Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. február 17. Az év 48. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737504. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Egyházi emlékek, világi értékek: befejeződött a Mátyás-oratórium restaurálása

Egyházi emlékek, világi értékek: befejeződött a Mátyás-oratórium restaurálása Egyházi emlékek, világi értékek: befejeződött a Mátyás-oratórium restaurálása Egyházi emlékek, világi értékek: befejeződött a Mátyás-oratórium restaurálása Egyházi emlékek, világi értékek: befejeződött a Mátyás-oratórium restaurálása Egyházi emlékek, világi értékek: befejeződött a Mátyás-oratórium restaurálása
B. Mezei Éva

Csaknem 2000 éves történelmének fontos állomásához érkezett a budapesti Március 15-e téren, az Erzsébet híd pesti lábánál magasodó Belvárosi Plébánia-templom. Befejeződött a 15. századi Mátyás-oratórium restaurálása, amelyet hamarosan a nagyközönség is megtekinthet, sőt – remek akusztikájának köszönhetően – kórushangversenyek kiváló helyszíne is lesz. (Képek: Aranyossy Mihály.)

A ma megtartott sajtóbejáráson megtudtuk: a jövő tavaszra elkészül a templomkilátó, ahonnan csodálatos budai panoráma tárul a látogató elé, továbbá átjárót építenek a két templomtorony közé, miáltal toronytúrákat szervezhetnek. Dr. Osztie Zoltán plébános (Budapest kulturális és turisztikai nagykövete 2017-ben) hangsúlyozta, hogy a templom küldetése a kultúra, a turizmus és a hitélet hármas egysége.


Különleges esemény kapcsán kapott szerkesztőségünk meghívót a pesti Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templomba. Befejeződött a „Mátyás-oratórium” azaz a kegyúri imahely csaknem másfél évig tartott restaurálása. (Az oratórium – zenei jelentése mellett – kis kápolna, imahely, amely ablakkal a templom belseje felé néz.)

Mérföldkőként jellemezte e fontos eseményt a magyar történelemben fontos szerepet betöltő templom történetében dr. Osztie Zoltán plébános. Elmondta: a hely kórusok hangversenyének is kiváló helyszíne lehet. A reneszánsz emlékeket őrző oratórium remek akusztikájáról mi is meggyőződhettünk a Belvárosi kantoranus kis koncertjén réges régi zsoltárok csendültek föl. A törökök bejöveteléig gazdag zenei élet volt a templomban.

Egykor, miként nyomai mutatják, a mostaninál szélesebb lépcsőkön kényelmesebben lehetett feljutni az emeleti kis imaterembe, ahonnan le lehetett tekinteni a templom belsejébe, ekként az uralkodók vagy az előkelőségek figyelemmel követhették a szentmisét. Miért éppen Mátyás királyról nevezték el e kegyúri imatermet, amelyhez ma keskeny csigalépcső vezet fel? A Hunyadi fiú és a Belvárosi Főplébánia-templom kapcsolatáról dr. Horváth Richárd történész, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa beszélt az újságíróknak.

Köztudott, hogy Mátyás királynak Pesten is volt háza. A régészeti ásatások, a köveken még olvasható feliratok alapján vagy a valamikori Ludovika, vagy az Egyetemi Könyvtár helyén állhatott a király háza. Így imádkozni, ha itt tartózkodott, minden bizonnyal ide is járhatott, ahol a rangjához méltó elhelyezést kapott, hiszen az uralkodó nem mehetett imádkozni a köznép közé.

Az itáliai Antonio Bonfini humanista történetíró említi először a templomot Mátyás királlyá választásáról szóló 1458-i beszámolójában. Bár a legenda szerint a Duna jegén választották meg a királyt, a valóságban Rákos-mezején vonultak fel a történelmi családok ebből a célból. Onnan indultak a várpalotába. A Duna jegén keltek át Budára. Előző nap még folyt a Duna, de szerencsére e jeles napra befagyott. Amikor a folyóhoz értek, akkor tört ki az üdvrivalgás. Ebben a templomban zajlott hálaadó szentmise. Mátyás többször megfordulhatott itt, hiszen ez volt a főtemplom.

A dunai rév védelmére már a rómaiak castrumot hoztak itt létre. Ezen erődítmény déli falába ékelődött az ősi Nagyboldogasszony kápolna, amely Fehéregyházzal Buda és Pest legkorábbi egyháza. Az erőd köveit felhasználva építtetett Szent István király templomot. Ide temették el 1046-ban a vértanúságot szenvedett Szent Gellért püspököt. Itt tartották Árpád-házi Szent Erzsébet eljegyzését 1211-ben.

A templom falai között kétszer választottak királyt, és a templom előtti téren tett világi uralkodói esküt I. Ferenc József magyar király 1867-ben.

A plébánián 1841-ben kötött házasságot Kossuth Lajos, és itt emlékezett meg a magyar nép 1860. április 30-án az elhunyt Széchenyi Istvánról. Liszt Ferenc zeneszerző 1858–71 között gyakran kapott szálláshelyet a plébánián, és vezényelte saját és más alkotók műveit.

Történelmi és régészeti esemény ez a mostani a templom históriájában – erősítette meg Derdák Éva festő-restaurátor is. Nincs a környéken olyan oratórium, ahol ilyen látványos reneszánsz emlékek maradtak fenn – hangsúlyozta. Mintegy 180 négyzetméteren tártak fel 15. századi, Mátyás korabeli festett felületet és az mostantól restaurálva megtekinthető. Ezen a rétegen az akkoriban gyakran használt rózsaszín–fehér–okkersárga kifestésű, korabeli névfirkák láthatók bekarcolva gótikus írással. Emellett egy kifeszített karú férfialakról vázlatos rajzolat, latin betűs törökkori, kalligrafikus, vörös krétás írások bukkantak elő. Vallásos érzületből készült kis rajzok, lélekmadár láthatók a falba vésve.

Kibontottak egy befalazott fülkét is, amelynek funkcióját a kutatók még nem tudták egységesen meghatározni. Mindez azért maradhatott meg, mert a törökök (lám, jót is tettek!) több rétegben lemeszelték.

Derdák Éva bemutatta a szentélyben 2010-ben felfedezett Anjou-kori Trónoló Madonnát is, amelyről hét réteg festéket fejtett le. A Madonna kék ruhájához a festéket a 13. században aranyáron árulták. Állítólag az udvari káplán, akinek Jézus többször megjelent, ilyen kékből varratott egy tunikát, amely kalandos úton Németországban kötött ki. A hívők hét évente zarándokutat indítottak meglátogatni az ereklyét, amelyet sokáig egy lezárt ládában őriztek. A tunika bal ujja azonban a pesti plébánia templomban maradt, ám nyoma veszett az évszázadok során.

A nagyközönség szerda délutánonként megtekintheti az oratóriumot is a templomnéző tárlatvezetésen.

Dr. Osztie Zoltán beszámolt a plébánia-templom terveiről. A leglátványosabb a templom tornyaiban kialakítandó, lifttel elérhető kilátópont lesz. A déli torony földszinti részében rendezik be a templom boltját. Restaurálni fogják a románkori falrészletet, amely Budapest egyedülálló ilyen típusú emléke. A torony szintjein kiállításokat alakítanak ki. A két tornyot összekötő hídról megcsodálható a tetőszerkezet, miként hasonló már megvalósult a debreceni Református templom tornyai között.

Emellett megkezdődött a készülődés a 2020 szeptemberében a Budapesten megrendezendő 52. eucharasztikus világkongresszusra. Várják az UNESCO, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete  Világörökségi Bizottságának döntését „A Római  Birodalom határa – a dunai limes” világörökségi pályázattal kapcsolatban, amelynek majd a templom is részese lehet.