Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szerda van, 2019. június 19. Az év 170. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737626. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Új vezetők az Akadémia kutatóintézet-hálózatában

Új vezetők az Akadémia kutatóintézet-hálózatában
(mta.hu)

A Magyar Tudományos Akadémia négy kutatóközpontjában és két kutatóintézetében járt le a múlt év végén az eddigi főigazgatók, illetve igazgatók megbízatása. Az Európai Unió ajánlásainak megfelelő pályázati eljárás alapján az Akadémia elnöke döntött arról, hogy a következő három évben kik vezethetik az érintett három kutatóközpontot és egy önálló jogállású kutatóintézetet. Egy kutatóközpontban és egy kutatóintézetben az eddigi vezetők mandátumát hosszabbították meg.


A 10 akadémiai kutatóközpont – bennük 39 intézet – és további 5 önálló jogállású kutatóintézet alkotja hazánk legnagyobb, szinte valamennyi tudományterületre kiterjedő, főhivatású kutatókat alkalmazó, önálló szabályozású kutatóhálózatát. E kutatóhálózat legfontosabb feladata az alapkutatás vagy más néven felfedező kutatás. Ugyanakkor az MTA kutatóhálózatában és az Akadémia által támogatott egyetemi kutatócsoportokban nem csak alapkutatás folyik – az eredményekre számos alkalmazott kutatás és innováció épül.

Az MTA kutatóhálózata a magyar tudományos élet meghatározó szereplője, teljesítménye nemzetközi szinten is jelentős. Ha a kutatásokra fordított erőforrások függvényében vizsgáljuk a tudományos teljesítményt, akkor az MTA kutatóhálózata Európa élvonalában van. Az akadémiai kutatóhálózatban 4000-nél is többen dolgoznak. A kutatók 44 százaléka 40 év alatti, a női kutatók aránya 36 százalék. A múlt év végén a kutatóhálózat több intézményében lejárt az eddigi vezetők megbízatása. A kutatóintézmények vezetőit az Európai Unió ajánlásainak megfelelő pályázati eljárás alapján az Akadémia elnöke nevezi ki.

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpontban az eddigi főigazgató, Szarka László Csaba utóda a főigazgatói poszton a következő három évben Kiss L. László. A 47 éves csillagász, a kutatóközpont eddigi főigazgató-helyettese a csillaghalmazok, a csillagok asztrofizikájának, valamint az exobolygóknak a szakértője. 2013 óta az MTA levelező tagja.

Új főigazgatója van az MTA Ökológiai Kutatóközpontnak is: Báldi András után Szathmáry Eörs vezetheti az intézményt 2021 végéig. Szathmáry Eörs a nagy evolúciós átmenetek, az élet, a genetikai kód és az emberi nyelvkészség eredetének, valamint a biológiai kooperáció kutatója. A 60 éves evolúcióbiológus az MTA rendes tagja.

Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban Rudas Tamás utóda a főigazgatói poszton Boda Zsolt lett. Az 50 éves kutató 2016 nyara óta az MTA TK Politikatudományi Intézet igazgatójaként dolgozott. Fő kutatási területe a közpolitika változásainak magyarázata és a bizalom szerepe a közpolitikák megvalósításában.

Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet élén Pálfy Péter Pált Stipsicz András váltja. Az 53 éves matematikus kutatásainak középpontjában az ún. alacsony dimenziós topológia, vagyis a matematika legfeljebb négydimenziós terek tulajdonságait vizsgáló ága áll. 2016-ban lett az MTA levelező tagja. Az MTA Agrártudományi Kutatóközpontban 2020. április 30-ig Balázs Ervin maradt a főigazgató. Az MTA Atommagkutató Intézetben szintén az eddigi igazgató folytathatja a munkát: Dombrádi Zsolt 2023 végéig marad az intézmény élén.

Az MTA kutatóhálózatának finanszírozásáról nyár óta folyik vita az MTA, illetve az Innovációs és Technológiai Minisztérium között. Ennek oka, hogy 2019-től a mintegy 40 milliárd forintos MTA költségvetési alap-előirányzatból 28 milliárd forint átkerült az ITM-hez. A 28 milliárdból kb. 20 milliárd forint a kutatások témájától független (alapfeladatokkal kapcsolatos) bér- és működési költségeket tartalmaz. Az MTA szerint az, hogy ezek a források az ITM-hez kerültek, azt jelenti, hogy az akadémiai kutatóhelyek esetében elvált a közfeladat ellátásának kötelezettsége a pénzügyi fedezet feletti rendelkezési jogtól.

A kialakult helyzet miatt az MTA 2018 végén rendkívüli közgyűlést tartott. Az Akadémia 190. közgyűlésének határozata nyomán az MTA Elnöksége által elfogadott, 2018. december 18-án kelt, Palkovics Lászlónak, az ITM miniszterének küldött levélben az Elnökség kiemeli: jogilag megalapozatlannak tartja azt is, hogy a kutatóhálózatban határozatlan idejű kinevezéssel dolgozó közalkalmazottak bérét és a kutatómunkához szükséges eszközöket, infrastruktúrát pályázati úton biztosítsák. Az Akadémia vezetése az elmúlt hónapokban számos alkalommal kifejezte aggodalmát a kutatóhálózat 2019. évi törvényes működésének ellehetetlenülése miatt. A levélben az Elnökség továbbá megállapítja, hogy „az akadémiai kutatóhálózat ugyanolyan elválaszthatatlan része a Magyar Tudományos Akadémiának, mint a szűkebb értelemben vett köztestület”.