Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. április 26. Az év 116. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737572. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Százezreket gyilkoltak meg a minszki gettóban

Százezreket gyilkoltak meg a minszki gettóban
Farkas József György

Szűk két és fél esztendő – ennyi ideig működött a nácik által megszállt Fehéroroszország fővárosában a gettó, ahová ez idő alatt százezreket hajtottak be – és felszabadításakor mindössze tizenhárom élő embert találtak üszkös romjai között…  (Nyitó képünkön: a minszki gettó.)

A minszki gettó megsemmisítésének 75. évfordulójával összefüggésben a budapesti Holokauszt Emlékközpontban kamara-kiállítás nyílt, a Belarusz Köztársaság magyarországi nagykövetségének segítségével. Szita Szabolcs professzor, az emlékközpont igazgatója köszöntőjében elmondta: a minszki gettóba nemcsak Belaruszból, de a németek által megszállt más országokból, sőt, a Harmadik Birodalom részének számító Bécsből is tömegével deportáltak zsidókat, hogy „ne legyen feltűnő” a megsemmisítésük. Így sokáig a kívülállók egyszerűen nem hitték el, hogy „egy kultúrnemzet” – a németek – ilyesmit csinálhatnak. Ezért is ajánlotta mindenkinek, de különösen a fiatal generációknak, hogy ismerjék meg a múltnak ezt a szörnyű fejezetét, mert megismétlődésének a veszélye mára sem múlt el véglegesen.

Aljakszandr Hajnouszki nagykövet (a képen) belorusz nyelven elmondott beszédében visszapillantott országa és az ottani zsidóság történelmére. Mint a megnyitó résztvevői, köztük örvendetesen sok fiatal, hallhatták, országa és az ottani zsidóság sorsa szorosan kapcsolódik egymáshoz. Zsidó közösségek a 14. század óta léteztek Belaruszban, ám csak 1579-ben Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és a mostani belorusz földek egy részének uralkodója adta meg nekik a jogot, hogy a városokban is kereskedjenek. Ezt követően az ottani zsidó közösség folyamatosan és látványosan gyarapodott, a 19. században egyes városokban a zsidók a lakosság felét alkották, a 20. század elején pedig közösségük Belarusz teljes népességének tíz százalékát adta. (A Belarusz Szovjet Szocialista Köztársaság 1927-i alkotmánya négy államnyelvet jelölt meg: a beloruszt, az oroszt, a lengyelt – és a jiddist.) E tájról származtak mások között Marc Chagall világhírű festőművész, Mendele Sforim híres író, a modern jiddis irodalom alapítója, Cháim Weizmann, Izrael Állam első elnöke, valamint Golda Meir és Menahem Begin, egykori izraeli miniszterelnök.

Amikor a nácik 1941 nyarán megtámadták a Szovjetuniót (és egy hét alatt eljutottak Minszkbe is – miközben a határon a breszti erődöt csak egy hónap után tudták bevenni), több mint egymillió zsidó élt a köztársaságban. A városokban és kisebb településeken a nácik számos gettót hoztak létre. Az ezt követő véres mészárlásban Belaruszban minden harmadik ember életét vesztette, a zsidó közösség mintegy kilencven százalékát megsemmisítették. Számos esetben tömegével hurcolták el a gettóból az ott lakókat, hogy őket néhány kilométerrel arrébb legyilkolják, ily módon helyet teremtve az újabb transzporttal érkezőknek – akikre később ugyanez a sors várt. Végül a szovjet hadsereg közeledését észlelve, 1943. október 21-én a földdel tették egyenlővé a minszki gettót.

Az erre emlékeztető és az utókort figyelmeztető kiállítás három hónapig várja a látogatókat a Holokauszt Emlékközpontban (Budapest, IX., Páva utca 39.)