Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. február 24. Az év 55. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737511. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az európai képviselők a magyarországi jogállamiságról vitáztak

Az európai képviselők a magyarországi jogállamiságról vitáztak
Infovilág

A képviselők a magyarországi jogállamiság helyzetéről vitáztak kedd délután Strasbourgban. A vitán az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans, az osztrák tanácsi elnökség képviselője, és Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett.

A plenáris ülés holnap, szerdán dönti el, hogy az Európai Uniónak be kell-e avatkoznia az uniós értékek súlyos megsértésének veszélye miatt. A Parlament első ízben szavaz olyan jogalkotási javaslatról, amely a tagállamoktól a 7. cikk szerinti eljárás megindítását kéri egy tagállam ellen, amelyben felmerült ez a veszély. A Judith Sargentini holland zöldpárti képviselő által összeállított javaslat elfogadásához egyszerre szükséges az összes képviselő felének (azaz 376 képviselőnek), és a leadott szavazatok kétharmadának támogatása. Az egyes felszólalások megtekintéséhez kattintson a felszólalók nevére.

Judith Sargentini (Zöldek, Hollandia) és a véleményt benyújtó szakbizottságok képviselői

Karoline Edtstadler (Tanács) és Frans Timmermans (Európai Bizottság)

Orbán Viktor miniszterelnök

Mannfred Weber (EPP, Németország)

Udo Bullmann (S&D, Németország)

Ryszard Antoni Legutko (ECR, Lengyelország)

Guy Verhofstadt (ALDE, Belgium)

Philippe Lamberts (Zöldek, Franciaország)

Marie-Christine Vergiat (GUE/NGL, Franciaország)

Nigel Farage (EFDD, Egyesült Királyság)

Nicolas Bay (EFN, Franciaország)

 

Kedd 15:00: jogállamiság-vita Magyarországról

(14:06) Az Európai Parlament a magyarországi jogállamiságról vitázik kedden 15 órakor. Másnap a ház arról dönt, fel kell-e lépnie az EU-nak az uniós értékek megsértésének súlyos veszélye miatt.A vitán jelen lévő Orbán Viktor miniszterelnök a vita elején fejti ki álláspontját az Európai Bizottság alelnöke, Frans Timmermans felszólalása után. Most első ízben kérheti a tagállamoktól az Európai Parlament, hogy indítsák el a 7. cikk szerinti eljárást egy tagállam ellen, amelyben felmerült az uniós értékek megsértésének veszélye.

A demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok helyzetének romlása miatt az Európai Unióról szóló szerződés 7-es cikkelye alapján a képviselők 2017 májusában arra utasították az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságot, hogy készítsen plenáris szavazásra kerülő különjelentést Magyarországról. Judith Sargentini (Zöldek, Hollandia) parlamenti jelentéstevő a jelentéstervezetet 2018. márciusban ismertette az állampolgári jogi bizottság tagjaival, akik áprilisig nyújthattak be módosító indítványokat. A jelentéshez a Kulturális és Oktatási, Költségvetés-ellenőrzési, Alkotmányügyi, és Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságok készítettek véleményt. A bizottsági szavazásra június 25-én került sor; 37 igen, 19 nem szavazattal fogadta el a szakbizottság a jelentést.

A jelentésről az EP plenáris ülése 2018. szeptember 12-én délben szavaz.

Ha a plenáris ülés elfogadja a jelentést, azzal a Tanácsot egyben arra kéri, hogy tegye meg az ilyenkor szükséges lépéseket. A jelentés elfogadásához a leadott szavazatok kétharmada, egyben az összes képviselő szavazatának abszolút többsége szükséges.

A 7. cikk (1) bekezdése szerint ezután a Tanács megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fennáll az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállam számára a helyzet javítására.

Az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke, amelyet eddig még sosem alkalmaztak, az uniós alapértékek betartatását szolgálja.

A 7. cikk (1) bekezdése szerint a Tanács négyötödös szavazati többséggel megállapíthatja, hogy egy tagállam esetében fennáll az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű kockázata és konkrét ajánlásokat fogalmazhat meg a tagállam számára, hogy megelőzze az alapértékek tényleges megsértését. A cikkelyt a tagállamok egyharmada, vagy az Európai Parlament vagy a Bizottság aktiválhatja.

A 7-es cikkely (2) bekezdése egy másik eljárásra ad lehetőséget, amikor a tagállamok egyharmada vagy a Bizottság javaslata alapján a Tanács megállapíthatja, hogy az alapértékek az adott országban ténylegesen sérültek-e. A Tanácsnak ilyen esetben egyhangú döntést kell hoznia és az EP hozzájárulására is szükség van.

A 7-es cikkely (3) bekezdése a (2) paragrafus alapján hozott döntésnél a konkrét szankciókat indíthatja el, ami a tanácsi szavazati jog felfüggesztését is jelentheti.

 

Sajtótájékoztató élőben Judith Sargentini jelentéstevővel (2018.9.12., 14 óra)

Jelentéstervezet a magyarországi helyzetről

Jelentéstevő: Judith Sargentini (Zöldek, Hollandia)

Az eljárás lépései

A 7-es cikk szerinti eljárás (infografika)

Szabadon felhasználható kép- és hanganyag

Magyarország: az állampolgári jogok bizottsága a 7-es cikkely aktiválását kéri a Tanácstól 2018.06.25.

A magyarországi helyzettel kapcsolatos 2017. májusi állásfoglalás

Alapjogok Magyarországon: a képviselők a 7-es cikkely aktiválását kérik 2017.05.17.

Az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság oldala

A Lisszaboni szerződés