Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. április 26. Az év 116. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737572. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A köz véleménye uniós tagságunkról és az EU-ügyészségről

A köz véleménye uniós tagságunkról és az EU-ügyészségről
Publicus Intézet

Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából október 11– 17. között 1007 személy megkérdezésével, reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta az Európai Unió, a tagságunk és az EU-s ügyészséghez csatlakozás megítélését. A megkérdezettek több mint háromnegyede számunkra előnyösnek gondolja az uniós tagságunkat. Ez a Publicus múlt években végzett kutatásaihoz képest folyamatos és egyértelmű növekedő tendenciát jelez. 

A válaszadók kétharmada szerint hazánkat nagyon súlyoasan érintené, ha elvennék az uniós támogatások egy részét. Tíz megkérdezettből hatan úgy gondolják, hogy a hazánkba érkező EU-s fejlesztési pénzek tetemes része korrupciós csatornákon magánzsebekbe vándorol. A válaszadók túlnyomó többsége szerint az EU-nak szigorúbban kellene ellenőriznie az uniós pénzek felhasználását. Tízből nyolc megkérdezett támogatja, hogy hazánk csatlakozzék az Európai ügyészséghez. A válaszadók több mint kétharmada (68 százalék) egy “most vasárnapi” népszavazáson újra belépne az Európai Unióba, ami kilenc százalékponttal magasabb érték, mint a másfél évvel ezelőtt mért

A megkérdezettek több mint háromnegyede (79 százalék) számunkra előnyösnek gondolja az uniós tagságunkat. Ez a múlt években végzett kutatásainkhoz képest egy folyamatos és egyértelmű növekedő tendenciát jelez, hasonlóan az Eurobarométer aktuális méréseihez. Három éve 57 százalék, két éve 70 százalék gondolta így. Leginkább a magasabbak képzettek érzik úgy, hogy előnyös hazánk számára a tagságunk (86–91 százalék), de az alacsonyabban képzettek körében is kétharmad felett van azok aránya akik így gondolkodnak (68–73 százalék). Az egyes pártok támogatói és a bizonytalanok körében nincs érdemi eltérés a kérdés megítélésében.

A többség előnyösnek gondolta az EU-s tagságunkat

A válaszadók kétharmada (65 százalék) szerint hazánkat nagyon komolyan érintené, ha elvennék az uniós támogatások egy részét. Hasonlóan az előbbi kérdéshez, itt sincs pártok támogatottsága szerinti törésvonal, és itt is tapasztalható egy iskolai végzettség szerinti – érettségizettek és diplomások körében többen gondolják úgy, hogy nagy hatása lenne (76 és 70 százalék), míg nyolc általános és szakmunkást végzettek körében kevesebben (59 és 53 százalék).

Tízből kevesebb, mint három megkérdezett (28 százalék) gondolja úgy, hogy a támogatások legalább részleges elvételének kis hatása lenne, míg mindössze 4 százalék érzi úgy, hogy semmilyen.

Miként érintené hazánkat, ha elvennék az EU támogatásokat?

Tíz megkérdezettből hatan (58 százalék) úgy gondolják, hogy a hazánkba érkező EU-s fejlesztési pénzek jó része korrupciós csatornákon magánzsebekbe vándorol. Erről minden vizsgált társadalmi csoport hasonlóan gondolkodik, kivéve a Fidesz-szavazókat. Ám körükben is majd’ egyharmad (29 százalék) azok aránya akik így látják, és további 47 százalékuk szerint a jelenség létező, de a mértéke alacsonyabb. Mindössze 14 százalékuk szerint nincs korrupció az EU-s források körül.

Leginkább az MSZP és az egyéb pártok szavazói (81 és 80 százalék) azok, akik szerint az EU-s pénzek tetemes része folyik el korrupciós csatornákon, de a Jobbik-szavazók, és a bizonytalanok körébe is kétharmadnyian (65 és 68 százalék) gondolják így. Az ellenzéki pártok és a bizonytalanok körében csupán 2-3 százaléknyian vannak azok, akik szerint nincs korrupció az EU-s források körül.

A többség úgy látja, hogy nagy az EU-pénzek körüli korrupció

A válaszadók túlnyomó többsége (86 százalék) szerint az EU-nak szigorúbban kellene ellenőriznie az uniós pénzek felhasználását. Leginkább az MSZP- és a Jobbik-szavazók gondolják egy (98 és 97 százalék), ám a Fidesz-szavazók háromnegyede (76 százalék) is fontosnak látja a pénzcsapok feletti szorosabb felügyeletet.

Egyértelmű többség a mostaninál nagyobb szigort látna a pénzügyi ellenőrzések körül

Az előzőek alapján nem meglepetés, hogy tízből nyolc megkérdezett (79 százalék) támogatja, hogy hazánk csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, hiszen ezzel a pénzügyi csatornák feletti ellenőrzés is erősödhetne.

Ebben a kérdésben is minden párt támogatói hasonlóan gondolkodnak, leginkább az MSZP és az egyéb pártok szavazói (97 és 91 százalék) támogatják az elképzelést, de a Fidesz szavazók majd’ kétharmada is (62 százalék). Az EU Ügyészséghez csatlakozást nagy arányban támogatják a 30 év alattiak (90 százalék), de még azok kétharmada (67 százalék) is, akik egyébként nem szavaznának az EU-tagságunk mellett.

Több mint háromnegyedes az EU Ügyészséghez csatlakozás támogatása.

A válaszadók több mint kétharmada (68 százalék) egy „most vasárnapi” népszavazáson újra belépne az Európai Unióba, ami kilenc százalékponttal magasabb érték, mint a másfél évvel ezelőtt, és húsz százalékponttal, mint a kilenc évvel ezelőtti, 2009-i adatunk. Ez az EU-n belül is kimagaslónak számít. Ezelőtt két éve mértünk az EU támogatottságában megugrást, közvetlenül a britek EU-ból való kilépéséről döntő népszavazása után, a brexit után. Most a brexit, Nagy-Britannia kiválásának közeledtével, és a hazánkat kritikusan vizsgáló Sargentini-jelentés kétharmados EU parlamentbéli elfogadása után ismét megugrást tapasztalhatunk a támogatottságban.

Egy EU-ba belépésről tartott népszavazáson három éve még a Jobbik-szavazók többsége nemmel szavazott volna, ám a brexit népszavazás óta ez a törésvonal is eltűnt, és most már minden párt támogatói, és a bizonytalanok is hasonló arányban lépnének be. Egyedül a korábban is látott iskolázottsági törésvonal fedezhető fel: a magasabban iskolázottabbak jobban (73-76 százalék), az alacsonyabban iskolázottabbak kevésbé (60-63 százalék) támogatják a tagságunkat.

Az EU tagságunk támogatottság magas, és növekszik

A kutatás eredményeiről további részletek a szombaton megjelent Vasárnapi Hírkekben találhatók.