Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szombat van, 2019. május 25. Az év 145. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737601. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Hosszú az út a munkába és haza – főleg a fővárosban

Hosszú az út a munkába és haza – főleg a fővárosban Hosszú az út a munkába és haza – főleg a fővárosban Hosszú az út a munkába és haza – főleg a fővárosban
Infovilág

Sok budapestinek több idejébe telik a városon belüli munkába járás, mint azoknak a munkavállalóknak, akik naponta ingáznak két település között. A karácsony táján megerősödő forgalom ráadásul még ront is ezen az értéken. A fővárosiak több mint fele legalább 45 percet tölt utazással, másutt viszont csak a dolgozók 37 százalékának kell hosszabb időt erre szánnia.

A profession.hu online kérdőív segítségével 1000 felnőtt munkavállalót kérdezett néhány héttel ezelőtt az utazási szokásairól. A véleménykutatásban részt vevők háromnegyede Budapesten vagy városokban él, nekik az esetek többségében nem kell ingázniuk más településekre a helyi munkalehetőségeknek köszönhetően. A fővárosban élők munkába járása – bár gyakorlatilag helyben dolgoznak –általában tovább tart, mint a más településen élőknek. Mi több, sok esetben az ingázók sem utaznak annyit naponta, mint akik Budapesten szeretnének eljutni az otthonuktól a munkahelyükig és vissza – derült ki a profession.hu országos kutatásából.

A megkérdezettek negyede dolgozik a lakóhelyétől eltérő településen, ugyanakkor az ingázók nagy része nem Budapestre és nem is megyei jogú városokba, hanem más városokba jár át dolgozni. Minél nagyobb lélekszámú településen él valaki, annál inkább jellemző rá, hogy nem ingázik – például a budapestiek csupán 6 százaléka nem dolgozik Budapesten, a falusiaknak, községbelieknek viszont 47 százaléka jár át máshova dolgozni.

A felmérésben részt vevők 31 százaléka használ csak autót, többségük (69%) más közlekedési formát választ. A budapestiek kétharmada a tömegközlekedési eszközöket vesz igénybe, miután a fővárosban a legjobb a hálózat. A kisebb településeken sokan azért nem járnak tömegközlekedéssel, mert eleve nincs megfelelő járat a munkahely és lakóhely között. Ők többnyire kénytelenek autóval (37%), helyközi járatokkal (20%) vagy éppen kerékpárral (21%) közlekedni. Minél kisebb a település, ez annál inkább. Legföljebb a biciklisek azok, akiknek a többsége nem a lehetőségek hiánya miatt, hanem meggyőződésből, saját akaratból döntött a választott közlekedési forma mellett, hiszen a kutatás szerint minden második kerékpárral járó nem váltana autóra akkor sem, ha tehetné.

A bejárást segítő körülmények tehát korántsem ideálisak, ugyanakkor a válaszadók 62 százaléka mégis azt állította, hogy elégedett a jelenlegi közlekedési lehetőségeivel.

A válaszadók csaknem fele szerencsés: kevesebb mint 30 percet vesz el az idejéből a napi munkába járás. Harmada számára ez az idő akár 45-120 perc is lehet, minden huszadik viszont kénytelen naponta 3 óránál is többet utazni, függetlenül attól, hogy ingázónak számít-e, vagy sem. A Budapesten élők számára hosszabb időbe telik az eljutás a munkahelyre, mint a városokban, községekben élőknek, de ez nem meglepő, hiszen nem csak a távolságok lehetnek adott esetben nagyobbak, de a haladást akadályozó forgalom is.

A budapestiek 56 százaléka minden nap 45–120 percet tölt utazással, csaknem annyit, mint az ingázók, akiknek szintén ennyi időbe telik az út megtétele. A kis településeken élők 50-60 százaléka legföljebb fél óra alatt megjárja a munkahelye és az otthona közötti távolságot.