyarország tőkevonzó képessége. Német cégeket vizsgálva megállapították: az utóbbi öt-hat évben nőtt a külföldi vállalkozások elégedetlensége a jogbizonytalanság miatt. Mélyen a régió átlaga alatt van a közbeszerzések átláthatósága is. A magyar bérek alacsonyak, átlagosan 8 euró/óra, ami negyede az osztráknak. Ez is egyik oka a jó munkaerő elvándorlásának. Mégis: a német cégek 71 százaléka azt mondja, hogy nem bánta meg a magyarországi befektetését. Lengyelországban a német cégek 96 százaléka, Romániában pedig 90 százaléka tartja meg szívesen befektetését. A magyarokról alkotott vélemény csak az albániai és a koszovói körülmények minősítése volt rosszabb.

A felmérésből az látszik, hogy a magyar gazdasági életben a politika dominanciája erősebb, mint a régió többi országában. Fokozatosan elvész az az előny, ami az előző években még Magyarország javára szólt. Nő a nagyfokú elvándorlás veszélye.

Chikán Attila.Chikán Attila professzor a Világgazdasági Fórum adatai alapján – amely főleg a magyarországi vezetők véleményére épült –, azt mutatta be, hogyan zuhant a magyar versenyképességi mutató néhány év alatt. Másfél évtizeddel ezelőtt Magyarország a 29. helyen volt, 2006-ban a 38., 2015-ben már a 63-dik helyre zuhant vissza. A többi térségbeli országhoz képest is nyolc helyezést romlott.

Az intézményekbe vetett bizalom szempontjából a 97. helyen áll Magyarország, az üzleti felkészültség pedig a 90-dik helyen van. Az egészségügyi és alapoktatás szintje a 40-ik helyről a 72. helyre esett vissza. A magyarországi termelékenység – az amerikai szintet száznak véve –, mindössze 44 százalékos, az osztrák 83, az OECD-átlag 72,9 százalékos.

Az „unortodox gazdaságpolitikát” jellemezve Chikán professzor megállapította: nőtt az állam gazdasági szerepe, a társadalmi egyenlőtlenségeket a politika a propaganda eszközeivel a szőnyeg alá söpri, előtérbe helyezi a rövid távú stabilitást, és a politikai hatalmat. Nem is foglalkoznak a döntéshozók azokkal az irányokkal, amelyek a nemzetközi gazdasági fejlődést jellemzik. A fenntarthatóság, az értékteremtés, a tudás alapú társadalom, a digitális és fizikai világ találkozása, a robotizáció, a hálózatosodás és a globális kultúrában való gondolkodás ma elengedhetetlen a fejlődéshez.

Butaság azt mondani, hogy Ausztriát egyhamar utolérjük – jelentette ki a professzor. Ausztria egyre messzebb van. 1990-ben közelebb volt.

Címkék