Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2019. június 19. Az év 170. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737626. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán megvette az érdekképviseleteket a megemelt minimálbérrel?

Orbán megvette az érdekképviseleteket a megemelt minimálbérrel? Orbán megvette az érdekképviseleteket a megemelt minimálbérrel? Orbán megvette az érdekképviseleteket a megemelt minimálbérrel?
Szelestey Lajos

Az idén talán egy kicsit könnyebb lesz a demokrácia helyzete a világban – reménykedik az egyik legtekintélyesebb amerikai politológus, ám ha Macron felsül, akkor hosszú időre el lehet temetni az EU elmélyítésének tervét. Orbán Horthy nyomdokain halad. Románia egyre közelebb sodródik az illiberális magyar–lengyel tengelyhez.

 

Bízik abban az egyik legnevesebb amerikai politológus professzor, hogy a demokrácia visszaesése lassul az idén a világban – adja tudtul a The Wall Street Journal. William Galston már azt igen fontosnak tartja, hogy tavaly jó pár érzékeny vereséget szenvedett ugyan a demokratikus rend, ám a dolgok alakulhattak volna sokkal rosszabbul is.

A Chicagói Egyetem tanára szerint a megállapodott autokráciák nem sok jelét mutatták a nyitásnak, újabb országok indultak el a jogállamból kivezető úton, miközben régi demokráciák azzal voltak elfoglalva, hogy visszanyerjék a stabilitást az elmúlt évek megrázkódtatásai után. De nagy merészség lenne a helyzetet a két világháború közti állapotokhoz hasonlítani, és nemigen láthatók bármiféle Weimari Köztársaság csírái Európa keleti felén.

Putyin szinte semmi lehetőséget nem ad a demokratikus ellenzék számára. Kínában elszálltak a remények, hogy egyhamar ki lehet kényszeríteni a liberalizálást. Lengyelország kivétel, mert az EU nyomása lassította az illiberális erőket, ám Orbán Viktor még inkább ellenőrzése alá vonja a sajtót, az igazságszolgáltatást és a civil társadalmat. A térség államai vezérükként tekintenek rá. A török államfő a szűk többségből kvázi tekintélyelvű uralmat csinált. Brazíliában megnyílt a kapu a jobboldali-populista-nacionalista Bolsonaro előtt.

Politikai zűrzavar uralkodik minden nagy demokráciában. Nagy-Britannia jóformán megbénult a Brexit miatt. Macron népszerűsége egyfolytában esik. Németországban nem látszik, hogy a nagy pártok megfelelő választ találtak volna az ellenerőkkel szemben. Az olasz kormánynak fogalma sincs, mit kellene tenni a gazdasági bajok ellen. Ám mindennek ellenére nem sok jel utal arra, hogy maga a demokrácia van veszélyben ezekben az országokban. A működési zavarok sehol sem okoznak rendszerszintű válságot. Szó sincs nagy világgazdasági összeomlásról sem. Csitul a migráció politikai hatása is. Azaz összefoglalva: a demokrácia 2019-ben is védekezésre kényszerül, és nagy vizsga elé néz, főleg az USA-ban, de remélni lehet, hogy fékeződik a hanyatlása.   

A világban nem sok minden köti össze a trumpi figurákat, legyen szó Orbánról, Bolsonaróról, vagy éppen a Fülöp-szigetek elnökéről, hangsúlyozza a The Washington Post szerkesztőségi véleménycikke. Mert más és más okok miatt választották meg őket, így teljesen értelmetlen közös vonásokat keresni a felemelkedésük mögött. Nem magyarázza azt a 2008-i pénzügyi válság, viszont érdemes szemügyre venni az internet, így elsősorban a közösségi média szerepét. A múlt században a nagy politikai felfordulásokat megelőzte előbb a rádió, majd a tévé megjelenése, új kommunikációs technológiák bukkantak fel és alapjaiban változtatták meg az emberek és az információ viszonyát, ami azután igencsak kihatott a politikára. Napjainkban a világháló és a mobiltelefon elképesztő módon megkönnyíti a migrációt, amelyet a konzervatívok előszeretettel okolnak a populista lázadásért. Trump szintén a neten rohant ki a bevándorlók ellen. Ennek az elméletnek az az előnye, hogy globális magyarázatot kínál. Viszont ott hibázik, hogy valószínűleg jókora felfordulással jár, amíg az országok nem hajtják végre  teljesen a technológiai váltást. Vagyis előreláthatólag 2019 is olyan lesz, mint a múlt év, csak még olyanabb.  

Ha Macron vereséget szenved, az nagyon rossz jövőt vetítene előre az EU számára, a májusi választások nagy tétje, hogy az unió képes-e megállni a saját lábán az eddiginél ellenségesebb világban – írja a Financial Times. Vagyis az dől el, hogy az erőviszonyok a reformerek javára tolódnak-e el, esetleg az ilyen-olyan populisták kerekednek felül, vagy netán az integráció lassítóinak új, északi csoportja érvényesül, élen a holland kormányfővel. A populistáknak nincs esélyük, hogy átvegyék az EP irányítását, de képesek lehetnek befolyásolni a fejleményeket. A francia elnök az egyetlen korszerű vezető, aki odahaza sikeres kampányt indított a szövetségi EU érdekében, de partnereket még nem talált a földrészen. Francia földön viszont tornyosulnak a feje fölött a gondok, de még kilábalhat a bajból. 

Ehhez drámai újrakezdésre volna szükség a részéről, még ez európai választások előtt. Ha ez nem megy, az várhatóan jó időre eltemetné a további integráció minden reményét. Rajta kívül nincs más ebben a súlycsoportban, aki az összefogást szorgalmazná. Pályafutása alkonyán Merkel immár nem foglalkozik az unióval. Ő egyébként sem áldozott túl sok politikai tőkét ilyen célokra. Stratégiai hiba volt a részéről, hogy nem hozott létre erős szövetséget Macronnal. De ha az elnök kudarcot vall, akkor az EU önmagába fordulna és a külső erők kegyelmétől függne, ideértve Kínát. 

A The Times úgy értékeli, hogy a minimálbér emelésével Orbán Viktor megvásárolja a tiltakozók egy részét. A miniszterelnök meglepetésre 17%-os javaslatot tett le az asztalra, hogy leszerelje a tiltakozást, amelyhez hasonló még nem volt a múlt 8 évben. Az ellenálláshoz példátlan módon csatlakoztak a szakszervezetek, a liberális pártok, sőt még a szélsőjobb erői is. A megmozdulásokat nem csupán a túlóra megnövelése gerjesztette, hanem a megélhetés drágulása, valamint az is, hogy a miniszterelnök mind inkább uralma alá hajtja a sajtót, az oktatást és a bíróságokat. A minimálbéres húzás azt célozza, hogy úgy-ahogy összekalapálja a gazdaságot és éket verjen a dolgozók, valamint a demokráciát sürgető mozgalom közé. Magyarországon az átlagbér hagyományosan igen alacsony, az EU-ban csupán a bolgár kevesebb.

Az viszont nem tudható, hogy az engedmény csillapítja-e az elégedetlenséget. Az utóbbi időben felvetődött az általános sztrájk gondolata. Elemzők arra számítanak, hogy megmozdulások újrakezdődnek. A rabszolga-törvény továbbra is igen népszerűtlen. Az orbáni politika összehozta a konzervatívokat, ám taszít sok liberálist. Ugyanakkor az ellenzék túlságosan is megosztott, hogy számottevő veszély legyen. És nem biztos, hogy ezeket a pártokat egyetlen téma képes lesz hosszú távon egy táborba terelni.

Orbán Viktor pillanatokon belül a budai várba költözik, amely a Horthy-rezsim idején az tekintélyelvű magyar állam hatalmi központja volt – írja az osztrák Der Standard. A karmelitakolostor átépítése hivatalos adatok szerint 21 milliárd forintba került. Bírálók úgy ítélik meg, hogy a kormányfőt tekintélyuralmi törekvések vezérlik, és éppen az elismerésre hajtó kivagyiság miatt volt szüksége új rezidenciára. Egyben azzal vádolják a politikust, hogy az többé-kevésbé nyíltan a két világháború közti időszak jelképvilágát igyekszik visszaállítani. Hiszen a parlament elé is visszahozatta azokat az emlékműveket, amelyek már a kormányzó idején is ott voltak. Az ellenzék jövő hétfőre avatási bulit hirdetett az épülethez a várban.

Románia Magyarország és Lengyelország útján halad – szögezi le a Le Monde; az ország úgy veszi át az uniós soros elnöki tisztét, hogy rendhagyó módon összecsap Brüsszellel. Az ok az, hogy a hatalmon lévő szociáldemokraták, de főként elnökük, Dragnea, ismételten támadást intézett a román igazságszolgáltatás függetlensége ellen. Sőt, félő, hogy az ország a közeli múltban végrehajtott fordulat eredményeként csatlakozik a nacionalista magyar és lengyel szomszédsághoz. Miközben a következő hat hónapban határozni kellene a többi közt arról, napirendre tűzzék-e a Budapest és Varsó elleni szankciók kérdését. Dragnea, akit különféle visszaélések miatt börtön fenyeget, két éve igyekszik elérni a büntetőtörvénykönyv reformját. 

A politikus azzal vádolja az EU-t, hogy az másodrangú polgárokként kezeli a románokat. Ezenkívül szidja a bankokat és ő is bőszen sorosozik, ahogyan az mostanában a magyar és a lengyel ultrakonzervatívoknál divat. Egyben amnesztiát sürget minden olyan esetben, amikor a büntetési tétel nem haladja meg a hat évet, mert akkor ő is megússza. Az igazságügyi miniszter nyilatkozatából az csendült ki, hogy egyelőre nem kívánnak foglalkozni a magyar és a lengyel kormány elleni megtorló intézkedésekkel. Viszont a románok többször is tömegesen tüntetnek a hatalom ellen, nem úgy, mint a magyarok és a lengyelek. A média továbbra is sokszínű, bár a köztévé átvette a kormány euroszkeptikus álláspontját, valamint az összeesküvés-elméletet. 

Magyarországot leszámítva az összes uniós országban, így Ausztriában is a köztévé szerkesztői döntik el, hogy mi kerül a híradóba. Így reagált az osztrák közszolgálati média vezetője, miután a szélsőséges Szabadságpárt sajtóügyekben illetékes szóvivője kifogásolta, hogy a televízió hírműsora beszámolt az egyik humorista legújabb könyvének megjelenéséről – tudósít az osztrák Die Presse. Szerinte itt tiltott reklámról van szó és azzal fenyegetőzött, hogy a két kormánypárt átírja majd az ORF szabályzatát. A vezérigazgató azonban azt hangsúlyozta, hogy a szerkesztői szabadságnak a politika nem szabhat korlátokat. A közmédia felügyelő bizottságának szociáldemokrata tagja pedig azt közölte, hogy a testület nem úgy táncol, ahogy a hatalom fütyül. A gond különben az a szóban forgó könyvvel, hogy szerzője, Florian Scheuba, igencsak kritikus az FPÖ-vel.

A nemzetközi sajtószemle elsőként itt jelent meg.