Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. február 17. Az év 48. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737504. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az Európai Parlament kiáll az uniós jogállamiság és alapjogok mellett

Az Európai Parlament kiáll az uniós jogállamiság és alapjogok mellett
Infovilág

Az Európai Uniónak többet kellene tennie a demokrácia, a jogállamiság és az alapjogok előmozdításáért az unión belül, a többi között civil szervezetek támogatásával. A képviselők ma támogatták az állampolgári jogi szakbizottság javaslatát, amely megháromszorozza az új, Jogok és értékek programra 2021–27 között rendelkezésre álló forrást. A Parlament így 1834 millió euróra emelné a programra elkülönített összeget (az Európai Bizottság 642 millió eurót javasolt).

A Parlament álláspontját, amely kiindulási pontként szolgál az uniós miniszterekkel folytatott tárgyalásokon, 426 szavazattal, 152 ellenszavazat és 45 tartózkodás mellett fogadták el.

A program átfogó célja, hogy védje és előmozdítsa az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkében foglalt jogokat és értékeket. A helyi, regionális, nemzeti és nemzetközi civil szervezetek támogatása révén ösztönzi az egyenlőséget és a polgárok részvételét a demokratikus folyamatokban, és fellép a hátrányos megkülönböztetés és az erőszak ellen.

A képviselők a célok között külön megemlítették a demokrácia és a jogállamiság védelmét és előmozdítását, mivel ezek az alapjogok védelmének, a tagállamok egymás közötti bizalmának, és az európaiak unió iránti bizalmának előfeltételei, szerepel az állásfoglalásban.

Az unió kasszájából finanszírozott tevékenységek kapcsán a Parlament javasolja, hogy kezdődjék figyelemfelkeltő információs kampány az európai alapértékekről, és az uniós tagságból eredeztethető jogokról és kötelességekről. A képviselők olyan kezdeményezéseket is támogatnak, amelyek a totalitárius rendszerek kialakulását segítő körülményekre hívják fel a figyelmet, és megemlékeznek az ilyen rendszerek áldozatairól. A képviselők emellett a többi között a testvérvárosi kezdeményezéseket, az emberi jogi aktivistákat, a közérdekű bejelentőket, a gyűlöletbeszéd és a félreinformálás ellen hozott szabályokat és az erőszak áldozatainak védelmét is támogatnák.

A képviselők egyetértettek abban, hogy kivételes esetekben, ha egy tagállamban hirtelen súlyos veszélybe kerül a jogállamiság, akkor az Európai Bizottság gyorsított eljárással támogatási pályázatot hirdethet olyan civil szervezetek számára, amelyek segítenék és támogatnák az országban a demokratikus párbeszédet.

Az elfogadott szöveg itt elérhető (2019.1.17.)

 Az eljárás lépései  

 A Jogok és értékek program létrehozására irányuló javaslat  

 Bodil Valero (Greens/EFA, SE)

 

Uniós integráció: szűnjék meg a tagállami kívülmaradás lehetősége

A Parlament az „à la carte Európa” és a másodosztályú tagság ellen foglalt állást egy csütörtöki szavazással. A képviselők számba vették a tagállami integráció eltérő módozatait, amelyeket az európai szakzsargonban az „à la carte Európa”, „változó geometria”, „többsebességes Európa” vagy „első- és másodosztályú tagság” kifejezésekkel írnak le. A differenciálódást az európai projekt hasznára kellene fordítani ahelyett, hogy a folyamat veszélybe sodorja az uniót, figyelmeztettek a képviselők.

A képviselők szerint a tagállami integráció eltérő mértéke elfogadható, mivel egyes európai projektek elindításakor csak rugalmasság biztosításával vihető tovább az integrációs folyamat. Azonban a képviselők visszautasítják, hogy a differenciált integráció „az Unió jövőjére nézve innovatív útvonallá” vagy stratégiai prioritássá váljék.

A Parlament szerint a tagállamok megegyezésén alapuló, eltérő mértékű integrációra mint pragmatikus, második legjobb megoldásra kell tekinteni, amelynek alkalmazása minden EU-tag előtt nyitva áll. A módszer egyes szakpolitikák területén alkalmazható, átmeneti megoldás a hatékonyabb és egységes döntéshozatal felé vezető úton. Semmiképp sem áshatja alá az „egyre szorosabb unió létrehozásának folyamatát” és nem vezethet első- és másodrangú EU-tagság kialakulásához. A képviselők felhívják a figyelmet a politikai és intézményes felaprózódás veszélyére, illetve a döntéshozatali folyamat még bonyolultabbá válására: mindkét folyamat oda vezet, hogy az Unió még nehezebben érthető lesz az európaiak számára.

A tagállamok eltérő formát öltő és különböző mélységig ható integrációjának rendszerbe foglalása céljából a képviselők az uniós szerződések felülvizsgálatát javasolják. A felülvizsgálat alkalmával:

# meg kell szüntetni az elsődleges uniós jogszabályok alóli állandó kivételeket (a brexit lehetőséget ad arra, hogy a „kívülmaradási” modell helyett a „részvételi” modell irányába mozduljon a jogalkotás);

# a tagállamoknak minden egyes szakpolitika terén teljes mértékben be kell tartaniuk az elsődleges uniós jogot;

# a tagállamoknak teljes mértékben tiszteletben kell tartaniuk az uniós alapértékeket és a jogállamiságot; e területen a tagállamok között semmilyen eltérés nem fogadható el; és

#„valamilyen partnerségi formátumot” biztosítani kell az olyan országok számára, amelyek nem akarnak vagy nem tudnak teljes mértékben megfelelni az elsődleges uniós jognak.

A nem törvényerejű állásfoglalást 446 szavazattal, 138 ellenszavazat és 19 tartózkodás mellett fogadták el.

A tagállamok uniós integrációjának sebessége, az integráció által érintett terület és az integráció mélysége eltérő lehet. A differenciált integráció az alábbi szabályozott formákat öltheti:

# Megerősített együttműködés a tagállamok egy-egy csoportja között (konkrét témák, például a válásokra vonatkozó jogszabályok területén)

# Állandó strukturált együttműködés (a biztonság és a védelem területén)

# Pár ország állandó kívülmaradási jogot kért egyes uniós szabályzás alól (Dánia például kívül marad az eurón és a schengeni rendszeren)

# Átmeneti intézkedések az újonnan belépő tagállamokban (együttműködési és ellenőrzési mechanizmus vagy ideiglenes eltérés az uniós szabályzástól)

Az eltérő mértékű integráció megítélése tagállamonként változó. Egyes országokban pozitív jelenségként írják le, mert a nagyobb fokú integráció esetén gyorsabb az előrelépés, máshol - köztük Magyarországon - viszont kedvezőtlennek ítélik a differenciált integráció folyamatát, mert álláspontjuk szerint az első- és másodosztályú tagok csoportját eredményezi.

 Az elfogadott szöveg itt elérhető (2019.1.16.)

 A plenáris vita felvételről (2019.1.16.)

 Jelentéstevő: Pascal Durand (Zöldek/EFA, Franciaország)

 Az eljárás lépései  

 A Parlament víziója Európa jövőjéről (2017.2.6.)

 Az Európai Unió többszintű irányításának alkotmányos problémái (2013.12.12.)