Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma hétfő van, 2019. június 17. Az év 168. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737624. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Kötelezettségszegései miatt bíróság elé idézték Magyarországot

Kötelezettségszegései miatt bíróság elé idézték Magyarországot
Infovilág

A különféle ágazatokat és szakpolitikai területeket érintő kötelezettségszegési eljárások célja, hogy a tagállamok a polgárok és a vállalkozások érdekében teljes mértékben és megfelelően alkalmazzák az uniós jogszabályokat. Az Európai Bizottság elsősorban párbeszéd útján próbálja meg rendezni a problémákat az érintett tagállamokkal. Ha a helyzetet párbeszéddel nem sikerül rendezni, a Bizottság az Európai Unió Bíróságához fordulhat. A Bizottság ma kötelezettségszegési döntéseket hozott Magyarországra vonatkozóan.
 
A testület az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, mert a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó magyar szabályok nem egyeztethetők össze az uniós szabályokkal. Az a magyar jogszabály, amely szerint a kiskereskedőknek az áru származási országától függetlenül egységes haszonkulcsot kell alkalmazniuk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre, sérti az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós jogot, hiszen hátrányos helyzetbe hozza az importált termékek értékesítését a hazai termékekéhez képest.

Magyarország a mezőgazdasági termékek tekintetében akadályozza a szabad árképzést és nem biztosítja a tisztességes versenyt, megakadályozva, hogy egyes kereskedők vonzóbb árakat kínálhassanak a fogyasztóknak. A Bizottság a 2017 februárjában megküldött felszólító levelével megindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A levelet 2018 márciusában indokolással ellátott vélemény követte. Mivel a magyar hatóságok kitartottak álláspontjuk mellett, a Bizottság úgy határozott, hogy az ügyet az EU Bírósága elé terjeszti. (Az erről szóló teljes közlemény itt olvasható.)
 
A Bizottság folytatja a kötelezettségszegési eljárást a „Stop, Soros!” törvénycsomag kapcsán
 
A magyar szabályozás azáltal, hogy kriminalizálja a menedékjog és tartózkodási engedély kérelmezéséhez való segítségnyújtást, korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kapcsolatba lépjenek a releváns nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel és segítséget kérjenek tőlük. A jogszabály személyes szabadságokat korlátozó rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek megakadályozzák, hogy az e törvény értelmében jogi eljárás alatt álló személyek megközelítsék a magyar határokon kialakított tranzitzónákat.

A menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó, az uniós jogban nem szereplő további indok bevezetése pedig az uniós irányelvekkel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós szerződésekből, az uniós jogból és az EU Alapjogi Chartájából eredő kötelezettségeit. 2018. július 19-én a Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak az új jogszabállyal kapcsolatban. A magyar hatóságok válaszának elemzését követően a Bizottság arra jutott, hogy a felvetett aggályok döntő részére nem kapott választ. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak. A magyar hatóságoknak két hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak a Bizottság aggályaira. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az ügyben. (Az erről szóló teljes közlemény itt olvasható.)
 
A Bizottság lépéseket tesz azért, hogy a szakemberek és a szolgáltatók teljes mértékben kiaknázhassák az egységes uniós piacot
 
A Bizottság kötelezettségszegésre vonatkozó határozatokat hozott 27 tagállam – köztük Magyarország – tekintetében, hogy biztosítsa a szolgáltatásokra és a szakmai képesítésekre vonatkozó uniós szabályok megfelelő végrehajtását. Az európai polgárok és vállalkozások csak akkor élvezhetik teljes körűen az egységes piac előnyeit, ha a közösen elfogadott szabályok a gyakorlatban is ténylegesen működnek. A Bizottság mai intézkedéseinek célja a szolgáltatások területére vonatkozó uniós szabályok tiszteletben tartásának biztosítása.

Dánia kivételével valamennyi tagállam kap felszólító levelet, mert jogszabályaik és joggyakorlatuk nem felel meg a szakmai képesítések elismerésére és az érintett tevékenységekhez való hozzáférésre vonatkozó uniós szabályoknak. (Az erről szóló teljes közlemény itt olvasható.)
 
A Bizottság felszólítja Magyarországot, Lengyelországot és Szlovéniát a nemzetközi védelemre jogosult személyek elismerésére vonatkozó irányelv teljes körű végrehajtására
 
A Bizottság indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, Lengyelországnak és Szlovéniának, mert nem jelentette be az unión kívüli országok állampolgárainak nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére vonatkozó uniós irányelv végrehajtását biztosító intézkedéseit. A 2011/95/EU jelű irányelv közös uniós normákat állapít meg a nemzetközi védelemre jogosult személyek azonosítására. Az irányelv továbbá biztosítja az ellátások és jogok minimális szintjét az EU valamennyi tagállamában, ezáltal eltántorítva az érintetteket az uniós országok közötti szabálytalan továbbutazástól és a menedékkérelem több tagállamban történő benyújtásától. Mivel a három érintett tagállam nem hajtotta végre teljes körűen az irányelv valamennyi rendelkezését, a Bizottság 2014 januárjában felszólító levelet küldött nekik. A Bizottság az indokolással ellátott vélemény küldésével most újabb szakaszba lépteti az ügyet. A nemzeti hatóságoknak két hónapon belül kell értesítenie a Bizottságot az irányelv teljes körű végrehajtásának érdekében hozott intézkedésekről.
 
A Bizottság ismételten felszólítja Magyarországot, hogy az EKÁER-rendszert hozza összhangba az uniós szabályokkal
 
A Bizottság kiegészítő felszólító levelet küld Magyarországnak, melyben megerősíti, hogy az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) követelményei nem felelnek meg a hozzáadottérték-adóra vonatkozó uniós jognak. Az EKÁER keretében a vállalkozásoknak áfa-fizetési célból részletes jelentést kell tenniük a magyar adóhatóságok részére bizonyos közúti fuvarozási tevékenységeikről. Az EKÁER ezen követelményei sértik az uniós szabályokat, mivel elsősorban a határokon átnyúló ügyleteket érintik, és az EU-n belüli határátlépéssel összefüggő adminisztratív kötelezettségeket vezetnek be. Ezen túlmenően a Bizottság úgy véli, hogy a magyar jogszabályok sértik a semlegesség és az arányosság elvét, valamint az üzleti tevékenységeknek az Európai Unió Alapjogi Chartája által garantált szabadságát.
 
A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy a cigarettákra kivetett adót igazítsa az uniós minimumszinthez
 
A Bizottság felszólító levelet küld, mert Magyarország nem tartja meg az uniós szabályok alapján a cigarettákra vonatkozó uniós jövedékiadó-küszöböt. A hatályos szabályok értelmében a tagállamoknak a cigarettákra a kiskereskedelmi átlagár legalább 60%-ának megfelelő jövedéki adót kell kivetniük. Más tagállamokhoz hasonlóan a Bizottság Magyarország számára is engedélyezett egy 2017. december 31-ig tartó átmeneti időszakot, hogy teljesíteni tudja e követelményt, azonban Magyarországon a cigarettára kivetett jövedéki adó továbbra is a 60%-os küszöbérték alatt marad.
 
Magyarországot érintő további döntések:

  • A Bizottság indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amiért az kizárja a nem uniós országbeli állampolgárokat az állatorvosi szakma gyakorlásából akkor is, ha huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkeznek.
  •  A Bizottság felszólítja Magyarországot, hogy nyújtsa be a vasúti rendszer akadálymentesítésére, illetve forgalmi szolgálatára és forgalomirányítására vonatkozó műszaki követelményekkel kapcsolatos nemzeti végrehajtási terveit. 
  • A Bizottság – 14 másik tagállam mellett – felszólítja Magyarországot, hogy igazítsa ki nemzeti közbeszerzési és koncessziós szabályait.

 
Tájékoztató az uniós kötelezettségszegési eljárásokról

Bővebben az uniós kötelezettségszegési eljárásokról

A kötelezettségszegési eljárással kapcsolatos határozatok tára

Kötelezettségszegési eljárás Ausztria ellen a családi ellátások indexálása miatt
 
Az Európai Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Ausztriának. Ezzel hivatalosan megindítja a kötelezettségszegési eljárást amiatt az új jogszabály miatt, amely szerint az Ausztriában dolgozó uniós polgárok családi ellátásaira és családi adókedvezményeire indexálási rendszer alkalmazandó, amennyiben gyermekeik külföldön tartózkodnak. 2019. január 1-jétől Ausztria a más tagállamban élő gyermekek után fizetett családi ellátásokat és családi adókedvezményeket az adott tagállam megélhetési költségeinek függvényében folyósítja. Ez azt jelenti, hogy sok Ausztriában dolgozó uniós polgár, akik a helyi munkavállalókkal azonos mértékben járulnak hozzá a szociális biztonsági és adózási rendszerhez, kevesebb ellátásra jogosult csak azért, mert gyermekeik egy másik tagállamban élnek.
 
A családi ellátások pusztán azért bekövetkező csökkentése, mert a gyermekek külföldön élnek, sérti a szociális biztonságra vonatkozó uniós szabályokat, valamint a szociális és adókedvezmények tekintetében egy másik tagállam állampolgárságával rendelkező munkavállalókkal szembeni egyenlő bánásmód elvét. Ausztriának két hónap áll a rendelkezésére, hogy eloszlassa a Bizottság aggályait. Ennek hiányában a Bizottság indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.
 
Erasmus+ program: Újabb rekordév volt 2017 – A nagy nyertes a magyar tanulóifjúság
 
Az Európai Bizottság ma közzétette az Erasmus+ programról szóló, 2017-re vonatkozó éves jelentését, amelyből az derül ki, hogy minden eddiginél többen, mintegy 800 ezren vettek részt a programban, a támogatott tervek száma pedig tovább nőtt. Ugyanakkor a program egyre befogadóbb és nemzetközibb.
 
Az EU 2017-ben rekordösszeget, 2600 millió eurót fektetett be a programba. Ez lehetővé tette, hogy minden eddiginél több lehetőséget biztosítson a fiatalok számára. Az Erasmus+ továbbra is jó úton halad azon célkitűzésének elérése felé, hogy a 2014–20 közötti időszakban az EU-ban élő fiatalok összesen 3,7%-a számára nyújtson támogatást. A jelentés azt is kiemeli, hogy a program egyre nyitottabb a hátrányos helyzetű személyek és a kisebb szervezetek számára.
 
Az Erasmus+ program 2017-ben rekordszámú, mintegy 800 000 személynek nyújtott támogatást külföldi oktatásban, képzésben vagy önkéntes tevékenységben való részvételhez, ami 10%-os növekedésnek felelt meg 2016-hoz mérten. A program ugyanakkor az oktatási intézmények, az ifjúsági szervezetek és a vállalkozások közötti együttműködést is finanszírozta: összesen 84 700 szervezet vett részt 22 400 projektben
 
A magyarországi statisztikák is kedvező képet rajzolnak a program népszerűségéről és eredményességéről: 2017-ben 17 431-en vettek részt felsőoktatási, szakképzési, oktatási, ifjúsági és felnőttkori tanulással kapcsolatos 450 mobilitási kezdeményezésben, amelyet összesen több mint 30 millió euró támogatásban részesítettek.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Szegedi Tudományegyetemről és a Budapesti Corvinus Egyetemről utazott a legtöbb diák és oktató külföldre az Erasmus+ jóvoltából. A magyar főiskolai és egyetemi hallgatók és oktatók körében a legnépszerűbb három célország Németország, Románia és Spanyolország volt. Külföldről 8439 hallgató, gyakornok és felsőoktatási dolgozó érkezett Magyarországra a 2016/17. tanévben.

Kérdések és válaszok
Erasmus+ program: 2017. évi éves jelentés, általános és országspecifikus tájékoztatók
Magyarországra vonatkozó adatok