Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. február 24. Az év 55. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737511. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Egy nap a világ? Mi lesz veled, CEU?

Egy nap a világ? Mi lesz veled, CEU? Egy nap a világ? Mi lesz veled, CEU? Egy nap a világ? Mi lesz veled, CEU?

Egy nap maradt arra, hogy a Közép-európai Egyetem, a CEU megmenekülhessen, és ne legyen kénytelen elköltözni az országból – írja a The New York Times cikkében Rosa Schwartzburg, az egyetem egyik diákja. Beszámolója szerint az intézményen ezekben a napokban sem látszik, hogy ostromlott erőd lenne, a folyosókon pezseg az élet, nyüzsögnek a diákok.

Orbán pártja, a Fidesz azonban, amely támadja a civil társadalmat, saját hatalmára nézve veszélyt lát ebben a liberális felsőoktatási intézményben – teszi hozzá a szerző. Röviden leírja a CEU körüli helyzetet, azt, hogy hiába teljesítették az amerikai oktatási tevékenységre vonatkozóan előírt kötelezettséget, a magyar kormány nem hajlandó aláírni a további működés engedélyezését. A Budapesten tapasztalt légkört érzékeltetve utal egyebek közt a Soros György elleni plakátkampányra, illetve az egyetemet védő egyenruhás biztonsági őrök látványára is. Ezután beszámol arról, hogy a diákok nem akarják küzdelem nélkül feladni az egyetemet, és tüntetést szerveztek a tanszabadság védelmében. A gazdasági igazságtalanságok elleni tiltakozás jegyében fogant Occupy Wall Street! – foglald el a New York-i pénzvilág központját – mozgalom mintájára meghirdették az Occupy Hungary jelszót, és Kossuth téri sátraikban akarnak maradni szombatig, amikor is lejár a határidő a megállapodás aláírására.

Rosa Schwartzburg azt írja, tanáraik aggodalmukat hangoztatták az akció miatt, hiszen jobboldali csoportok, így például a neonáci Betyársereg részéről fenyegetések hangzottak el. Eddig azonban szerencsére semmilyen erőszakos cselekmény nem történt. A diák szerint egyértelmű, hogy a kormány nem fogja beadni a derekát a tiltakozásuk hatására, de – legalább megpróbálták. Idézi a feminista Joan Wallach Scottot, aki az egyik nap felkereste őket, a sátorban előadást tartott nekik, és arról beszélt, ha engedik, hogy elvegyék tőlük az oktatást, akkor az autoriter hatalom mindenkit el fog intézni.

Európa a szélsőjobboldal nyomására kihátrál az ENSZ migrációs paktumja mögül – ezzel a címmel olvasható terjedelmes áttekintés a Politico című amerikai portál európai kiadásában, a világszervezetben kidolgozott, 34 oldalas dokumentum körüli vitákról. A paktum nem bírna jogi kötelező erővel, mégis politikai felfordulást okozott a kontinens egy sor országában. A Politico szerint három évvel a 2015-i menekültválság után, néhány hónappal a jövő májusi európai parlamenti választások előtt a szélsőjobboldal arra törekszik, hogy a migrációt tegye a kampány fő témájává. Néhány fősodorbeli párt igyekszik kifogni a szelet a szélsőjobb vitorlájából – úgymond ellopni tőle a mennydörgést –, és ezért ők maguk is a paktum ellen fordulnak, így hát a centristák és liberálisok védekezésbe szorultak, és azzal érvelnek, hogy a megállapodás senkinek sem árt, és hogy a migrációt nemzetközi együttműködéssel lehet a legjobban kezelni. A cikk sorra veszi azokat az európai országokat, amelyek – kezdve Magyarországgal – elvetették a paktumot, és beszámol a több más államban kirobbant vitákról, így például arról, hogy az ügy még Belgiumban is veszélybe sodorta a kormánykoalíciót. Ott ugyanis Charles Michel liberális miniszterelnök legnagyobb súlyú koalíciós partnere, a flamand nacionalista N-VA követeli az ENSZ-megállapodás elutasítását, miközben a frankofon ellenzék azzal vádolja őt, hogy a flamand szélsőségesek bábjaként viselkedik.

A Politico értesülései szerint Michel több európai kormánnyal – így a dánnal, az észttel, a brittel és a norvéggal – konzultál arról, hogy valamilyen közös nyilatkozatot csatolnának a paktumhoz. A szövegnek a világszervezeten belüli újratárgyalása ezek szerint már nem jöhet szóba, az ünnepélyes elfogadást a december 10–11-én a marokkói Marrakasben tartandó konferencián tervezik.

Adakozás Orbánnak címmel ír a müncheni Süddeutsche Zeitung arról, hogy Magyarországon kormányközeli vállalkozások egyetlen alapítványba viszik be az általuk birtokolt médiát, azzal a hangoztatott céllal, hogy hozzájáruljanak a magyar sajtókultúra továbbéléséhez és a polgári értékek jelenlétéhez. Ennek az egységes, zárt tömbnek a létrehozásával megnövekedett mértékben szigetelődik el a független média – írja a német lap. Kiemeli, hogy a centralizáció tovább szigorítja az ellenőrzést, és egyúttal racionalizálási lehetőségeket teremt, vezetője, Liszkay Gábor pedig Orbán hűséges követője