Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szombat van, 2019. május 25. Az év 145. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737601. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Micsoda üzlet! Étrend-kiegészítőn él fiataljaink fele

Micsoda üzlet! Étrend-kiegészítőn él fiataljaink fele Micsoda üzlet! Étrend-kiegészítőn él fiataljaink fele Micsoda üzlet! Étrend-kiegészítőn él fiataljaink fele
Infovilág

A magyar fiatalok csaknem fele fogyasztott valamilyen étrend-kiegészítőt a múlt évben, és csaknem harmaduk vagy nem tudja, hogy az ilyen típusú termékek pontosan milyen kategóriába tartoznak, vagy tévesen úgy véli, hogy ezek gyógyszernek minősülnek.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) és a TÁRKI közös kutatásából kiderül: válaszadók harmada ugyancsak tévesen azt gondolja, hogy ezek a készítmények betegséget megelőző vagy gyógyító hatásúak.

A felmérés kérdőívét kitöltők több mint kétharmada (69%) tisztában van azzal, hogy az ilyen típusú termékek a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, azonban hetedük úgy gondolja, hogy az ilyen típusú termék a gyógyszerek valamelyik csoportjába tartozik, a hatoda pedig nem tudja, hogy hová sorolja őket. A válaszadók csaknem fele-fele arányban válaszolták azt, hogy szedtek (46,9%), illetve nem szedtek (44,2%) étrend-kiegészítőt, a többi nem tudott válaszolni erre a kérdésre.

A VOLT fesztivál látogatóival készített felmérésben a demográfiai változókat figyelembe véve kiderül: a férfiakhoz képest a nők körében valamivel gyakrabban fordul elő az étrend-kiegészítők fogyasztása (43, illetve 50%), ugyanakkor a két nem között nincs különbség a tekintetben, hogy mekkora arányban nem fogyasztottak ilyen terméket a megelőző évben (44,6–44,6%).

Az életkori csoportokat megvizsgálva kiderül, hogy az életkor haladtával az étrend-kiegészítőt fogyasztók aránya is emelkedik: a 18–22 évesek 31%-a, a 23-30 évesek 52%-a, a 31 évesnél idősebbek 63,6%-a szedett már életében legalább egyszer étrend-kiegészítőt.

A különböző iskolai végzettségűek vizsgálatakor az látható, hogy legnagyobb arányban a felsőfokú végzettségűek már szedtek étrend-kiegészítőt (60,8%), a közép- vagy alapfokú végzettségűek aránya el tekintetben alacsonyabb (32,7%, illetve 44,4%). Ezzel összefüggésben, a tanulók csoportján belül 35% az étrend-kiegészítőt szedők aránya, a dolgozóknál ez 53,4%.

A közvélemény-kutatásban részt vevők nagy többsége tájékozottnak tekinthető annak eldöntésében, hogy tudja-e, miben különböznek az étrend-kiegészítők az élelmiszerektől, illetve a gyógyszerektől: 86,7% szerint az étrend-kiegészítő  jellemzően tabletta vagy kapszula, ami a természetes hatóanyagokat koncentrált formában tartalmazza és csupán 3,5% gondolja úgy, hogy az étrend-kiegészítők semmiben sem különböznek az élelmiszerektől.

A válaszadók több mint négyötöde (84,1%) szerint a gyógyszereket terápiás, gyógyító céllal alkalmazzák, az étrend-kiegészítőket egészségmegőrző céllal. A válaszadók elenyésző része (5,3%) viszont nem tesz különbséget az étrend kiegészítésére szolgáló termékek és a gyógyszerek között.

Az étrend-kiegészítők ismérveivel kapcsolatban a kérdőívet kitöltők 83%-a gondolja úgy, hogy e termékek csak természetes anyagokat tartalmazhatnak, valamint egyharmaduk (33,9%) szerint ezek a készítmények betegséget megelőző vagy gyógyító hatásúk. (Bár az étrend-kiegészítők széles körében találhatóak természetes anyagok – jellemzően más anyagokkal kombinációban –, de nagy számban vannak az olyan készítmények is, amelyek egyáltalán nem tartalmaznak természetes eredetű hatóanyagokat.

Az étrend-kiegészítő készítményeknek a jogszabályi előírások szerint nem tulajdonítható betegséget megelőző vagy gyógyító hatás, de a válaszokból az is kitűnik, hogy a fogyasztói oldalról a készítményekkel szemben van ilyen igény. A válaszadók 49,1%-a szerint egyébként az étrend-kiegészítők szedéséhez nem szükséges orvosi felügyelet.

Bérci István, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének elnöke a kutatási eredmények kapcsán tudósítónknak elmondta: nem feltétlenül egyszerű különbséget tenni az étrend-kiegészítők és a gyógyszerek között, mivel az igen hasonló megjelenés mellett az is nehezíti a megkülönböztetést, hogy a gyors és egyszerű piacra jutás miatt egyre gyakrabban hoznak forgalomba olyan étrend-kiegészítőket – elsősorban vitaminokat, ásványi anyagokat, nyomelemeket vagy növényi összetevőket tartalmazó készítményeket –, amelyeknek elődei hasonló küllemmel gyógyszerként jelentek meg.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT), a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) és a TÁRKI kérdőíves kutatása a termékcsoport szedésének lehetséges okait is vizsgálta. Kiderült: a leggyakrabban előforduló indok (76,8%) az, hogy az étrend-kiegészítők az anyagokat koncentrált formában tartalmazzák, így segítségükkel elkerülhető, vagy megszüntethető ezen anyagok (vitaminok, ásványi anyagok) hiánya. A kitöltők 48,2 százaléka szerint az étrend-kiegészítők az egészség megőrzésének lehetséges eszközei és nagyjából ugyanennyi válaszadó szerint (46,4%) a szóban forgó termékek fogyasztása mellett szól az is, hogy nem kell őket orvossal felíratni. Ugyanakkor 9,8% azoknak az aránya, akik szerint az étrend-kiegészítőknek nincsenek mellékhatásai.

(A szerk. megj.: A véleménykutatásból sajnos, nem derül ki az, ami a szélesebb összefüggésekre is kíváncsi közvéleményt  érdekelheti: valójában szükség van-e élettanilag az étrend-kiegészítőkre? Továbbá: mit ajánl a lelkiismeretes dietetikus a természetes anyagok közül a hatalmas nyereséggel előállított étrend-kiegészítők helyett, elvégre az emberiség jó háromszázezer éven át kiválóan megvolt nélkülük is.)