Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma vasárnap van, 2019. augusztus 25. Az év 237. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737693. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Sztrájk Győrött: Ingolstadban állnak a szerelősorok

Sztrájk Győrött: Ingolstadban állnak a szerelősorok Sztrájk Győrött: Ingolstadban állnak a szerelősorok Sztrájk Győrött: Ingolstadban állnak a szerelősorok

A német nyelvű sajtó jobbára a dpa német hírügynökség tudósítását ismerteti arról, hogy a magyarországi Audi-gyárban zajló sztrájk következményei immár Ingolstadtban is érződnek – ha nem érkeznek a motorblokkok, akkor egy idő után ott is leáll a szerelőszalag.


A Frankfurter Allgemeine Zeitung saját írást közöl a témáról, és abban kitér arra: azokat, akiket egyelőre három napra hazaküldtek a németországi gyárból, részlegesen kárpótolja a cég abban az értelemben, hogy csak 60 százalékot kell később ledolgozniuk a kiesett munkaidőből ahhoz, hogy megkapják a teljes fizetésüket, a fennmaradó 40 százalékot elengedik nekik.

A Bloomberg amerikai hírügynökség arról számol be, hogy a lengyel kormány jelezte, igyekszik megakadályozni Soros Györgyöt az ország második legnagyobb rádióállomásának a megvásárlásában. Soros az Agora SA kiadóvállalattal fogott össze, hogy pályázzanak a Radio Zet nevű adóra. Az egyik versenytárs a Fratria, a Sieci című kormánypárti hetilap kiadója, de indul még a PMPG médiavállalkozás, valamint egy Zbigniew Jakubas nevű üzletember is.

A Bloomberg emlékeztet arra, hogy Soros György sok nacionalista céltáblája a térségben, így Magyarországon azzal tetőzött az ellene indított kampány, hogy kiűzték Budapestről az általa alapított Közép-európai Egyetemet. „Az államnak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy megakadályozza a piaci spekulánsokat a médiapiacra gyakorolt befolyásuk növelésében” – írta tegnapi Twitter-bejegyzésében Beata Mazurek, a kormányzó lengyel Jog és Igazságosság párt szóvivőnője. Pawel Lewandowski kulturális miniszterhelyettes azonban úgy nyilatkozott az egyik tévécsatornának, hogy a kormánynak nincs más jogi eszköz a kezében, mint a szokásos monopóliumellenes előírások érvényesítése.

„Az a probléma – fejtegette Lewandowski –, hogy miként mérjük a médiapiaci koncentrációt több platform esetében, és miként mérjük a koncentrációt az eszmék piacán. Erre nincs eszközünk. Szeretném, ha jogi alapokra támaszkodhatnánk.”

A hírügynökség megjegyzi: a lengyel kormánypárt többször sürgette a külföldi tulajdonú média úgymond „vissza-lengyelesítését”. A nemzetközi ellenreakció nyomán azonban a kormány levette a napirendről azokat a terveket, amelyek értelmében korlátozták volna a külföldi tulajdonlást azokban a több platformú média-holdingokban, amelyeknek a piaci részesedése dominánsnak mondható.

Az euro-szkeptikusok, vagyis a populizmus emelkedő hulláma meg fogja rengetni a status quót a következő európai választáson – ezt jósolja a Politico című amerikai portál európai kiadásának egyik írása. Az európai parlamenti választásokat május végén tartják az unió országaiban. A cikk szerzője igennel felel arra a kérdésre, hogy a jobb-, illetve baloldali populisták az eddiginél több képviselőt fognak-e juttatni az Európai Parlamentbe. Azt viszont – olvasható a Politicóban – többen valószínűtlennek tartják, hogy ezek a különböző csoportok, amelyek sok kérdésben egymással sem értenek egyet, és csak az bennük a közös, hogy nincs kedvükre az unió a jelenlegi formájában, képesek lennének kulcsfontosságú pontokon befolyást gyakorolni. Tévedés lenne azonban azt feltételezni, hogy a hatás minimális lesz. Ha a populisták jól szerepelnek a májusi választáson, akkor az Európa-párti elitnek nehéz lesz egyszerűen leporolnia a ruháját, és mindent folytatni tovább. Az előző, 2014-i választáskor még éppen csak hogy véget ért az euró-zóna válsága, az országok az egyik mentőcsomagból a másikba bukdácsoltak.

Most azonban úgy hangzik a hivatalos üzenet Brüsszelből, hogy Európa megerősödött. Ha ilyen körülmények között is nyereséget könyvelhetnek el az euroszkeptikus pártok, akkor azt nehezebb lesz összeegyeztetni az EU-projekt pozitív történetével – vélekedik az amerikai portál.  Abból a feltételezésből kiindulva, hogy a jobbközép irányzatú Európai Néppárt végez majd az első helyen, az ő csúcsjelöltjüket, Manfred Webert fogják jelölni az Európai Bizottság elnöki posztjára. De a csúcsjelölt személyisége nem bír a szükséges ösztönző erővel, ezért többen – a német kormányon belül is – alighanem új megközelítést fognak szorgalmazni. Csak hogy még tovább bonyolítsuk a képletet az európai bizottsági elnök megválasztását illetően, legkevesebb három populista kormány – az olasz, a lengyel és a magyar – sokkal nagyobb befolyásoló erővel fog rendelkezni, mint amekkora erejük a populista képviselőknek lesz a számarányukból következően – írja a Politico.