Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2019. július 23. Az év 204. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737660. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Magyarország az Európai Parlament napirendjén – Orbán magyarázkodni kényszerül?

Magyarország az Európai Parlament napirendjén – Orbán magyarázkodni kényszerül?

A dpa német és az AFP francia hírügynökség terjedelmes előzetes beszámolót közöl arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök ma felszólal az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén, ahol vitát tartanak a magyarországi fejleményekről, egyebek közt a felsőoktatási törvény módosításáról és a civil társadalom elleni további korlátozó lépésekről.

Orbán nacionalista irányvonala úgymond „megterheli” a Fidesz európai néppárti tagságát is – fogalmaz a dpa. Az AFP felhívja a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság aggodalmának adott hangot az uniós előírások és az együttműködés alapjául szolgáló közös értékek magyarországi érvényesülését illetően.

A The New York Times a Reuters, a The Washington Post pedig az AP hírügynökség brüsszeli tudósítását ismerteti arról, hogy Michael Ignatieff, a CEU rektora az unió támogatását kérte a Soros György által alapított egyetem megmentéséhez. A konfliktus hátterét taglalva a Reuters kitér arra: amióta 2010-ben hatalomra került, Orbán Viktor újra és újra ütközetbe bocsátkozott a nyílt társadalmat hirdető, a nacionalistább felfogású magyarok körében nem kedvelt, Soros György által támogatott nem kormányzati szervezetekkel. A Reuters szerint a magyar kormánnyal szembeni EU-fellépés tere meglehetősen korlátozott, hiszen ahhoz a többi tagállam egységes támogatására lenne szükség, és Orbán ennek megakadályozásában számíthat a lengyel kormányra.

A The Washington Post által ismertetett AP-jelentés idézte a CEU rektorának az Európai Parlamentben tett kijelentését, miszerint az általa vezetett intézmény fejéhez „pisztolyt szegeztek”.

A konzervatív bécsi Die Presse arról közöl cikket mai számában, hogy miért gyűlölik annyira Soros Györgyöt Kelet- és Délkelet-Európában. Az írás szerint az amerikai milliárdos a nyílt társadalom melletti elkötelezettsége, az oroszbarát média és a nemzeti irányvonalat követő politikusok miatt vált ellenséggé.  

A Die Presse szerint a Magyarországon született pénzember Kelet- és Délkelet-Európa csaknem valamennyi országának a vezetése szemében ellenséggé vált, hiszen mindenütt, ahol az ő Nyílt Társadalom Alapítványa fellépett, beavatkozással és a nemzeti függetlenség aláásásával vádolták meg. Orbán Viktor azt hányta a szemére, hogy káoszt idéz elő a menekültek ellátásáért tevékenykedő nem kormányzati szervezetek támogatása. Németh Szilárd Fidesz-alelnök szerint a külföldről pénzelt, a kormányt bíráló szervezeteket ki kell söpörni – emlékeztet az osztrák lap.

A cikk szerzője úgy látja: annak hátterében, hogy az oroszbarát média Sorost sejteti mindenfajta kormányellenes megmozdulás mögött, az rejlik, hogy a milliárdos pénzügyi támogatást nyújtott az ukrán ellenzéki médiának a Majdan-téri tiltakozások idején. Soros egyébként már a hetvenes években segítette a lengyel Szolidaritás mozgalmat, 2003-ban pedig a Sevardnadze elleni grúz ellenzéket.

Ha most tiltakozó megmozdulás van akár Magyarországon, akár Romániában, Csehországban vagy éppen Macedóniában, az Oroszország-közeli hírportálok azonnal a dúsgazdag amerikai beavatkozásáról írnak. A Die Presse példaként kiemeli, hogy egy romániai tévécsatorna azt állította, Soros minden egyes kormányellenes tüntető után – sőt, ha az illető kutyát visz magával, akkor a kutya után is – harminc eurót fizet.

Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter a hamburgi Die Weltnek adott nyilatkozatában közölte: Bécs meg fogja hosszabbítani a határellenőrzéssel kapcsolatos intézkedések május derekán lejáró hatályát. „Egész egyszerűen tudnom kell, hogy ki lép be az országunkba” – fogalmazott a miniszter, és hozzátette: amíg az unió külső határait nem védik megfelelően, „mi továbbra is nemzeti intézkedéseket foganatosítunk”. Sobotka szerint várhatólag a brüsszeli Európai Bizottság is az ellenőrzés hatályának a kiterjesztését fogja javasolni.

A svájci Neue Zürcher Zeitung terjedelmes cikkben foglalkozik a Nutella-szakadéknak is nevezett kérdéskörrel, vagyis azzal az állítással, hogy egyes élelmiszeripari termékeknek gyengébb a minősége Kelet-Európában, mint Nyugaton. A beszámoló szerint nem erről van szó, hanem például arról, amit egy Nestlé-illetékes elmond, miszerint az ízek kialakításakor figyelembe vesznek országspecifikus igényeket, szempontokat. Így például a májgaluska-levespor Magyarországon az átlagosnál több májgaluskát tartalmaz.

A szerző arra a következtetésre jut, hogy az állítás mögött aligha fedezhető fel valós jelenség, sokkal inkább politikai érdekérvényesítő érvelésről van szó. Orbán Viktor nacionalista Fidesz-kormánya hosszabb ideje folytat hangulatkeltést a külföldi konszernek és szupermarket-hálózatok ellen – jegyzi meg a zürichi lap.