Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma csütörtök van, 2019. június 20. Az év 171. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737627. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Oktatás: elégedetlenség, túlterhelt tanárok és diákok

Oktatás: elégedetlenség, túlterhelt tanárok és diákok
Publicus Intézet

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából augusztus 10–17. között 998 személy megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a magyar választókorúaknak az oktatás aktuális állapotával kapcsolatos véleményeit. A megkérdezettek az oktatást látják hazánk második legnagyobb problémájának, a válaszadók fele szerint az elmúlt években inkább romlott az állami oktatás állapota, míg mindössze negyedük szerint inkább javult.

A megkérdezettek több mint fele szerint túl sok az iskolában elsajátítandó tananyag mennyisége, negyede szerint épp megfelelő, míg elenyésző azok száma, akik szerint túl kevés. A válaszadók több mint fele szerint több készséget és kevesebb lexikális tudást kellene adnia az iskoláknak, csupán 15 százalék gondolja ezt fordítva. A megkérdezettek háromnegyede szerint túlterheltek a gyerekek az iskolában, míg kétharmaduk szerint a tanárok is túlterheltek. A megkérdezettek többsége szerint a pedagógusok fizetése alacsonyabb az elvárhatónál, és több mint felük szerint magasabb oktatói és intézményi önállóság magasabb minőségű oktatást teremt, mint a központosított. A válaszadók majd’ kétharmada nem tartja helyesnek, hogy a pedagógusok tankönyvválasztása korlátozott. A megkérdezettek túlnyomó többsége szerint az állami oktatás jelenlegi állapotáért a kormány a felelős. Tíz szülőből négy, akinek állami iskolába jár a gyermeke, átíratná gyermekét alternatív iskolába, ha megtehetné.

A megkérdezettek az oktatás helyzetét látják hazánk második legnagyobb problémájának (19 százalék), az egészségügy helyzete (32 után); megelőzve az alacsony bérek (12 százalék), az elszegényedés (8 százalék), a munkaerőhiány (8 százalék) problémáját, és a menekülthelyzetet (7 százalék).

Az oktatási rendszerben tapasztalt állapotokkal 38 százalék elégedetlen, 37 százalék elégedett, azonban az ellenzéki és a bizonytalan szavazók körében többségben vannak az elégedetlenek (MSZP: 65, Jobbik: 63, egyéb párt: 57 százalék), egyedül a Fidesz szavazók gondolják máshogy: 56 százalékuk elégedett, negyedük (24 százalék) nem.

A válaszadók fele (50 százalék) szerint az elmúlt években inkább romlott az állami oktatás állapota, míg mindössze negyedük (28 százalék) szerint inkább javult. Itt is a Fidesz szavazók azok, akik másként gondolkodnak, körükben többségben vannak (58 százalék) azok, akik szerint javultak az állapotok az állami oktatásban, míg a többi párt szavazói és a bizonytalanok szerint inkább romlottak (MSZP 60, Jobbik 67, egyéb párt: 74, bizonytalan 56 százalék). Továbbá, minél nagyobb településen lakik valaki, annál kevésbé gondolja úgy, hogy javult az állami oktatás állapota.

A megkérdezettek több mint fele (54 százalék) szerint túl sok az iskolában elsajátítandó tananyag mennyisége, negyede (25 százalék) szerint épp megfelelő, míg mindössze 7 százalék említi azt, hogy túl kevés. Ebben a kérdésben minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik, de azok között, akiknek van iskoláskorú gyermeke vagy unokája, többen vannak, akik úgy látják, hogy túl sok a tananyag (61 százalék), mint akinek nincs (49 százalék).

Minden párt támogatói szerint túl sok a tananyag, leginkább az MSZP szavazók (74 százalék), a Jobbik szavazók (65 százalék), és az egyéb pártok szavazói (57 százalék) gondolják így, némileg kevésbé gondolják eképpen a Fidesz szavazók (54 százalék), és a bizonytalanok (52 százalék), de még körükben is egyértelmű többségben van ez a vélemény.

A válaszadók többsége (54 százalék) szerint több praktikus, a mindennapi életben, munkában használható készséget és kevesebb lexikális tudást kellene adnia az iskoláknak, míg csupán a megkérdezettek 15 százaléka gondolja ezt fordítva, azaz, hogy több lexikális tudást, nagyobb műveltséganyagot kellene elsajátítani a gyermekeknek.

Ebben a kérdésben is minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik, azonban leginkább a diplomások, az egyéb pártok szavazói (71-71 százalék), az érettségivel rendelkezők (62 százalék), a Jobbik, az MSZP szavazók és a bizonytalanok (58, 51, és 54 százalék), akik szerint a készségekből többet kellene adnia az iskoláknak.

A megkérdezettek háromnegyede (74 százalék) szerint túlterheltek a gyerekek az iskolában, míg kétharmaduk (66 százalék) szerint a tanárok is túlterheltek.

Mindkét kérdésben hasonlóan gondolkodik minden vizsgált társadalmi csoport. A diákok leginkább az MSZP és a Jobbik szavazók, valamint az iskoláskorú gyerekeket nevelők szerint túlterheltek (91, 86 és 77 százalék), de még a Fidesz szavazók és a bizonytalanok körében is 71 és 72 százalék így gondolkodik.

A pedagógusok túlterheltségét leginkább az egyéb pártok, az MSZP szavazói, illetve a fiatalabbak látják leginkább problémának (79, 78 és 75 százalék), de még a Fidesz szavazók, és a bizonytalanok körében is majd’ kétharmad így látja (62 és 63 százalék).

A megkérdezettek többsége szerint a pedagógusok fizetése alacsonyabb az elvárhatónál (40 százalék), míg negyedük szerint éppen megfelelő (28 százalék), mindössze 5 százalék gondolja úgy, hogy magasabb az elvárhatónál.

Leginkább az egyéb pártok szavazói, a 30 évnél fiatalabbak, valamint a diplomások (73, 60, 59 százalék) gondolkodnak így. Mindössze két társadalmi csoportban vannak többségben, ahol nincs többsége annak a véleménynek, hogy a pedagógusok fizetése alacsonyabb az elvárhatónál: a Fidesz szavazók és a 45-59 évesek körében (27 és 32 százalék). Ezekben a csoportokban úgy gondolják, hogy a pedagógusok fizetése megfelelő. Minden tíz Fidesz szavazóból egy (11 százalék) úgy gondolja, hogy túl magas a pedagógusok fizetése.

A válaszadók több mint fele (56 százalék) úgy látja, hogy úgy érhető el magasabb színvonal az oktatásban, hogy az iskolás és a tanárok minél inkább önállóan dönthetnek a tananyagról és az oktatási módszerekről. Ezzel szemben a megkérdezettek negyede (26 százalék) szerint akkor magasabb az oktatás színvonala, hogy központilag meghatározott egységes tananyag és módszerek alapján zajlik az oktatás.

Minden vizsgált társadalmi csoport szerint magasabb oktatói és intézményi önállóság a célravezetőbb, a központosítást leginkább a Fidesz és a Jobbik szavazók, valamint a szakmunkás végzettségűek látják jobb módszernek, de ő esetükben is egyharmados az arány (31, 31 és 35 százalék).

A válaszadók majd’ kétharmada (58 százalék) nem tartja helyesnek, hogy a pedagógusok csak korlátozott számú tankönyv közül választhatnak, míg csupán negyedük (26 százalék) helyesli ezt.

A Fidesz szavazók megosztottak a kérdésben (41-41 százalék), de az összes többi vizsgált társadalmi csoport, leginkább az egyéb pártok szavazói, az érettségivel és diplomával rendelkezők (89, 68, 66 százalék) helytelenítik a tankönyvválasztás korlátozását.

A megkérdezettek túlnyomó többsége (53 százalék) szerint az állami oktatás jelenlegi állapotáért a kormány a felelős, míg mindössze 3 százalék tartja felelősnek az iskolákat, tanárokat. Ebben minden vizsgált társadalmi csoport, így a Fidesz szavazók is eképpen gondolkodnak.

Tíz olyan szülőből négy (37 százalék), akinek állami iskolába jár a gyermeke, átíratná gyermekét alternatív iskolába, ha megtehetné.