Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. április 26. Az év 116. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737572. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az Akadémia nem szeretné a kiváló kutatók ösztöndíjából fizetni a villanyszámlát

Az Akadémia nem szeretné a kiváló kutatók ösztöndíjából fizetni a villanyszámlát Az Akadémia nem szeretné a kiváló kutatók ösztöndíjából fizetni a villanyszámlát Az Akadémia nem szeretné a kiváló kutatók ösztöndíjából fizetni a villanyszámlát
(mta.hu)

Nem felel meg a valóságnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium 2019. január 15-i közleményében megjelent állítás, mely szerint a Magyar Tudományos Akadémia minden törvényes eszközzel rendelkezik feladatai finanszírozásához. Az MTA kutatóközpontjainak 2018. évi maradványa ugyanis teljes egészében kötelezettségvállalásokkal terhelt.

Az ITM közleményében olvasható, hogy „a tárca a havi illetményfizetés fedezetén túl már több mint 8,6 milliárd forintot biztosított az idei feladatok ellátására”. Ez az összeg azonban az MTA kiválósági programjainak fedezete.

Az ITM közleményében felvetett források, illetve azok egy része – amelyek az Akadémiánál más célokra állnak rendelkezésre, például a legjobb magyar kutatókat hazahívó, illetve itthon tartó Lendület programra – csak akkor csoportosíthatók át visszatérítendő támogatásként és átmenetileg az intézetek dologi kiadásaira, ha az ITM érvényes jognyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy az így felhasznált forrásokat visszapótolja – a kutatóintézet-hálózat átvilágításának eredményétől függetlenül. Ilyen jognyilatkozatokat szeptember óta kér az MTA az ITM-től, egyelőre eredménytelenül.

A feltételes közbeszerzés nem oldja meg a kutatóközpontok problémáit, mert a feltételes közbeszerzési eljárás nem alkalmazható közüzemi kiadásokra, a működés általános feltételeit biztosító költségekre vonatkozóan, és igen korlátozottan alkalmazható a kutatási pályázatok tekintetében.

Az ITM 1400 milliárdos költségvetéséből az akadémiai kutatóhelyek éves dologi kiadása kevesebb mint egy százalék. Ezt a vonatkozó törvények szerint meg kellene kapnia az MTA-nak, erre kérte a minisztert számos alkalommal az MTA vezetése, Elnöksége, Közgyűlése, sőt a miniszter által delegált hét, a kutatóhálózat átvilágításának módszertanát meghatározó, paritásos MTA elnöki bizottsági tag is. Visszautasítjuk az ITM-közlemény azon részét is, amelyben hozzá nem értésről, ártó szándékról, alaptalan rágalmakról írnak. A kialakult, vitatott jogi és finanszírozási helyzet értelmezése körüli viták nem indokolják az ITM-közlemény fenyegető hangnemét.

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának jelenlegi szerkezetét 2012-ben alakította ki az MTA Pálinkás József elnöksége alatt a hatékonyság növelése végett. A szerkezet megújításának mértékét jelzi, hogy ekkor a korábbi 2 kutatóközpontból és 38 önálló kutatóintézetből 15 kutatóközpont és 5 önálló kutatóintézet jött létre. Az azóta eltelt idő körülbelül hat év, nem pedig nyolcvan.

Ahogyan a korábbiakban, a Magyar Tudományos Akadémia jelenleg is támogatja a kormányzatnak az ország kutatás-fejlesztési és innovációs teljesítményét fokozó erőfeszítéseit, de ez a cél csak az Akadémia kutatóhálózatának megtartásával érhető el. A kormányzat korábbi kérésének megfelelően az MTA megkezdte kutatóintézet-hálózatának átvilágítását, rendkívül szoros menetrenddel. Az átvilágítást nemzetközileg elismert szakértőkből álló bizottságok végzik, nemzetközi normáknak megfelelően.