Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. február 17. Az év 48. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737504. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Minden kilencedik ember éhezik – a klímaváltozás éhínséget okoz – veszélyben a jövő nemzedékei

Minden kilencedik ember éhezik – a klímaváltozás éhínséget okoz – veszélyben a jövő nemzedékei Minden kilencedik ember éhezik – a klímaváltozás éhínséget okoz – veszélyben a jövő nemzedékei
(Tudósítónktól)

Mintegy 150 millió, fejlődésben elmaradt gyermek él ma a világon, és folyamatosan növekszik az éhezők száma, ami 2017-re már elérte a 821 milliót. Azaz: minden kilencedik ember éhínségtől szenved – derül ki az ENSZ legfrissebb, a világ élelmiszerbiztonsági és élelmezési jelentéséből. Alig történik előrelépés a hiányosan tápláltság és éhezés felszámolása ellen, holott emberek százmillióinak egészsége forog kockán.

Évtizedek óta nem tapasztalt éhínség felé tart a világ. A múlt három évben olyan mértékben megnőtt az éhező emberek száma, hogy sürgős beavatkozásra van szükség, ha 2030-ra el akarjuk érni a fenntartható fejlődési célok éhezésre vonatkozó pontját (Sustainable Development Goal of Zero Hunger). „A növekvő élelmiszer-bizonytalanság és a hiányos tápláltság különböző szintjeire figyelmeztető jelek egyértelműen jelzik, hogy közbelépésre van szükség. Biztosítani kell, hogy senki se maradjon le az élelmiszer-biztonságra és az elégtelen tápláltság felszámolására vonatkozó fenntartható fejlődési célok elérésében” – figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO), a Nemzetközi Mezőgazdasági Fejlesztési Alapnak (IFAD), az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF), a Világélelmezési Programnak (WFP) és az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a vezetője a jelentés közös előszavában. „Ha 2030-ra egy éhséget és elégtelen tápláltságot nem ismerő világban szeretnénk élni, fejlesztenünk kell az élelmiszer-ellátó rendszereinket, illetve javítanunk kell az emberek megélhetési lehetőségein, válaszul az éghajlatváltozásra és a szélsőséges időjárásra” – mondták a vezetők.

Az éves ENSZ jelentés megállapította, hogy a klímaváltozás, ami alapvető hatással van az esőzésekre, a mezőgazdaságra, továbbá a szélsőséges éghajlati jelenségek, mint az aszályok és áradások mind kulcsfontosságú tényezői az éhínség növekedésének, miként a fegyveres konfliktusoknak és a gazdaság lassulásának is. Kimutatták, hogy az éghajlati szélsőségeknek kitett országokban az átlagosnál sokkal több az elégtelenül táplált ember, ami tovább növekszik, ha a népesség nagy része a mezőgazdasági termeléstől függ. Az éghajlatváltozás már most különösen kedvezőtlen hatással van a legfontosabb termények, például a búza, rizs és kukorica termelésére a trópusi és mérsékelt éghajlati övezetekben, ami rövid időn belül élelmiszerhiányhoz vezethet.

A jelentés szerint alig csökkent a fejlődésben visszamaradott gyerekek száma. Tavaly 151 millió (2012-ben 165 millió), öt évesnél fiatalabb gyermek volt az elégtelen tápláltság következtében a korához képest túl alacsony a korához képest. Ázsiában még mindig kiemelkedően magas az az elegendő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez nem jutó gyerekek száma, majdnem minden tizedik ötévesnél fiatalabb kisebb az életkorához képest. Latin-Amerikában és a karibi térségben az arány egy a százhoz.

A jelentés megfogalmazói leszögezik: minden harmadik termékeny nő vérszegény, számuk tavaly nem csökkent, az afrikai és ázsiai régiókban háromszor annyian vannak, mint Észak-Amerikában. A vérszegénység alapvető egészségügyi és fejlődési hátrány a nők és a gyermekük számára egyaránt.

A túlsúlyos felnőttek száma egyre csak növekszik, ma már minden nyolcadik felnőttet érint a világon. A probléma Észak-Amerikában a legsúlyosabb; Afrikában és Ázsiában is fokozatosan terjed.

A nem kielégítő tápláltság és az elhízás nemcsak egy országon belül fordulhat elő egyszerre, hanem olykor még egy háztartáson belül is. Sokak számára gond a megfelelő táplálékhoz jutás, mert drágák az ételek; mások emiatt állandó szorongásban élnek. Lelki megpróbáltatás az alkalmazkodás a nélkülözéshez. Mindez magyarázat arra, miért nagy a túlsúlyosság és az elhízás kockázata azoknál a családoknál, amelyeknél bizonytalan a hozzáférés a táplálékhoz.

Az élelmiszerbiztonsági és élelmezési ENSZ-jelentés szerint sürgős közbelépésre van szükség azért, hogy minden ember hozzájusson az alapvető tápanyagokhoz és megszűnjék a hiányos, elégtelen tápláltság. Kiemelt figyelmet kell fordítani a csecsemőkre, az ötévesnél kisebbekre, az iskolásokra, a kamasz lányokra és a nőkre, akiket különösen veszélyeztet, ha nem jutnak elegendő és megfelelő minőségű táplálékhoz.

A világszervezet jelentése arra is felhívja a figyelmet, hogy fejleszteni kell azokat az élelmezési rendszereket, amelyek biztonságos és jó minőségű étellel láthatják el a Föld ma még nélkülöző százmillióit. Az eddiginél nagyobb támogatásban kell részesíteni azokat a terveket, amelyek segítik az alkalmazkodást klímaváltozáshoz, valamint a katasztrófák kockázatának a csökkentését.

Az éhező emberek száma 2017-ben: 821 millió, azaz minden kilencedik ember

Ázsiában: 515 millió

Afrikában: 256,5 millió

Latin-Amerika és a Karib-térség: 39 millió

A fejlődésben visszamaradt (korához képest alacsonyabb), öt évesnél fiatalabbak száma: 150,8 millió (22,2%).

A magasságához képest alacsony testsúlyú ötévesnél fiatalabbak száma: 50,5 millió (7,5%). – Ugyanezen korosztály túlsúlyosainak száma: 38,3 millió (5,6%).

A vérszegénységben szenvedő termékeny nők aránya: 32,8%.

A fél évesnél fiatalabbak aránya, akiket kizárólag csak szoptattak: 40,7%.

A túlsúlyos felnőttek száma: 672 millió, azaz minden nyolcadik felnőtt.