Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. február 17. Az év 48. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737504. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Szobrot kapott az Andersent fordító Szendrey Júlia Koppenhágában

Szobrot kapott az Andersent fordító Szendrey Júlia Koppenhágában

Kligl Sándor Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes művész életnagyságú bronz alkotását, az Andersen-meséket magyarra fordító Szendrey Júlia, Petőfi Sándor özvegye szobrát avatták föl ma a dán fővárosban. (A nyitó képen Hans Christian Andersen emlékműve a koppenhágai városháza közelében; foto: daysinacity.com)

Petőfi Sándor hitvesének költőként és műfordítóként is sokat köszönhetünk. Szendrey Júlia fordításaiban olvashatjuk az anyanyelvünkön a közkedvelt dán meseíró, Hans Christian Andersen történeteit, amelyek napjainkban is töretlen népszerűségnek örvendenek. A Wikipedia szerint „1856-ban Magyarországon Hans Christian Andersen meséi először nyomtatásban Szendrey Júlia fordításában jelentek meg, olyan mesékkel, mint A császár új ruhája vagy a Rendíthetetlen ólomkatona. Ezekben a fordításokban bátran használta a korabeli magyar gyermekfolklór elemeit is.”

Szendrey Júlia műfordító emlékművét a koppenhágai magyar nagykövetségen állították föl.

Hatvany Lajos könyve 1919-ben jelent meg.

Az MTI pár héttel ezelőtt adott hírt arról, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) az éppen 150 esztendővel ezelőtt, negyvenévesen elhunyt Szendrey Júlia magánéletét és irodalmi munkásságát bemutató kiállítást rendez.

A kiállítás, amely a könyvtár saját anyagára épül és a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) gyűjteményéhez tartozó relikviákkal egészül ki, levelek, naplótöredékek, könyvkiadások, saját versek és Andersen-fordítások segítségével idézi fel Szendrey Júlia alakját. Emellett korabeli hírlapok és mellékleteik segítségével a tárlat ízelítőt nyújt a korszak viselet- és társadalomtörténetéből is. Mindehhez a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) hallgatói által készített öt installáció is hozzájárul – derül ki az OSZK közleményéből.

Szendrey Júlia Petőfi Sándor feleségeként kapcsolódott be a pesti irodalmi és társadalmi életbe. A házaspár a nyilvánosság előtt élte életét, Júlia osztozott férjével a társadalmi szerepvállalásban. A pár idillinek induló családi életét a szabadságharc dúlta fel, 1849. július 20-án találkoztak utoljára.

Miután Szendrey Júlia sikertelenül próbálta felkutatni férjét, halottá nyilváníttatta, majd még a gyászév lejárta előtt hozzáment Horvát Árpád egyetemi tanárhoz. A házasságot a korabeli közvélemény mélységesen elítélte. Ugyanakkor részleges felmentést biztosított neki, amikor a Három rózsabimbó című versének megjelentetésével visszatért az irodalmi életbe. Írásait, verseit folyóiratokban és divatos, kimondottan nők számára készített kiadványokban, például a Magyar Nők Évkönyvében publikálta.

Az Ezerszer Júlia, arcok és kérdőjelek című kiállítást március 9-ig lehet megtekinteni a nemzeti könyvtárban.