Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2019. június 18. Az év 169. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737625. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Kivándorlás: továbbra is több mint egymillió elmenne

Kivándorlás: továbbra is több mint egymillió elmenne
Publicus Intézet

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából augusztus 10–17. között 998 személy megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a magyar választókorúak kivándorlással kapcsolatos véleményeit. A megkérdezetteknek átlagosan majdnem hét közeli családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre a múlt pár évben, és majdnem nyolc vállal tartósan munkát külföldön.

A válaszadók majd’ háromnegyede érintett, azaz vándorolt ki, vagy vállal külföldön tartósan munkát közeli családtagja, vagy ismerőse. A megkérdezettek 15 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön dolgozik – ez 1 200 000 személy; a velük együtt távozó kiskorú családtagokkal akár másfél millió is lehet. A fiatalok körében különösen magas és növekvő, 41 százalékos ez az arány -- ez kb. 580 ezer személy. A külföldön munkát vállalni szándékozók messze a legtöbben az alacsony fizetéseket említették mint okot, sokan érzik a jövőtlenséget, az előrelépés korlátait, valamint hogy elegük van a hazai politikai helyzetből. A megnövekedett kivándorlásért a többség szerint elsősorban a Fidesz-kormány és Orbán Viktor a felelős; vonzók az itthoninál magasabb fizetések. A Publicus Intézet tavalyi mérésekor még az alacsony fizetés volt az elsődleges ok.

A válaszadók majd’ háromnegyede érintett (73 százalék), és vándorolt ki, vagy vállal tartósan munkát közeli családtagja, ismerőse az ország határán túl. Tavaly látványos különbségek voltak az érintettségben attól függően, hogy a válaszadó melyik párt szavazója, mostanra ez már elmúlt, és csak a korosztályi, valamint az iskolai végzettség szerinti különbségek maradtak. Az érintettség a 45 évesnél fiatalabbak körében 80-82 százalékos, a 60 év felettiek esetében „csupán” 62 százalék. A nyolc általánost végzettek 59 százaléka számol be érintettségről, a magasabban kvalifikáltaknak 78-81 százaléka!

A megkérdezettek 15 százaléka tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát – ez nagyságrendileg 1,2 millió főt, a velük távozó kiskorú családtagokkal ez akár másfél millió főt jelent. A kivándorlási potenciál a tavaly mértekhez képest nem változott.

A fiatalok körében különösen magas az arány, tízből több mint minden negyedik válaszadó (41 százalék) tervezi, hogy külföldön próbál szerencsét – ez további kb. 580 ezer fő, 30 év alatti potenciális kivándorlót jelent. A fiatalok körében az érték növekszik, tavaly 37 százalék volt. A középkorúak körében 10-20 százalék ez az arány, míg a 60 év felettiek körében elenyésző (1 százalék).

A külföldön munkát vállalni szándékozók a legtöbben az alacsony fizetéseket (59 százalék) említették mint okot. Sokan érzik továbbá úgy, hogy nem tudnak megfelelő jövőt biztosítani a családjának (10 százalék), hogy nincs előrelépési lehetőségük (9 százalék), és hogy elegük van a hazai politikai körülményekből (8 százalék). Sokan említették még az állástalanságot, illetve a bizonytalanságot, és a kilátástalanságot mint az esetleges külföldi munkavállalás okát (3-6 százalék). Viszont meglehetősen kevesek számára elsődleges ok a szakmai kihívás, a tapasztalatszerzés, a világlátás, vagy a nyelvtanulás.

A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint elsősorban a Fidesz kormány és Orbán Viktor (24 százalék), a magasabb külföldi fizetések (22 százalék), valamint az alacsony hazai fizetések (22 százalék) a felelősek. Tavalyi mérésünk során még az alacsony fizetés (43 százalék) szerepelt elsődleges okként.

Összességében valamilyen gazdasági, vagy megélhetési problémát, és politikai okot is a válaszadók egyharmada (34 százalék) említ. Tavaly majd’ kétszer annyi volt a gazdasági okot említők aránya (58 százalék), így az idénre a politikai okok relatív súlya növekedett.