Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma kedd van, 2019. március 26. Az év 85. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737541. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Egymillióan hagyták el Magyarországot 2006 óta

Egymillióan hagyták el Magyarországot 2006 óta Egymillióan hagyták el Magyarországot 2006 óta

A The Washington Posttól kezdve a France 24-en, a kínai, az osztrák, a brit hírügynökségen át az arab Al Jazeeraig – számos helyen adtak hírt és körképet a szakszervezetek, civilek és ellenzéki pártok szombati budapesti tüntetéséről. A Szabad Európa Rádió a kormányfőnek a tüntetőket lekezelő kijelentését is idézi, amely szerint ő hisztérikus sikongatásnak volt a szemtanúja.

Hozzáteszi a tudósítás, hogy bizonyítani nem tudja ugyan, de ismét Sorost tette felelőssé Orbán a tüntetésekért, és ez már megszokott a világ szélsőjobb vezetőinek a szájából. Áderről, mint a miniszterelnök szövetségeséről azt írja, arra való hivatkozással szignózta a rabszolga-törvényt, hogy unióban is hasonló a túlóra szabályozása. Ellenben a három éves fizetési keret nem – jegyzi meg a tudósítás.

Radics Gyula (39) ötgyerekes acélmunkás felháborodott az alkotmány újraírásán, felháborodott a média kormánykézbe vételén, és nem hagyta nyugodni a Közép-európai Egyetem bezárása sem, de a tüntetésre csak most szánta rá magát: a rabszolga-törvény esetében betelt a pohár – nyilatkozta a The New York Times helyszíni tudósítóinak. Az ünnepek alatt az Orbán-kormány sebtében két vérlázító törvényt is elfogadott, amelyek közül a közigazgatási bíróság felállítását párhuzamos bíróságként jellemzik a szerzők, akik szerint egyértelmű a bíráskodás kormányfelügyelet alá helyezése.  A szombati tüntetést 2010 óta a legkomolyabbnak tartja az amerikai lap, s Hídvégi Balázst, a Fidesz pártszóvivőjét idézi, aki persze szintén a Soros-féle bűnbakkereséssel értékelte alul a megmozdulást. A lap a tv-székház elleni 2006-i tüntetéssel állítja párhuzamba a mostanit, idézi Orbánt, aki kapva az alkalmon, akkor azt mondta: a Fidesz mindig a demokrácia, az emberi jogok és a nép oldalán áll. Felidézi a cikk a tévészékháznál szervezett legutóbbi tüntetést is, amikor az ellenzéki képviselők követelésüket be akarván olvasni, erőszaknak voltak kitéve úgy, hogy a rendőrség szinte tétlenül nézte a fejleményeket. Kordás László, aki 150 ezres szakszervezeti tagságot képvisel, a lapnak is elmondta, hogy sztrájkra készülnek. Úgy látja, akik korábban féltették az állásaikat, most már azok is bátran kimentek az utcára, mert felháborítja őket, hogy alacsony béren túl még túlóráztatni is akarják őket – igazságtalanul. Mindenki érzi, hogy a gazdasági növekedés forog kockán a munkaerőhiány miatt. Márpedig a kormány nem engedte be a menekülteket, hogy javítson a munkaerő-helyzeten. A lap hozza az OECD adatát is: 2006 óta mintegy 1 millió ember hagyta el Magyarországot.

A The New York Times egy másik cikkében arról ír, hogy a rázós 2018. év után a populizmus kezd hanyatlani, de még messze van attól, hogy végleg elhagyja a Nyugatot. Alapvetően azt bizonygatja, hogy Trump is a populizmus Európában ismert útjára lépett, pedig neki nem sok oka lett volna rá, hisz’ a terroristatámadások megritkultak, a bevándorlók száma 10 éves mélypontra jutott és a gazdaság szekere szépen halad. Ellenben ő is nekiment a liberalizmusnak, a multikulturális értékrendnek, melynek legutóbbi példája görcsös ragaszkodása a határfal-építéshez, és az ennek nyomán kialakult válsághelyzet, azaz a kormányzat részleges leállása büdzsé hiányában. A budapesti tüntetésről képet is ad a cikk, és kiderül az is, hogy 2010 óta a populisták 20 országban jutottak kormányra, és számuk nem növekedni, inkább csökkeni fog 2019-ben, mint ahogy látjuk a németeknél, a lengyeleknél is a populizmus térvesztését.

A Süddeutsche Zeitung Szerbia és Magyarország között von párhuzamot véleménycikkében: Belgrádban és Budapesten is hasonló kiírások tűnnek fel az utcákon és hasonló füttyszó süvít a fülünkbe, amikor 10 ezres tömegek tüntetnek. Mindkét országban az autokrata kormányfő ellen lázadnak és örömre ad okot, hogy a tiltakozók kiállnak a szabadságukért és a demokráciáért. Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök és Orbán egy tőről fakadnak: kormányzásuk mellett még abban is hasonlítanak egymásra, hogy mindketten élvezik az uniós Európai Néppárt támogatását. A cikk szerint az EPP meghazudtolja az uniós értékrendet, amit ma már a belgrádi és a budapesti tüntetők is a magukénak vallanak.

A Der Tagesspiegel véleménycikkben foglalkozik a Nagy Imre-szobor eltávolításával, ami alkalmat ad nemcsak az ő, hanem Orbán Viktor politikai pályafutásának a felvázolására is. Arra, hogy az egykori Nagy Imre-rajongóból miként lett szélsőjobbos nacionalista, és pont ez adott okot arra, hogy a rendszerváltás 30. évfordulója előtt eltüntetesse a pesti Vértanúk teréről a szobrot arra való hivatkozással, hogy Nagy kommunista volt. A cikkben a kommunista jelző korántsem pejoratív, végigvezeti, miként akart Nagy Imre humanista szocializmust kiépíteni. A szerző szerint Nagy és Orbán is hősök voltak, de utóbbiról jelen időben ez már nem mondható el.

A horvát Total Croatia Newsból pedig azt tudhatjuk meg, hogy a Seuso-kincsek eddig elzárt, a feltárásával és nemzetközi kereskedelmének ellenőrzésével megbízott bizottság dokumentumait a horvát kormány feloldotta a titkosítás alól. Úgyhogy türelmetlenül várjuk, milyen titkokat rejtegettek ezek a dokumentumok és vajon kiderül-e, hogy Magyarországot vagy Horvátországot illetik-e meg a római kori leletek.