Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma péntek van, 2019. február 22. Az év 53. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737509. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

A piac „beárazta” a magyarországi korrupciót – az EU-ban hátulról a harmadik helyen

A piac „beárazta” a magyarországi korrupciót – az EU-ban hátulról a harmadik helyen
Infovilág

Magyarország az Európai Unióban és Kelet-Közép-Európán belül egyaránt stabilizálta a helyét a sereghajtók között, ez derül ki a Transparency International (TI) legfrissebb korrupciós rangsorából. Magyarország a világ országai között a 64. helyen áll 46 ponttal, ezzel az előző évhez képest a világrangsorban kettő, míg az Európai Unión belül egy helyezést javított.

Habár Magyarországon a gyengén teljesítő jogállami és demokratikus intézmények nem képesek hatékonyan megfékezni a korrupciót, a kedvező makrogazdasági mutatók és egyéb konjunkturális hatások miatt a piaci szereplők kibékültek a helyzettel, és mára „beárazták” a korrupciót.

A Transparency International Berlinben működő központja 24. alkalommal tavaly készítette el a világ országait a közszektor korrupciós kitettsége alapján rangsoroló Korrupció-érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI*). Magyarország 2018-ban 46 pontot szerzett a 0 ponttól (a leginkább korrupt ország) 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött ország) terjedő skálán, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 64. helyén végzett. A megelőző, 2017. évi felméréshez képest Magyarország mindössze két helyezéssel és egyetlen ponttal tudta javítani a korrupcióval szembeni ellenálló képességét az üzletemberek és a szakértők értékelése alapján.

Miközben világviszonylatban közepesen korruptnak tekinthető, Magyarország az Európai Unió leginkább korrupt tagállamai közé tartozik: tavaly csak két ország, Görögország és Bulgária nyújtott a magyarországinál gyengébb korrupció elleni teljesítményt. Magyarország az utolsó helyen végzett mind a V4 országok, mind az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok között.

Ez az eredmény különösen kiábrándítónak hat, ha Magyarország pozícióját a többi közép- és kelet-európai országhoz hasonlítjuk. Ebben a mezőnyben csak Bulgária nyújt gyengébb teljesítményt, míg régiós versenytársai az elmúlt években elhúztak Magyarország mellett: a visegrádi országok közül 2012 óta egyedül Magyarország korrupciós megítélése romlott. A nálunk alacsonyabb pontszámról induló Csehország azonos időszakban 10 pontot javított, és a 2018-i rangsorban világviszonylatban már 26 hellyel előttünk, a 38. helyen végzett.

A Transparency International Berlinben működő titkárságának összesítése szerint 2018-ban a kormányok korrupció ellen tett erőfeszítései általában csekély eredménnyel jártak. A szervezet külön kiemeli Török- és Magyarország példáját, pontszámaik a múlt hat évben nyolc, illetve kilenc ponttal romlott. A jelentés szintén hangsúlyozza, hogy Magyarország a politikai jogok érvényesülése területén a rendszerváltás utáni időszak legalacsonyabb pontszámát érte el, ami a jogállam és a demokratikus intézmények hanyatlását jelzi.

Az eredményekkel kapcsolatban Delia Ferreira Rubio, a Transparency International elnöke ekként fogalmazott:

„A kutatásunk egyértelmű kapcsolatot tárt fel a demokrácia minősége és a közszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelem sikere között. A korrupció sokkal nagyobb valószínűséggel virágzik ott, ahol gyengék a demokratikus berendezkedés alapjai, illetve – ahogy sok országban láttuk – ahol antidemokratikus és populista politikusok a saját javukra tudják fordítani”.

A Transparency International 2018-i felmérésében Magyarország pontszámának enyhe javulása jó részben gazdasági mutatóknak köszönhető. Bár az állami intézmények teljesítménye továbbra is gyenge, a kedvező makrogazdasági mutatók és a rövidtávú növekedési potenciál hatására Magyarország némileg előrébb lépett a globális versenyképességi rangsorokban. Ugyanakkor a jogállami intézmények működése, a korrupció előfordulása, a sajtószabadság helyzete, illetve a demokrácia minősége továbbra is aggasztó tendenciákat mutat.

„A jelek szerint a piaci szereplők mostanra kibékültek a helyzettel, és beárazták a korrupciót, ám annak tartós jelenléte az alacsony GDP és a magas korrupciós kitettség pályáján tartja az országot, aláásva a gazdasági növekedés fenntarthatóságát” – hangsúlyozta Ligeti Miklós, a Transparency International magyarországi jogi vezetője a szervezet budapesti sajtótájékoztatóján.

A Korrupció-érzékelési Indexet (Corruption Perceptions Index – CPI) 12 szervezet 13 felmérése és értékelése felhasználásával készíti el a Transparency International Berlinben található központi titkársága. A CPI alapjául szolgáló mérőeszközök szakértők és üzletemberek megkérdezésének eredményeként állapítják meg az egyes országokban a közszektor korrupcióját az állami intézményrendszer, a gazdaság és a társadalom fertőzöttsége alapján. 2018-ban 180 országról volt elérhető megfelelő adat, Magyarországot 10 különféle alindex alapján vizsgálták. A Transparency International központi titkárságának kutatói a háttérindexek pontszámait 0-tól 100-ig terjedő skálára vetítik és az alindexek pontszámának átlagából súlyozással számítják az egyes országok CPI pontszámát. A Korrupció-érzékelési Indexben a 0 a korrupcióval leginkább, a 100 a legkevésbé fertőzött országot jelzi.

A TI éves jelentése a Korrupció Érzékelési Indexről és a magyarországi korrupció jellemzőiről itt olvasható; tessék kattintani!

Egy fejezet a 2010–18 közötti magyarországi korrupciót bemutató Fekete könyvből (Civitas Intézet Gazdasági és Társadalomtudományi Kutató Zrt. és Transparency International Magyarország Alapítvány):

Az olimpiai pályázat egyes költései

"...A megvalósítandó beruházások jelentősnek érzékelt korrupciós kockázata is hozzájárulhatott ahhoz, hogy egy népszavazási kezdeményezés után Budapest visszalépett a 2024-es nyári olimpia megrendezésére beadott pályázatától. A kockázatokat az ÁSZ is jelezte. Ugyan a visszalépéssel a nagyobb projektelemek nem jutottak el a megvalósítás fázisába, a pályázáshoz kapcsolódó költések között is találhatók olyanok, amelyek visszaigazolták ezeket a jelzéseket. A pályázat előkészítésére közös vállalkozást alapított a Fővárosi Önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság 2016 elején. A MOB-elnök Borkai Zsolt szűkebb pátriája, Győr felülreprezentált a vezetőségben: a győri aljegyző és Borkai MOB-os főtanácsadója is szerepet kapott a projektcégben, melyben Schmitt Pál is igazgatósági tag lett. A Budapest 2024 Zrt. ellen a pályázat visszamondása után feljelentés is született, amiért az még sokáig nem függesztette fel a működését, vezérigazgatója továbbra is felvette havi 1,8 milliós fizetését. A végelszámolás szeptemberben történt meg. A felfüggesztés előtt nem sokkal a kormányközeli Csetényi Csaba cége által megnyert 3 milliárdos kommunikációs keretet végül nem az olimpiai pályázat népszerűsítésére használták fel, de egy másik Csetényi-cég így is szerződött a Budapest2024-gyel. A cég tanácsadási és kommunikációs költéseit és azok átláthatóságát folyamatos bírálatok érték az olimpia ellenzői és az ellenzék részéről. A szervezőcéget bírálat érte, amiért az Eiffel Palace-ben bérelt irodát és kormányközeli cégeket bízott meg, a kétségeket a Vizes VB elszaladó költségei (és a korábbi rendezések túlköltései) is táplálhatták. A szervezők által hivatkozott PwC megvalósíthatósági tanulmány a kritikusok szerint jócskán alábecsülhette a pályázat költségeit. 2017 elején derült fény az olimpiával kapcsolatos legnagyobb összegű költésre: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. még 2014-ben 16,5 milliárd forintért megvette a Rákóczi híd pesti hídfőjétől délre fekvő, 15 hektáros területet az atlétikai sportlétesítmény helyszínének az Ingatlanfejlesztő és Beruházó Zrt. – a korábbi Wallistól. Az ügylet vételára csak több éves adatper után lett nyilvános.

Lázár János később azt nyilatkozta, a beruházás a pályázattól függetlenül megvalósul, arra később valóban kiírtak tervpályázatot. Hadházy Ákos (LMP) ugyanakkor feljelentést tett, mert úgy látta, túlárazottan vásárolta meg az ingatlant az állam.

http://hvg.hu/itthon/20170405_budapest_2024_uszo_vb https://mno.hu/belfold/nyomoznak-a-tervezett-atletikai-stadion-ugyeben-2421510..."