Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. június 16. Az év 167. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737623. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Jogtalan a menekültek fogva tartása

Jogtalan a menekültek fogva tartása
Magyar Péter

„Menekültek Magyarországon” címmel tartott vetített képes előadást a MÚOSZ kül- és biztonságpolitikai szakosztályának vendégeként Simon Ernő, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) közép-európai regionális képviselete szóvivője.

Simon Ernő Gyerekek a pengekerítés fogságában című fotója mellett

A bevezetőt követően a négy újságíró-szövetségi szakosztályból jelen lévő érdeklődők, kérdéseik alapján, tájékoztatást kaptak a menekültügy globális helyzetéről, kilátásairól, hazánk menekültügyi politikájának nemzetközi megítéléséről, az UNHCR tevékenységéről.

Fókuszban a március 28-án hatályba lépett új magyar jogszabály, a „megerősített jogi határzár” állt, ami gyakorlatilag a menedékkérők – nemzetközi egyezményeket sértő – őrizetbe vételét jelenti zárt, szögesdróttal elkerített konténer-táborokban Röszkén és Tompán. Megtudtuk: a kezdetben napi 15 főben meghatározott menedékkérő-beengedés mára 5-5, heti maximum 50 személyre csökkent.

Simon Ernő személyes tapasztalatai és más érintett szervezetek képviselőinek elmondása alapján felhívta a figyelmet: a menedékes oltalom biztosítását célzó eljárás bizonytalan ideig elhúzódhat, a menedékkérők teljes bizonytalanságban töltik napjaikat, döcögve kezdődik meg orvosi ellátásuk és jogsegélyben részesítésük sincs megoldva vagy bizonytalan, kivitelezhetetlen. Különösen nehezményezhető a kisgyermekek sokszor késedelmes orvosi vizsgálata, ellátása. Amúgy élhető körülményeket biztosítottak a „táborlakók” számára a magyar hatóságok (gyermekjátszótér, oktatásra szánt helyiség, keverőtárcsás mosógép, egyebek) – csak éppen emberi jogaikban, méltóságukban sérülnek fogva tartásukkal, ami szembe megy minden érvényes nemzetközi szerződéssel, egyezménnyel, amelyhez Magyarország pedig csatlakozott korábban.
Aki akar, Szerbiába visszamehet – az UNHCR azonban Szerbiát nem tekinti biztonságos országnak. Sokan ennek ellenére meg is teszik, esetleg eleve nem vágnak bele a bizonytalan magyarországi menedékes eljárásba, hanem nyilván embercsempészek révén próbálkoznak kerülő úton illegálisan bejutni az EU-ba – mondta az UNHCR szakértője.

Simon Ernő szerint a jogvédők és a Menekültügyi Főbiztosság fellépése a menekülők érdekében csak korlátozott eredménnyel jár, de vannak pozitív jelek. Pintér Sándor belügyminiszter például – részben az UNHCR által közzétett információk hatására – legutóbb kénytelen volt beismerni, hogy a magyar rendőrség számos esetben brutalitással járt el menedékkérőkkel szemben. Egyre több ilyen esetet dokumentálnak.
Kérdésre válaszolva Simon elmondta: nem tartja valószínűnek, bármennyit fenyegetőzik is ezzel Erdogan török államelnök, hogy a Törökországban tartózkodó mintegy 3 millió szír menekült egyszerre meginduljon a Balkánon át, ahogyan ezt a magyar kormányzat ijesztgetve vázolja. 
Arra a felvetésre, hogy a magyar megoldást – bár nemzetközi jogot sért – Ausztria és Németország hallgatólagosan eltűri, mert tehermentesíti őket a menekültáradat alól, a vendég úgy vélte, hosszú távon az mégsem lesz fenntartható. A menekültáradat kezelése, helyzetük megoldása azonban nagyon bizonytalan – ismerte el. Teljesen egységes politika kialakítását kívánná az Európai Unió összes tagországa részéről, amire jelenleg aligha van kilátás. Így nem lehet megállapodásra jutni az észak-afrikai, közel-keleti kibocsátó országokkal, és az EU jobb közös határőrizete is várat magára. Addig is a segélyszervezetek működése az egyetlen emberi tragédiákat enyhítő mozzanat ebben a történetben.