Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2019. június 19. Az év 170. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737626. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Heller Ágnes: Orbán Viktor zsarnok

Heller Ágnes: Orbán Viktor zsarnok Heller Ágnes: Orbán Viktor zsarnok Heller Ágnes: Orbán Viktor zsarnok
Szelestey Lajos

Heller Ágnes: a magyar demokrácia a zsarnoki Orbán alatt alulmaradt a nacionalizmussal folytatott küzdelemben. Az EU tehetetlen, amikor  közeliek révén a hatalom beszántja a független sajtót. A rektorhelyettes szerint kétséges, hogy meddig lehet majd ingázni Budapest és a CEU leendő bécsi központja között, vége egy korszaknak a magyar felsőoktatásban.  

Orbán Viktor a közrádiónak adott nyilatkozatban kétségbe vonta ugyan, mennyire volt elfogulatlan Macedóniában a Gruevszki ügyében lefolyt per, ám a portál idézi, amit az amerikai külügyminisztérium szóvivője pár napja jelentett ki, hogy tudniillik a politikust alapos és átlátható eljárás végén sújtották kétéves börtönbüntetéssel, mert visszaélt hivatali hatalmával – írja a Politico. Arra is kitért a nyilatkozat, hogy a fellebbviteli tárgyalások megerősítették a döntést, azon kívül a volt kormányfő ellen további négy, köztörvényes ügyben emeltek vádat (azóta már hatban – a szerk. megj.). Továbbá, hogy a volt kormányfőt Macedóniában kell felelősségre vonni.

Magyarország áldozatul esett a nacionalizmusnak, éspedig azért, mert eltűnnek a társadalmi osztályok, továbbá az ellenzéknek nincs olyan mondanivalója, amivel fel tudná venni a versenyt a populisták által diktált témákkal – idézi a francia Libération Heller Ágnes véleményét. A filozófus habozás nélkül zsarnoknak minősíti Orbán Viktort, aki viszont Heller bandájaként emlegeti a tudós körül összegyűlt ellenzékieket. A hosszú interjúban a szakértő kifejti, hogy a magyar viszonyokra a populizmus nem is jó kifejezés, mert a rendszert nem érdekli a nép. Nálunk a gazdagabbak még gazdagabbak lesznek, a nincstelenek viszont egyre jobban elszegényednek. Inkább etno-nacionalizmusról érdemes beszélni. Orbán faji alapon kormányoz, csakis a magyarokhoz szól. Aki az országon belül él, de más nemzetiségű, azzal nem foglalkozik.

Az osztályhatárok elmosódtak, Magyarországon pl. hiába nincs semmije a romák jórészének, közülük mégis sokan a Fideszre voksoltak. Ilyen körülmények között nem tudható, milyen ésszerű érvekkel képesek meggyőzni a szavazópolgárokat a liberális demokraták. És ahol gyengék a demokrácia gyökerei, ott könnyen el lehet téríteni az embereket, lásd a magyar példát, hiszen jön vissza a régi rendszer. Heller ugyanakkor nagyon aggasztónak tartja az Európában tapasztalható erőszakot, mert az megágyaz az etnikai nacionalizmusnak.

Az újságírás veszélyes szakma Kelet-Európában – a magyar és a cseh példa mutatja, hogy elég 3–4 oligarcha, és a hatalom máris ráteheti a kezét szinte az egész sajtóra – állapítja meg a német közszolgálati rádió, a Deutsche Welle. Magyarországon az utóbbi években Fidesz-közeli vállalkozók vásárolták fel a szerkesztőségeket, amikor távoztak a nyugati tulajdonosok. A Budapesten bejegyzett Média, Adat és Társadalom Központ igazgatója azt mondja, a folyamat hasonlóképpen ment végbe, mint azoknál a cégeknél, amelyek állami engedéllyel működnek: az lett a befutó, aki kellőképpen be volt kötve a politikába. Ez pedig abból fakad, hogy az egész állam oligarchikus alapon épül fel, és fontos része a sajtó. Marius Dragomir megjegyezte, hogy ilyen helyzetben sem a hazai, sem az uniós jog nem sokat ér. Hiszen a csókosok révén minden a hatalom kezébe került, a legfőbb orgánumoktól kedve, egészen a helyi lapokig. 

Azonban a következmény katasztrofális, mert a műsorok abszolút elbillennek a kormány javára. De még ennél is fontosabb, hogy mennyire elfogultak az ellenfelekkel szemben, lásd Sorost. Ráadásul mindezt primitíven és roppant részrehajló módon teszik. Brüsszel ugyanakkor tehetetlen, erejéből csupán néhány tiltakozásra futja, mert itt nemzeti hatáskörről van szó. És csak abban bizakodhat, hogy a monopólium-ellenes törvények kiszabadítják a sajtót a fojtó fogásból. 

A CEU csaknem három évtizede a kapu sok ezer keleti diák számára a Nyugat felé, ám most úgy tűnik föl, hogy a szabad gondolatot és nyílt vitát megtestesítő intézmény a magyar kormánnyal zajló hosszas vita miatt távozni kényszerül Budapestről – írja a The New York Times/Reuters. A konzervatív-nacionalista Orbán azzal vádolja Soros Györgyöt, hogy az migránsokkal akarja elárasztani Európát, célja pedig az, hogy megsemmisítse a földrész civilizációját. A vonatkozó jogszabályt széles körben úgy értékelték, hogy azt az egyetem ellen hozták. Az EU emberi jogi szervezetekkel erősen bírálta, a hatalom mégis azt mondja, nem hajlandó semmiféle engedményre. Ez pedig egy korszak végét jelzi az uniós tag Magyarország felsőoktatásában.

Enyedi Zsolt rámutat, hogy a magyar nyelvű kurzusok akkreditációja további öt évre szól, így remélhetőleg a Bécsben tanuló diákok eljöhetnek majd csereprogramra és viszont. A rektor-helyettes azonban a sok nehézség: logisztika, vízum, szállás, tartózkodási engedély miatt azonban kétli, hogy sokáig fenn lehet tartani ezt a kétlaki életet. Akkor pedig – teszi hozzá – az egyetem alkotta híd nem Magyarország és Amerika, hanem sokkal inkább Ausztria és Amerika között ível majd.

„A jog mint állócsillag” címmel a Süddeutsche Zeitung kommentárja rámutat, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság teljes erővel szembe száll a jogállam és az emberi jogok lepusztításával. Nem is olyan régen még azt lehetett hinni, hogy a demokrácia immár a célegyenesbe érkezett a kontinensen. Ám a strasbourgi testület most Navalnij, illetve egy kurd politikus kapcsán első ízben mondta ki, hogy Oroszországban és Törökországban üldözik a rendszer ellenfeleit, ez pedig megfojtja a pluralizmust és korlátozza a vita szabadságát. Idáig az volt a gyakorlat, hogy az ítélet pontosan felsorolta, az adott ügyben az érintettek milyen jogait sértették meg, az okokat illetően azonban hallgatott. Az már más kérdés, hogy Moszkvában, illetve Ankarában azonnal megkérdőjelezték a mostani döntés, illetve a bíróság legitimitását. Ezzel együtt látnivaló, hogy a EJB-nek vannak eszközei, így tud reagálni, ha valahol baj van a jogállamisággal, fel tud lépni a demokratikus folyamatok védelmében.

Hasonlóképpen jár el az Európai Bíróság is, amely pl. jogi recepteket dolgozott ki a független lengyel igazságszolgáltatás felszámolásának megakadályozására. Itt is többről van szó, mint egyéni jogokról. Apró siker, hogy a héten visszakozott a varsói kormány és legalábbis egyelőre visszavonta a bírák kényszer-nyugdíjazását. De ne legyen senkinek sem illúziója, a PiS ördögi következetességgel folytatni fogja a hadjáratot. Magyarországon a jogrendszer repedéseit a nemzeti érdekek védelmével indokolják, és most már gondok vannak Romániával is. Puszta verdikttel egyik államot sem lehet visszatéríteni a jog útjára, hiszen egyre több kormány mossa el a különbséget a jog és jogtalanság között. Így minden eddiginél inkább szükség van egy olyan intézményre, amely megszabja a mértéket, a jogállam állócsillagaként működik. A harapófogóba került demokráciák híveinek nagy szükségük van rá, hiszen a teher végső soron őket nyomja, hogy megváltoztassák a viszonyokat országukban.  

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.