Image Image Image Image Image Image Image Image Image Image
Ma hétfő van, 2019. július 22. Az év 203. napja, az időszámításunk kezdete óta eltelt 737659. nap.
Lapozzon a lap tetejére

Lap tetejére

Az ENSZ menekültügyi szervezete jelenti: tavaly naponta hat haláleset a Földközi-tengeren

Az ENSZ menekültügyi szervezete jelenti: tavaly naponta hat haláleset a Földközi-tengeren Az ENSZ menekültügyi szervezete jelenti: tavaly naponta hat haláleset a Földközi-tengeren Az ENSZ menekültügyi szervezete jelenti: tavaly naponta hat haláleset a Földközi-tengeren Az ENSZ menekültügyi szervezete jelenti: tavaly naponta hat haláleset a Földközi-tengeren
Infovilág

Tavaly ismét riasztó arányban vesztették életüket azok a menekültek és bevándorlók, akik a Földközi-tengeren próbáltak eljutni Európába, miután csökkent a kutató és életmentő tevékenység. Újólag bebizonyosodott, hogy ez a világ legtöbb halálos áldozatot követelő tengeri útvonala. Az UNHCR, az ENSZ menekültügyi szervezete által ma közzétett legújabb jelentés szerint tavaly átlagban hat haláleset jutott az év minden egyes napjára.

A becsült adatok szerint 2275 ember halt meg vagy tűnt el 2018-ban a Földközi-tengeren átkelés közben, annak ellenére, hogy az Európában partot érők száma látványosan csökkent. Tavaly összesen 139 300 menekült és bevándorló érkezett meg Európába, a legkevesebb a múlt öt évet tekintve.

„Az életmentés a tengeren nem választható lehetőség, nem politikai ügy, hanem ősidők óta alapvető emberi kötelesség – fogalmazott Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa. – Véget vethetünk ezeknek a tragédiáknak, amint meglesz bennünk a kellő bátorság és az elhatározás, hogy messzebb tekintsünk az éppen soron következő menekülthajónál, és a regionális együttműködésen alapuló hosszú távú megközelítést alkalmazzunk, amelynek középpontjában az emberi élet és méltóság áll.”

A jelentés leírja, hogyan vezetett egyes európai államok politikájának a változása számos esetben oda, hogy emberek tömegével rekedtek hosszú napokra a tengeren, arra várva, hogy engedélyt kapjanak a kikötésre. A civil szervezetek mentőhajói és személyzetük a kutató és életmentő tevékenységük közben egyre szigorúbb korlátokba ütköztek. A Líbia és Európa közötti tengerszakaszon minden tizennégy, Európába érkezőre egy halott jutott – ami drámai emelkedés 2017-hez képest. Mindeközben ezreket szállítottak vissza Líbiába, ahol fogolytáborokba zárták őket, rettenetes körülmények közé.

Sokak számára az, amikor Európában partra léptek, rémálommal fölérő utazás utolsó állomása volt, ugyanis útközben megkínozták, megerőszakolták más módon szexuálisan bántalmazták őket, és folyamatosan ki voltak téve a fenyegetésnek, hogy váltságdíj fejében elrabolják és fogva tartják őket. A nemzetközi közösségnek sürgősen lépnie kell avégett, hogy felszámolja ezeket az embercsempész-hálózatokat és igazságszolgáltatás elé állítsa a bűnök elkövetőit.

Mindazonáltal helyenként némi reménysugár is felcsillant. Miközben politikai zsákutcába jutott a törekvés, hogy régiós megközelítést dolgozzanak ki a tengeri életmentés és a partra szállítás kezelésére, ahogyan azt tavaly júniusban az UNHCR és a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) közösen sürgette, jó néhány állam kötelezte el magát arra, hogy átveszi a Földközi-tenger középső részén kimentett embereket – ami a későbbiekben talán egy kiszámítható és hosszú távra szóló megoldás kiindulási alapja lehet. Egyben számos ország összesen több ezer áttelepítési helyet ajánlott fel avégett, hogy menekülteket lehessen evakuálni Líbiából.

A jelentés arra is rámutat, hogy alapvetően megváltoztak a menekültek és bevándorlók által használt útvonalak. A múlt évekre visszatekintve először lépett Spanyolország az első helyre, mint a legfőbb belépési pont Európába, miután szárazföldi úton mintegy nyolcezren érkeztek az országba (Spanyolország észak-afrikai enklávéin, Ceután és Melillán keresztül), további 54 800 ember pedig Földközi-tenger ugyancsak veszélyes nyugati részét sikeresen átszelve érte el a spanyol partokat. Ennek az átrendeződésnek a következményeként a halálos áldozatok száma a Földközi-tenger nyugati részén a 2017-i 202-ről tavaly 777-re ugrott, azaz csaknem megnégyszereződött. Olaszországba tavaly mintegy 23 400 menekült és bevándorló érkezett, azaz ötödannyi, mint az előző esztendőben. Görögországba is ugyanannyian, 32 500-an érkeztek a tengeren tavaly, mint 2017-ben. Ugyanakkor az ország határát 2018-ban kis híján háromszor annyi ember lépte át a szárazföldön Törökország felől, mint egy évvel azelőtt.

Európa más részén, Bosznia-Hercegovinában, mintegy 24 000 érkezőt regisztráltak, olyan menekülteket és bevándorlókat, akik a nyugat-balkáni útvonal állomásaként ejtették útjukba az országot. Cipruson szintén több menekülthajó ért partot Libanonból útnak indult szíriaiakkal a fedélzetén; az év vége felé az Egyesült Királyságban nőtt valamelyest azoknak a száma, akik Franciaország felől érkeztek a La Manche-on át az országba.

A teljes jelentés és az ahhoz csatlakozó UNHCR média oldal (videókkal, fotókkal és személyes háttér történetekkel) itt elolvasható, tessék kattintani!