Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. február 17. Az év 48. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737504. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Brit–EU póker: Brexit no?! May yes!?

Brit–EU póker: Brexit no?! May yes!?
Kocsis Tamás

A londoni EU-pókerjátszmában a Brexit-szavazáson bekövetkezett, történelminek nevezett bukás után egyetlen nappal ugyanaz a parlament bizalmat szavazott Theresa May miniszterelnöknek.

Vigye el a balhét?

Mi lenne ésszerűen reális? Inkább kérdezem, mint állítom: visszavonni Nagy-Britannia kilépési szándékát, amire az Európai Bíróság elnökének bejelentése alapján megvan a jogi lehetőség? Akkor „ugrik” a március 29-i határnap és kezdődhet minden a startvonaltól, bármikor. Akár úgy, hogy a Brexit-sztornó, és újra népszavaznak a szigetországban, arról, hogy merre az arra; de úgy is, hogy London a májusban megválasztandó új EU-szervekkel úgy tárgyal, mintha mi sem történt volna az előző népszavazás óta. Az óra pedig akkor kezd újra ketyegni.

És – például – tárgyalási alap lehet a norvég vagy a svájci modell. Pontosan: az, hogy noha Izland, Liechtenstein és Norvégia nem lépett be az Európai Unióba, mindhárom ország tagja az Európai Gazdasági Térségnek. Az Európai Gazdasági Térség (rövidítése: EGT) az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagjai által létrehozott intézmény, az Európai Unió egységes piacának kiterjesztése. Az EGT túllép a hagyományos szabadkereskedelmi megállapodásokon, amikor az EU belső piaci jogait és kötelezettségeit teljes körűen kiterjeszti az EFTA-országokra (Svájc kivételével).

Az Európai Gazdasági Térség tagjai az Európai Unió tagállamai mellett az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai közül: Izland, Norvégia és Liechtenstein. Az EFTA negyedik tagja, Svájc az unió piacához kétoldalú szerződésekkel kapcsolódik.

A Wikipedia megfogalmazásában „az Európai Gazdasági Térség kiterjeszti az Európai Közösség egységes közös piacát azoknak az országoknak a piacgazdaságával, amelyek nem kívánnak az Európai Unió politikai közösségében tagként részt venni. Az Egységes Piacra vonatkozó szabályozás, illetve az Európai Bíróság joghatósága többnyire kiterjed az egész Európai Gazdasági Térségre”. Svájc nem tagja ugyan az Európai Gazdasági Térségnek, de az Európai Közösséggel és a tagállamokkal kötött különböző szerződések alapján a személyek szabad mozgása tekintetében és több más vonatkozásban is azonos jogállású.

Az Európai Parlament által közzétett hivatalos szöveg szerint:

„Az EGT átveszi a belső piac négy alapszabadságát (az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása) és a hozzá kapcsolódó szakpolitikákat (verseny, közlekedés, energia, illetve a nemzetközi gazdasági és monetáris együttműködés). A megállapodás tartalmazza a négy alapszabadsághoz szigorúan kapcsolódó horizontális politikákat is: a szociális politikákat (ide tartozik a munkahelyi egészségvédelem és biztonság, a munkajog, illetve a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód); a fogyasztóvédelmi, környezetvédelmi, statisztikai és társasági jogi politikákat; valamint számos kapcsolódó politikát, például a kutatás és technológiafejlesztéshez kapcsolódókat, amelyek nem uniós vívmányokon vagy kötelező erejű jogi aktusokon alapulnak, de végrehajtásuk együttműködési tevékenységeken keresztül történik.”

Az pedig – ki, honnan nézi – tekinthető akár előnynek, akár hátránynak, hogy „az EGT-megállapodás sem a belső piac minden szektorában, sem az uniós szerződések más szakpolitikáiban nem rögzít kötelező erejű rendelkezéseket”, köztük különösen fontosnak számító területeket:

a közös agrárpolitikat és a közös halászati politikát (bár a megállapodás tartalmaz a mezőgazdasági és halászati termékek kereskedelmével kapcsolatos rendelkezéseket);

a vámuniót;

a közös kereskedelempolitikát;

a közös kül- és biztonságpolitikát;

a bel- és igazságügy területét (bár az EFTA-országok a schengeni terület részei); illetve

a gazdasági és monetáris uniót (GMU).

A politikai döntéshozók Londontól  Brüsszelen át Budapestig  figyelembe veszik, vagy nem: mindez összességében sokkal többet ígérhet épp úgy Nagy-Britanniának, mint az EU 27 többi tagjának a szigetország jogszabályokban rendezetlen kilépésénél, ami pillanatnyilag a legrosszabb forgatókönyvének látszik.

A kérdések kérdése azonban: ebben a hazárdjátékban mekkora szerepet játszik – a józan ész?