Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. május 24. Az év 144. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737600. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Ember és farkas barátsága?

Ember és farkas barátsága? Ember és farkas barátsága?
ELTE
  • 2017. 07. 01.

Az ELTE TTK Etológia Tanszékének legfrissebb kutatásában farkas és ember kapcsolatát vizsgálták; a tanulmány a rangos Royal Society Open Science nemzetközi szakfolyóiratban jelent meg.

Meglepő, de már a kutya őse is képes személyes kapcsolatot kialakítani nevelőjével: az ELTE etológusai ezúttal az ember és a kézben nevelt farkasok kapcsolatát vizsgálták. A kutatók saját otthonukban nevelték fel a kis farkasokat a lehető leginkább ingergazdag környezetben. „Magunkkal vittük őket napi tevékenységeink közben, autóban, buszon, villamoson, az egyetemre, éjszaka velünk egy ágyban aludtak” – mondta a kutatásról Ujfalussy Dorottya, a tanulmány első szerzője.

„Arra voltunk kíváncsiak, hogy kialakítanak-e ezek a kézben nevelt farkasok kötődést az őket nevelő emberekkel. Erre vonatkozó első kutatásunkból kiderült, hogy a farkasok 16 hetes korban nem mutatnak a klasszikus értelemben vett kötődést az őket nevelő ember iránt, vagyis idegen helyen a nevelő jelenléte nem nyújt számunkra biztonságot” – hívta fel a figyelmet Gácsi Márta, az etológia tanszék tudományos főmunkatársa. A kutatók azonban úgy érezték, hogy a kép ezzel még nem teljes. Azért, hogy tovább árnyalják, idősebb korban is megvizsgálták a farkasokat, egy számukra kevésbé stresszes helyzetben, amikor különböző mértékben ismerős emberek látogatták meg őket saját területükön. Azt vizsgálták, hogy a farkasok az egyes látogatókat hogyan üdvözlik, például mennyi időt töltenek a közelükben vagy mennyire keresik velük a fizikai kapcsolatot.

Eredményeik szerint a kézből nevelt farkasoknál még felnőttkorban is tetten érhető a nevelőjük és közeli ismerőseik iránti ragaszkodás, hiszen jobban keresték a közelségüket, mint az idegenekét, akik iránt viszont gyakran félelem jeleit mutatták.

A kutatás eredményei arra engednek következtetni, hogy a kutya–ember- és farkas–ember-viszony különbségei nem abból eredeztethetők, hogy a farkas képtelen emberekkel szoros kapcsolatot kialakítani és fenntartani, hanem inkább abból, hogy a kutyák egész életükben az emberrel függő viszonyban maradnak, a farkasok viszont már 16 hetes korban sokkal önállóbbak, az egyedüllét számukra nem jár akkora szorongással. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy az ilyen korú farkaskölyköket a falka felnőtt tagjai már rendszeresen hagyják egyedül hosszabb-rövidebb időre.

„Eredményeink nagyon fontosak a farkasokat fogságban tartó intézmények számára, mind az állatok jólléte, mind a dolgozók biztonságának szempontjából. Emellett a kutyák és emberek különleges kapcsolatának eredetét kutatók számára is fontos ez a vizsgálat, hiszen sikerült kimutatni, hogy már a kutyák őse, a farkas is képes emberekkel személyes kapcsolatot kialakítani, amely felnőtt korban is megfigyelhető” – mondta Ujfalussy Dorottya.