Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma szombat van, 2019. március 23. Az év 82. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737538. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Orbán Moszkva parancsai szerint cselekszik

Orbán Moszkva parancsai szerint cselekszik
Szelestey Lajos

A The Washington Post vendégkommentátora azt latolgatja, vajon Magyarország olyan állam lesz-e Európa közepén, amely a békét fenyegeti? A szerző, James Kirchik, a több mint 100 éve működő Brookings Elemző Intézet külső munkatársa, emlékeztet arra, hogy az Orbán-kormánnyal kapcsolatos nemzetközi bírálatok elsősorban a hazai állapotokat teszik szóvá, lásd a jogállamot, a hatalmi ágak szétválasztását, vagy a sajtószabadságot.

Ám a miniszterelnök ténykedése nem csupán a demokrácia iránti elkötelezettségét kérdőjelezi meg, hanem azt is, hogy mennyire tekinthető az USA, illetve nyugati világ megbízható szövetségesének. Tessék csak megnézni, mit művelt csak az utóbbi pár hétben, hiszen a NATO külügyminiszteri ülésén, a nyelvtörvény körüli vitára hivatkozva megpróbálta megtorpedózni a kapcsolatok javítását Ukrajnával, amivel Moszkva parancsának megfelelően jár el. Méghozzá nem is először, emlékezzünk csak arra, amikor Amerika helyett Putyinnak adott ki két orosz fegyverkereskedőt.

Habár a magyar vezetés formálisan támogatja az Oroszország elleni szankciókat, Orbán az intézkedések leghangosabb belső bírálója. Az Ukrajna elleni agresszió miatt Európa nemigen akar találkozni az orosz államfővel, a magyar politikus azonban többször is barátként látta vendégül az elnököt. Egyes hírszerzési források szerint napjainkban Magyarország a legfőbb csatorna, amelyen keresztül a Kreml igyekszik befolyásolni a nyugati szövetséget. Orbán Viktort is ugyanaz hajtja, ami Putyint: a revansizmus. A magyar jobboldal 100 évvel Trianon után is nacionalista érzelmeket gerjeszt a határon túli magyarok soraiban.

Orbán mára a század egyik legkövetkezetesebb politikai szereplője lett, mindenkit megelőzött a nemzeti populizmusban, szélsebesen alakítja át az országot egypártrendszerré és távolodik el a demokratikus szervezetektől. A tekintélyelvű Kelet felé közeledik, arra a világra készül, amely szerinte a NATO és az EU után várható, miután úgy gondolja, hogy Európát lerohanják majd a muzulmánok. Amikor az amerikai külügyminiszter a múlt hónapban Brüsszelben az oroszoknak és a kínaiaknak üzent, mármint hogy ne próbálják illiberális alapokon átalakítani a világot, voltaképpen azt írta le, amit Orbán csinál az észak-atlanti rendszeren belül. Napjaink Európájában a fő küzdelem a demokrácia és a tekintélyelvűség között zajlik. Csak éppen egyre nehezebb megmondani, hogy a magyar kormányfő melyik oldalon is áll.