Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szombat van, 2019. július 20. Az év 201. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737657. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az autokráciába süllyedő Magyarországon a világ szeme

Az autokráciába süllyedő Magyarországon a világ szeme Az autokráciába süllyedő Magyarországon a világ szeme

A szokásosnál hamarabb átvették a külföldi újságok és portálok a parlamentben és a Fidesz-székháznál, illetve a Kossuth téren történtekről szóló tudósításokat, miután rendhagyó volt a szerdai törvénykezés és a tiltakozás is. Általában 24–48 óra telik el, mire a nemzetközi médiában visszhangot kapnak a magyarországi események, hacsak nincs valami rendkívüli.

Nos, a tegnapi nap az volt, amit bizonyít a többi között a kanadai Vancouver Sun is, amelyik az amerikai AP tudósítása alapján megírta, hogy a házelnököt nem engedték az ellenzéki politikusok a pulpitusról levezetni a plenáris ülést, és ezért felvetődik az elfogadott „rabszolgatörvény” néven hírhedtté vált jogszabály törvénytelensége.  A törvény részleteibe merülve a cikk a kormány magyarázatát is kiemeli, amely szerint több munka több pénzzel járna, amit azonban cáfolnak mindazok a törvényi részletek, amelyek a dolgozók joginak csorbításáról tanúskodnak.

A délelőtti parlamenti ellenkezés délután utcai tiltakozással folytatódott; a csatlakozásra az ellenzéki politikusok mindenkit felszólítottak. Ígéretet tettek arra, hogy minden lehetséges eszközt felhasználnak annak bizonyítására, hogy nemcsak a törvény rossz, hanem az elfogadása is, és addig mennek, míg el nem érik a jogszabály megsemmisítését.

Magyarország ismét birokra kel Brüsszellel, mert a parlamenti többség megszavazta a közigazgatási bíróságok 2020-ban felállítandó intézményét – írja a többi között az The Irish Times. Az igazságügyi miniszter óriási hatalmat gyakorol majd, ugyanis a legfelső bíróságot legitimációjától megfosztva az adózástól – kezdve a választási eljárással s folytatva egészen a közintézményekben zajló törvénykezésig – minden az ő kezében fog összpontosulni. A lapnak nyilatkozó Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Pardavi Márta szerint a Velencei Bizottság véleményét minimum meg kellett volna várnia a kormánynak a szavazásra bocsátással. A rabszolgatörvény körüli botrány kapcsán pedig a Brüsszelben rövid látogatást tett Kovács Zoltán nemzetközi szóvivőt idézi, aki szerint szégyenteljesen viselkedett az ellenzék az országgyűlésben és minden bizonnyal ez volt az utolsó fegyvere célja eléréséhez. A tudósítók azonban hozzáteszik, a törvény törvénytelenségét nem hagyják annyiban az ellenzéki képviselők. 

A kormányvezetés kontrollját betonozzák be az új igazságszolgáltatási rendszerbe címmel a The New York Times is hírt ad a szerdai törvénykezés következményeiről. Az amerikai liberális lap következetesen szélsőjobbként kezeli a kormányzó pártot és állítja, hogy végeredményben párhuzamos igazságszolgáltatási rendszert épít ki a Fidesz. Azaz az Orbán irányítása alatt álló igazságügy-miniszter dönt majd a korrupciós ügyektől kezdve a tiltakozáshoz való jogig mindenről. Ezzel a liberális demokráciát felszámoló lépéssel tovább erősödik Európában is az a populizmus, aminek egyértelmű jeleit látjuk Olaszországban, Franciaországban, Hollandiában és most már az Egyesült Államokban is. Mindezeket Kovács Zoltán közleményben cáfolta, azt bizonygatván, hogy a mainál profibb lesz az új csapat. Az University of Georgia professzora szerint: ha mindez megvalósul, akkor aligha tekinthetjük többé szabadnak és igazságosnak a leendő magyarországi választásokat. Ez egyben azt is jelenti, hogy olyan autokrata rezsim jön létre, amelyben jelen lesz ugyan még látszólag az ellenzék, de tényleges befolyása nem lesz a történésekre. Láng Balázs, az MSZP kommunikációs igazgatója szerint a rabszolgatörvény ellen pedig azért fognak küzdeni, mert pártjuk a dolgozókat képviseli.

A The New York Times a cikkbe beágyazta Tordai Bencének a szerdai parlamenti akcióról felvett két és fél órás videóját. Kitér a cikk az utcai tüntetésre is, kiemelve például azt a bannert, amelyen az áll, hogy az egyetemisták is a munkásokkal vannak.

A brit The Guardian már határozottan állítja, hogy ellentmondásos törvények születtek, ha születtek egyáltalán tegnap. Arra figyelmeztet, hogy az eddig viszonylag független bíróságot most fogják bedarálni. A történtek egészen biztosan ismét ráirányítják az Európai Parlament figyelmét Magyarországra, amely ellen már megkezdődött a 7-es cikkely alkalmazását lehetővé tevő jogi procedúra. A cikk – összeszedve a közeli múlt sűrű történéseit – az autokráciába süllyedés újabb stációját a sajtószabadság elfojtásával, a CEU elűzésével, a macedón ex-kormányfő bujtatásával érzékelteti.

A Financial Times-ben Krekó Péter elemző is ezt emeli ki, hogy a bíróságok voltak az igazságszolgáltatás utolsó bástyái, amelyek elvéreznek a harcban hamarosan. Kovács Zoltán ezzel szemben azt állítja, hogy a most elfogadott változtatások teljes összhangban vannak az uniós törvényekkel.