Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2019. június 18. Az év 169. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737625. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

„Rabszolga-törvény” miatti tiltakozások: a bizonytalanok is ellenzéki állásponton

„Rabszolga-törvény” miatti tiltakozások: a bizonytalanok is ellenzéki állásponton
IDEA Intézet

Az IDEA Intézet 2018. december 17–20. között végzett közvélemény-kutatást a többi között a „rabszolga-törvény” elfogadásának körülményei, illetve az azt követő ellenzéki és szakszervezeti aktivitások megítélése kapcsán. A 2018. december 12-i ellenzéki parlamenti akció eddigiektől eltérő eszközhasználata a várakozásoknak megfelelően megosztotta a kormánypárti és az ellenzéki szavazókat.

Viszont a jövőre vonatkozólag fontosabb lehet a pártpreferenciájukban bizonytalanok vagy azt fel nem vállalók véleménye. Körükben mind a parlamenti akció, mind pedig az ellenzéki pártok megítélését illetően többségében vannak azok, akik egyetértettek a parlamenti ellenzéki viselkedésével. Emellett utóbbiak 55 százalékának javult is a véleménye az ellenzéki pártokról.

Hasonlóan más, a tárgyban publikált kutatáshoz, magáról a „rabszolga-törvényről” a megkérdezettek több mint 90%-a hallott. A kormánypártok támogatóinak jelentős többsége nem értett egyet azzal (92%), hogy az ellenzéki országgyűlési képviselők a levezető elnöki pulpitus lefoglalásával akarták megakadályozni, hogy elfogadják a „rabszolga-törvényt”. Nem meglepő módon az ellenzéki pártok támogatói ezzel ellentétes véleményen voltak. Jelzésértékű viszont az, hogy a pártpreferenciájukban bizonytalanok vagy fel nem vállalók 70 százaléka egyetértő állásponton volt az ellenzéki magatartással kapcsolatban.

Ugyanők valamivel nagyobb arányban (72%) értettek egyet azzal, hogy 2018. december 12-én az ellenzéki országgyűlési képviselők fütyüléssel, bekiabálással akarták megakadályozni, hogy elfogadják a „rabszolga-törvényt”.

A parlamenti akcióban, illetve az azt követő tiltakozásban aktívan részt vevő pártokat vizsgálva, a Jobbik támogatóinak 40, az LMP-s szavazók 33 százaléka, a Momentum szavazóinak 29 százaléka saját pártját látta a legaktívabbnak a „rabszolga törvény” elleni küzdelemben. Ez a – a magyar választói gondolkodásra jellemző – „pártos” elköteleződés némileg árnyalásra került akkor, amikor a Párbeszédet saját pártjuk mellett minden egyes ellenzéki párt támogatói köre aktívnak látta, a pártpreferenciájukban bizonytalanok vagy azt fel nem vállalók pedig a legaktívabbnak. A pártokhoz képest a szakszervezetek aktivitásának megítélése viszont csalódást kelthet azokban, akik már december végére a szakszervezeti mozgalom újraéledését vizionálták.

Nem meglepő módon a Fidesz táborában romlott (91%), az ellenzéki pártok támogatóinak körében javult az ellenzék megítélése. Ennél fontosabb, hogy a pártpreferenciájukban bizonytalanoknak vagy fel nem vállalóknak az 55 százaléka van jobb véleménnyel az ellenzéki pártokról az utóbbi időszakban végzett munkájuk után.

Arányait tekintve mindez nem igaz a szakszervezetekre: míg a Fidesz–KDNP szavazók 51 százalékának romlott, addig az ellenzéki pártok szavazóinak javult véleményük a szakszervezetekről. A pártpreferenciájukban bizonytalanok, illetve fel nem vállalók 33 százalékának nem változott a véleménye, és „csak” 34 százalékának javult. A szakszervezetekre nézve az a pozitívum elmondható, hogy a kormánypártiakat leszámítva, a további pártválasztói csoportban megítélésük romlásáról nem beszélhetünk.

Csak a Fidesz–KDNP támogatói gondolják úgy (74%), hogy a 2018. december 12-ét követő megmozdulásokkal nem lehet változást elérni, viszont még a pártpreferenciájukban bizonytalanok, illetve fel nem vállalók többsége (58%) is ezzel ellentétes véleményen van. Nem meglepő az ellenzéki pártok támogatóinak egyöntetű optimizmusa, az utóbbi hetek ellenzéki aktivitásai „kimozdíthatták” ezeket a választókat is.